Magyarország és Ausztrália egyetért a migráció kérdésében – erről beszélt Szijjártó Péter csütörtökön a Külügyminisztériumban, ahol közösen tartottak sajtótájékoztatót Julie Bishop ausztrál külügyminiszterrel. Megállapították, a migráció rossz, veszélyes és meg kell állítani, illetve azt is kifejtették, hogy egy ország számára a legfontosabb a szuverenitás megőrzése, amely ott kezdődik, hogy egy ország eldöntheti, kit fogad be és kivel szeretne együtt élni.
Magyarország szerint minden ország kormánya számára a nemzet biztonságának kell az elsődleges szempontnak lennie, és csak az ausztrálok dönthetik el, ki léphet be az országuk területére.
– mondta Szijjártó Péter magyar külügyminiszter ausztrál kollégájával, Julie Bishoppal tartott közös sajtótájékoztatóján csütörtökön, ahol a kereskedelmi megállapodások mellett az illegális migráció, a határvédelem és az ENSZ új migrációs politikája is szóba került.
A magyar külügyminiszter kifejtette, Magyarország és Ausztrália egyetért a migráció kérdésében, ahogyan abban is, hogy a legfontosabb dolog egy ország szuverenitásának megőrzése, a biztonság fenntartása, a kiváltó okok kezelése és az erős határvédelem annak ellenére, hogy a két ország földrajzilag, történelmileg és kulturálisan különbözik.
Julie Bishop és Szijjártó Péter – Fotó: Horváth Péter Gyula
A külügyminiszter elmondta: ésszerűnek tartja, hogy Ausztrália külső helyszíneken dolgozza fel a menedékkérelmeket, az EU-nak is külső hotspotokon kellene ezt megtennie. Ésszerű az is, hogy Ausztrália harmadik országokban telepíti le az illegális bevándorlókat. A magyar külügyminiszter azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország számára elfogadhatatlan az ENSZ migrációs politikája, és hazánk továbbra sem fogad be egyetlen illegális bevándorlót sem.
Szijjártó szavaira reagálva az ausztrál külügyminiszter kifejtette:
Ausztrália nem akar kioktatni más országokat a migráció kezeléséről, de Ausztrália jó példa arra, hogy meg lehet őrizni a nyitottságot a menekültek előtt, ha rendezett, a kormány által meghatározott módon érkeznek.
Julie Bishop hozzátette:
Ausztrália a bevándorlók országa, a legsikeresebb multikulturális ország, ennek ellenére viszont fontosnak tartja a határok védelmét és azt, hogy eldönthessék, kivel szeretnének együtt élni.
Ausztrália jó példa egyébként arra, hogy annak ellenére, hogy szívesen fogadják a menekülteket, ragaszkodnak az ország szuverenitásának fenntartásához.
Magyarország és Ausztrália egyébként elkötelezett partnerek a terrorellenes küzdelemben is, amely abból is látszik, hogy a két ország együtt harcol az Iszlám Állam ellen Irakban.
A kereskedelem mindenkinek közös érdeke
Szijjártó Péter megjegyezte még, hogy Ausztrália súlya egyre növekszik a világpolitikai és világgazdasági folyamatok alakulásában, ezért ez Európai Uniónak, Közép-Európának és Magyarországnak érdeke a minél szorosabb együttműködés.
Julie Bishop – Fotó: Horváth Péter Gyula
Hozzátette, a múlt héten beterjesztették az Országgyűlés elé az EU-Ausztrália keretmegállapodás ratifikációját, a választás után az új összetételű törvényhozásnak lesz lehetősége a ratifikálására, így Magyarország lehet a harmadik uniós tagállam, amely ezt megteszi.
Julie Bishop ezzel kapcsolatban elmondta: hatalmas lehetőségek kínálkoznak a kereskedelem és a beruházások tekintetében, hiszen Ausztrália a világ 13. legerősebb gazdasága, tehát az együttműködés mindenkinek az érdeke. Az ausztrál külügyminiszter meg is köszönte Magyarországnak, hogy támogatja a kereskedelmi megállapodás megkötését az EU-val.
A találkozó azért is volt, mert 2011 óta nem járt ausztrál külügyminiszter Magyarországon, és 1990-ben járt legutóbb magyar külügyminiszter Ausztráliában.
A pro-migrációt képviselő Rudd-kormány mandátumának lejártát követő, 2010-es kampányidőszakban az Ausztrál Liberális Párt és a Munkáspárt, Ausztrália szuverenitására, nemzeti értékeire veszélyes tényezőként mutatta be a migrációt. Az akkori miniszterelnök Tony Abbott 2014-ben újra bevezette a Rudd által eltörölt védelmi vízumot, illetve elindította a „Szuverén Határok Műveletet” (Operation Sovereign Borders), melynek értelmében a a katonaság hatáskörébe került a hajóval érkező menedékkérőkkel szembeni eljárást. A katonai hajók a mai napig szolgálatot teljesítenek Ausztrália partjainál azzal a céllal, hogy feltartóztassák, illetve indokolt esetben visszavontassák Indonézia felé a migránsok hajóit. Ha egy hajó valamilyen oknál fogva elérné Ausztráliát, akkor a Karácsony-szigeten kerül sor a menekülés okainak érdemi vizsgálatára, ahonnan aztán a naurui vagy Pápua Új-Guinea-i befogadó állomásokra kerülnek. Malcolm Turnbull, Abbott utódja, napjainkban is folytatja Ausztrália ’stop the boats’ politikáját, amely sokak szerint az európai problémára is megoldást kínálhat.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula
Facebook
Twitter
YouTube
RSS