Véres ukrán tervek, vérmes tiszás bólogatás

A magyar nemzet nagy harcot vív az értelmes létezésért, ebben a küzdelemben pedig szükség van mindenkire. Amikor a 21. században ott tartunk, hogy egy magát európainak tartó, az unióba soron kívül igyekvő ország folyamatosan egy uniós állam megszállásáról, meggyalázásáról, kormányfőjének meggyilkolásáról, véres mészárlásokról fantáziál, már az se normális. Ha közben a magát a demokrácia és az emberi jogok szószólójának és fellegvárának tartó Európai Unió ezt támogatja, arra főleg nincs magyarázat. Ehhez már csak az ízesül igazán émelyítő módon, hogy a fent említett magyarországi ellenzék, a tiszás gyűlöletgombócok egy olyan új, eddig még nem látott mélységet képviselnek, amit nehéz volt elképzelni.

Véres ukrán tervek magyarországi renegátok segítségével

Mert valóban láttunk mi már a baloldalból az utóbbi 2-3 évtizedben sok jellemtelen és elfogadhatatlan epizódot, de amikor az országunkat és a nemzetünket fenyegetik, akkor a tiszás horda nem hogy nem határolódik el, nem hogy legalább csöndben marad - ami ugyancsak megvetendő - hanem ehelyett egy részük hangosan éljenez és várja, hogy az ukránok beváltsák a fenyegetésüket. Ebben a hasadt lelkű, skizofrén brigádban még az alternatív valóság is ketté vált. A szekta egy része továbbra is mindent tagad, szerintük az ukránok kedves szövetségesek, háborús veszély nem létezik, minden fideszes és jobboldali ember ostoba birka, akik nem létező háborúkkal riogatnak. A hasadt csapat másik része viszont mellszélességgel kiáll az ukránok mellett, véres és habzó szájjal várják a leszámolást, mert annyira gyávák és szánalmasak, hogy bár vágynak a felfordulásra, az anarchiára, ám jobbnak látják, ha ezt az ukránok végzik el helyettük. 

Gondoljunk csak bele, hogy az egy, nagy és oszthatatlan szekta tulajdonképpen rettenetesen beteg, különféle szindrómáktól szenvedő emberek érdekszövetsége. Csak az a bibi ebben a szövetségben, hogy nem szól semmiről és nincs egyáltalán célja a káoszteremtésen és a kicsinyes bosszúvágyon túl. De még ezt sem szervezik meg, nem gondolkodnak előre, csak pusztuljon minden, mert nekik most arra van szükségük. Az, hogy a saját vagy gyermekeik jövője megy a kukába, az nem számít. Csak legyen végre változás, ahogy a szánalmas szlogenjük tartja. Így hát nem is nagyon lehet csodálkozni azon, hogy amikor az ukrán Omelcsenko elvtárs az egész magyar honvédséget el akarja temetni a határon vagy amikor Orbán Viktor gyermekeit és unokáit akarja elpusztítani, ezek a véglények nem csak tapsolnak, támogatják is. Ahogy azon sem kapjuk már fel a fejünket, hogy amikor ugyanez az Omelcsenko azzal fenyegeti meg Orbán Viktort, hogy "kitépi a büdös nyelvét és a kutyáknak dobja oda", akkor is örülnek. Abba nem gondolnak bele, hogy a vérszomjas ukránok nem foglalkoznak ezekkel a szánalmas hazaárulókkal és nem tesznek különbséget, ha elszabadulnak. Nekik a gerinctelen tiszások csak annyit számítanak, hogy röhögnek is rajtuk egy nagyot. Kicsit olyan ez, mint amikor a Függetlenség napja című filmben az idióta UFO-mániások a felhőkarcolók tetején ujjongva várták azokat a földönkívülieket, akik elpusztítani jöttek az emberi világot.

Ezek a tiszások pontosan ezen a szinten vannak és aki most is ugyanazt az őrületet szajkózza, aki támogatja az ukrán agressziót, az már menthetetlen. Ellenben nem tűrjük, hogy bennünket is a süllyesztőbe sodorjanak. Menjenek csak maguk.