Egyelőre sikerült feltartóztatni a populizmust, amely nem megállíthatatlan, de a politikai elitnek nagyobb figyelmet kellene fordítania az emberek megválaszolatlan problémáira – vonja le a következtetést több külföldi lap az osztrák elnökválasztás eredményéből. A sajtóorgánumok ugyanakkor azt is megjegyzik, az igazi választások 2018-ban lesznek Ausztriában, ahol tarolhat a migrációellenes, szélsőjobboldali Szabadságpárt. Jelen állás szerint csak időt nyert a liberális politikai elit.
Ausztria nem akar egy Trumpot – legalábbis ezt a konzekvenciát vonta le az osztrák elnökválasztás után a svájci Tages-Anzeiger. A lap úgy véli, az osztrákok nem Alexander Van der Bellenre, hanem Norbert Hofer ellen szavaztak, mégpedig azért, mert féltek a megjósolhatatlan következményektől. Az osztrák választók vélhetően attól féltek, hogy a szélsőjobboldali jelölt nem a megfelelő irányba vezetné az országot. A szerző úgy véli, az osztrákoknak már túl sok volt a Donald Trump-féle jobbos fordulat és az azzal járó gusztustalan kampányfogások – erre példaként azt hozza fel, hogy Hofer nemrég ellenfele borotválkozási szokásain élcelődött.
A Krone.at Andreas Mölzer interjúját közli, ami a Die Presse-ben jelent meg. A politikus úgy véli, hogy egy nagyon erős kampány után arattak győzelmet a liberálisok, a jobboldal nem megfelelően mozgósította híveit. A Krone.at egy másik cikkében pedig azt fejtegeti, hogy a mostani győzelem reményre ad okot arra, hogy a 2018-as választás is a liberálisok győzelmét hozza, azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy a Szabadság Párt rendkívüli módon megerősödött az utóbbi időszakban, így akár komoly meglepetést is okozhat majd.
A Bloomberg cikkéből kiderül, hogy Hofer vereségét több uniós vezető is a nacionalizmusra mért csapásként értékelte; a német alkancellár például a józan ész győzelmét emlegette a szélsőjobbos populizmus felett, a Merkel-féle CDU elnökhelyettese pedig a gyűlölet és a hazugságok vereségéről beszélt. A lap szerint Ausztria EU-párti utat választott, ezzel visszavetette az európai populizmust.
Európa-párti programmal is lehet választást nyerni, és Ausztria ezzel a remény és a pozitív változás jelét küldte a kontinensnek.
– mondta Van der Bellen, a győzelme után.
Az Economist Hofer vereségét meglepőnek nevezi és arról ír, hogy a populizmus akadályba ütközött Ausztriában, ahol 2018-ban parlamenti választásokat rendeznek, amelyen a mostani eredményektől függetlenül a szélsőjobbnak vannak a legjobb esélyei.
Hofer kilátásba helyezte, hogy amennyiben megnyeri az ausztriai államfőválasztást, az ellensúly kialakítását tekinti majd fő feladatának. Fotó: Die Presse
A német konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint első látásra úgy tűnik, Van der Bellen győzelme cáfolja a “dominóhatás-elméletet”, amely szerint Nyugaton az egyik ország a másik után válik a jobboldali populisták martalékává, de “ez sosem volt ennyire egyszerű”, hiszen Nagy-Britanniában soha nem volt erős többségi támogatottsága az EU-tagságnak, Hillary Clinton eleve megosztó és botrányokkal sújtott elnökjelölt volt, Ausztriában pedig az FPÖ nem új politikai mozgalom, hanem a pártszerkezet régi tényezője, amely kormányon is volt már. Van der Bellen győzelme ugyan Hofer elutasítását jelenti, de azt nem, hogy a párt a témáival együtt a belátható jövőben eltűnik, és azt sem, hogy egy egész nemzet visszatér “a balliberális – arany középút – eszméihez”.
Van Der Bellen győzelme a liberális demokrácia sikere Fotó: APA/ROLAND SCHLAGER
A liberális Süddeutsche Zeitung szerint egész biztos, hogy Hofer veresége nem vetette vissza a “Sziklás-hegységtől a Kárpátokig” húzódó térségben keletkezett “populista hullám” erejét, viszont Van der Bellen győzelme megmutatta, hogy meg tudja győzni a választókat, aki hitelesen testesíti meg az “új nacionalizmussal és a vele együtt járó dölyfösséggel” szembeni kitartó ellenállás értékeit.
A Financial Times című brit üzleti lap szerint a szabadságpárt veresége a szélsőjobb vonzerejének korlátait mutatja, a győzelem pedig a pluralizmus, a tolerancia és a liberális demokrácia sikere. Megjegyzi mindazonáltal, hogy a jobboldali, euroszkeptikus populizmus továbbra is jelentős bomlasztó hatású az európai politikában. A napilap cikkében arra a megállapításra jut, hogy a liberális internacionalizmus és az elitellenes szélsőségesek harca még korántsem ért véget.
A szabadság megszokásának egyik veszélye azt hinni, hogy mindig biztosított lesz – írja szerkesztőségi véleménycikkében az El País című országos spanyol baloldali napilap az osztrák államfőválasztásról.
Egy végzetes évben, amikor a Brexit demagógiájának győzelme szárnyakat adott az egész kontinensen a szélsőséges és idegengyűlölő diskurzusoknak” Van der Bellen megválasztása, pontosabban Hofer meg nem választása nagyszerű hír egész Európának – értékelte az eredményt az El País.
Az ABC című országos spanyol konzervatív napilap megkönnyebbülésnek nevezte a zöldpárti jelölt győzelmét, de az újság szerint ez csak félig tekinthető jó hírnek. Az ország megosztott és összezavarodott – írta a lap. Az újság szerint semmi nem utal arra, hogy Ausztriában megoldották azokat a problémákat, amelyek “mérgezik” az intézmények és az állampolgárok kapcsolatát, a félelmeket a globalizációtól, a külföldiektől, a terrorizmustól.
Hiányzik, hogy a vezetők őszintén beszéljenek az emberekhez, és meggyőzzék őket arról, hogy vannak jobb válaszok is, mint a nacionalizmus és a populizmus régi és bukott eszméi”
– állapította meg értékelésében az ABC című napilap.
Van der Bellen győzelme “megkönnyebbülést jelent a Nyugat ostromlott liberális erői számára” – írta a Politico brüsszeli hírportál.
A The Wall Street Journal amerikai napilap európai kiadása arról számolt be, hogy ugyan Ausztria elutasította a bevándorlásellenes, jobboldali populista jelöltet, a hosszú választási kampány rávilágított arra, hogy a lakosság elégedetlen a politikai elittel.
Az eredmény csapást jelent a szabadságpárt számára, azonban az idegenellenes retorikája és egykori náci kapcsolatai miatt hosszú időn át kirekesztett politikai csoportosulásnak még lehet esélye az ország jövőbeni kormányzására – figyelmeztetett az üzleti napilap.
A La Libre Belgique című, francia nyelvű belga napilap szerint nem világos, hogy az osztrákok Van der Bellen mellett, vagy Hofer ellen szavaztak.
Vajon Donald Trumphoz hasonló populista győzelmétől tartottak, vagy attól való félelmükben szavaztak Van der Bellenre, nehogy országuk a Brexithez hasonló népszavazás eredményeképpen elhagyni kényszerüljön Európát?
– teszi fel a kérdést a lap.
A francia lapok üdvözölték Van der Bellen győzelmét. A Le Figaro szerint “Ausztria nemet mondott a szélsőjobbra”. A konzervatív lap szerint az egyre agresszívebb és véget nem érő kampány ellenére az osztrákok nagy számban vonultak az urnákhoz azért, hogy az ország ne váltson irányt. A balodali Libération szerint Van der Bellen megválasztása “elsősorban a Brexit és Donald Trump utáni populizmus veresége”. A katolikus La Croix arra hívta fel a figyelmet, hogy a választási eredménytől megkönnyebbült Európa.
A szlovák liberális napilap, a Sme kommentárjában azt írja:
Van der Bellen győzelmének két üzenete van: az egyik, hogy a közelgő választásokon Franciaországban, Hollandiában és Németországban sem a “populista, szélsőséges, az embereket riogató és az igazságot a hazugságtól meg nem különböztető” jelölteknek kell győzniük, a másik üzenet pedig az, hogy a választók akkor erősek, ha nem közönyösek vagy ostobák. A populizmus legyőzhető
– írja a lap, hozzátéve, hogy az osztrák példa azt bizonyítja, hogy a populizmus előbb utóbb önmagát győzi le, azzal, hogy leleplezi saját kilátástalanságát és gyengeségét.
A Háárec című izraeli napilap úgy véli, hogy az osztrák eredmény az európai populista hullám megállíthatóságát jelzi. Ennek az a feltétele az osztrák példa alapján, hogy a populista jelölttel világos és határozott nézőpontot kell szembeszegezni. A lap ugyanakkor túlzottnak tartja az európai baloldali körökben jellemző, Norbert Hofer veresége miatti örömöt, mert 46 százalék mégiscsak az Osztrák Szabadságpárt populista jelöltjét választotta Ausztriában.
PestiSrácok.hu – összeállítás, MTI
Fotó: APA
Facebook
Twitter
YouTube
RSS