Kijev totális energiablokád alá vonná hazánkat és már Iránt is fenyegeti
Az ukrán hadsereg ismét támadást indított a Török Áramlat gázvezeték ellen és a Barátság-kőolajvezeték még mindig zárva. Szijjártó Péter szerint Kijev totális energiablokádot akar hazánkkal szemben.
Szijjártó Péter szerint a kijevi rezsim totális energiablokádot akar foganatosítani hazánkkal szemben, mivel hetek óta zárva tartja a Barátság-kőolajvezetéket és orosz területen ismét drónokkal támadták a Török Áramlat gázvezetéket, amely több országot, köztük hazánkat is ellátja földgázzal. Zelenszkij láthatóan ezzel is elő akarja segíteni a kormányváltást Magyarországon. Ezt megerősítik az ukrán televízióban felbukkanó politikai elemzők és vloggerek. Ők nyíltan beszélnek arról is, hogy az ukrán titkosszolgálat már aktívan dolgozik a Tiszapárt győzelmének elősegítésén.
Kijev a Tiszapártot is finanszírozhatta a titokzatos ukrán pénzszállítmányokkal
Az sem kizárt, hogy a NAV által lefoglalt milliós dollár és euró összegek, valamint az aranyrudak nemcsak maffiapénzek, hanem pénzelték belőle Magyar Péteréket. Kijevnek ehhez komoly érdeke fűződik, hiszen egy kormányváltás után szabad utat kapnának és Magyar Péterék megszavaznák az Unióhoz való csatlakozásukat. Nyilvánvaló, hogy a Tisza katonai és pénzügyi segítséget is adna a háború folytatásához. Az ukrán állami televízió már nyíltan ki is mondja, hogy Magyarország és Ukrajna viszonya egyetlen nap alatt megváltozna, ha győzne Magyar Péter.
Shell-kapitány és a részvényesek dollármilliókat kaszálnak a háborún
A nagy nyugati olajcégek mindenképpen a nyertesei a közel-keleti háborúnak, hiszen most akár naponta többször is árat emelhetnek. Németország éppen ezért betiltotta ezt, most csak napi egyszer lehet emelni az üzemanyagok árát. A német kormány is gondolkodik védett árakban, de ezt eddig nem lépték meg, nyilvánvalóan a nagy olajkonszernek nyomására. A Tiszapárt is ezért örül az ukrán energiablokádnak, hiszen így a Shell-részvényesek járhatnának jól a jövőben. Zelenszkij akkor sem nyitná meg a Barátság kőolajvezetéket, ha győzne a Tisza és így a lényegesen drágább nyugati kőolajat, illetve már finomított üzemanyagot kellene Magyarországnak is megvásárolnia. Ugyan ez lenne a helyzet a gázzal is. Az orosz gáz helyett jöhetne a háromszor drágább LNG a Shelltől.
Hatalmas pénzeket veszítenek a Perzsa-öböl államai
Az Emírségek, Katar, Bahrein, Omán, Kuwait és Szaúdi Arábia napi szinten dollármilliárdokat veszítenek a háború miatt. Nemcsak a kőolaj és a földgáz kitermelés leállítása, illetve csökkentése valamint a Hormúz-szoros blokádja miatt, hanem a háború más szektorokat is érint. A turizmus is hosszabb időre meg fogja szenvedni a háborút. A szállodák üresek, a repülőterekről alig tudnak gépek indulni az iráni rakéták és drónok miatt. Ez leginkább az Egyesült Arab Emírségeket érinti, hiszen a téli és tavaszi hónapokban az egyik legkedveltebb üdülőhelye az európaiaknak. A háború kitörésekor is nagyjából 600.000 európai turista tartózkodott az Emírségek területén legtöbben Dubajban és Abu Dhabiban. A nagy repülőterek is hatalmas kieséssel számolhatnak, mivel nem kellett gépek ezreit megtankolni, szervizelni és nem folyt be a légikikötők használati díja sem. Az öbölmenti uralkodóházak már az Egyesült Államokat hibáztatják a gigantikus veszteségekért. Pénzügyi szakértők szerint az iráni támadások már azzal elérték céljukat, hogy megingott bizalmuk az USA-ban. A közel-keleti amerikai támaszpontokat úgy engedélyezték az uralkodók, hogy biztonsági garanciákat ígértek nekik Washington DC-ből. Ám ezek láthatóan nem működnek. A legmodernebb amerikai technológia sem tudta megvédeni őket az iráni támadásoktól. Szakértők azt sem tartják kizártnak, hogy ezek az országok kivonják befektetéseik egy részét az USA-ból, hogy így kompenzálják veszteségeiket.
Zelenszkij élesen bírálta Irán és ellenségnek nevezte
A lejárt mandátumú ukrán elnök egy beszédében ellenségnek nevezte a perzsa államot és azzal vádolta, hogy a múltban Irán katonai akciókat hajtott végre Ukrajna ellen. Ezzel a Shahed (Mártír) típusú drónok bevetésére utalt. a politikus úgy véli, hogy amikor ezeket a robotrepülőket először vetették be hazája ellen, akkor nagy valószínűséggel iráni tisztek felügyelték az első bevetéseket, mielőtt az orosz partnereik is megtanulták ennek a típusnak a kezelését. Az ukránok ezért is akarnak most segíteni a Perzsa-öböl országainak elfogódrónokkal, amelyet az iráni eszközök ellen vetnének be.
