Pesti Srácok

Az atlétikai vb-t és a Magyar Innováció Házát örömmel fogadja Debrecen, ha Budapestnek nem kell

Az atlétikai vb-t és a Magyar Innováció Házát örömmel fogadja Debrecen, ha Budapestnek nem kell

Fontos, sürgősséggel beterjesztett napirendi pontokban is döntött alakuló ülésén a debreceni képviselő-testület. Debrecen ugyanis örömmel fogad minden olyan beruházást, amelyek a Karácsony Gergely vezette Budapestnek nem kellenek. Szívesen rendeznék meg a 2023-as atlétikai világbajnokságot, és igényt tartanának a Liget-projekt leállításával a fővárosi közgyűlés által visszadobott Magyar Innováció Házára is. A polgármesteri előterjesztéseket 30 igen, egy tartózkodás és egy nem, illetve 30 igen és 2 nem szavazattal fogadták el. Mindez azt jelenti, hogy ellenzéki képviselők is nyomtak igen-gombot – derül ki a dehir.hu közgyűlési tudósításából.

Papp László polgármester a sürgősségi napirendi pontokra tett javaslatnál arra hivatkozott, hogy a főváros alakuló közgyűlésén és a tegnapi kormányülésen több olyan ügy került elő, ami Debrecen szempontjából fontos lehet. Az egyik ilyen a Liget-projekt, amelyet Karácsony a jelenlegi formájában leállíttatott. Azt közölte a kormánnyal ugyanis, hogy a színház és a Magyar Innováció Házának megépítéséhez nem járulnak hozzá.

Debrecen polgármestere úgy véli, jelentős eredményeket ért el városa az oktatás, a gazdaságfejlesztés és az innováció területén. Ezért már konzultált is Palkovics László miniszterrel, hogy amennyiben Budapest nem kíván élni a lehetőséggel, Debrecen szeretne. Elhangzott, hogy a város a Magyar Innováció Házának építését tekintené elsődleges fontosságúnak. Az ugyanis egy olyan közintézmény lenne, amely egyszerre "kiállítóhely, közösségi tér, innovációs műhely, valamint a hazai és külföldi közösséget egyaránt vonzó kiemelkedő attrakció".

Hasonló a helyzet az atlétikai világbajnoksággal. Debrecen polgármestere az erről szóló előterjesztésében azt írja: az elmúlt húsz évben több, mint ötven nagy sportesemény helyszíne volt Debrecen; a város szakmailag és szervezetileg is felkészült arra, hogy szerepet vállaljon a 2023-as atlétikai világbajnokság lebonyolításában. A testület által elfogadott szándéknyilatkozat szerint ha a Nemzetközi Atlétikai Szövetség és a kormány is támogatja a gondolatot, akkor Debrecen nyitott a világ harmadik legnagyobb sporteseményének megvalósítására.

PestiSracok facebook image

Érdekes módon a javaslatokat az ellenzéki képviselők is pozitívan fogadták. Varga Zoltán, a Demokratikus Koalíció politikusa a Magyar Innováció Háza kapcsán mindössze azzal állt elő, hogy az eredeti tervet Debrecenre kell szabni. Az atlétikai vb debreceni megrendezését is jó dolognak tartja; egy új stadion fenntartásának a jövőbeni költségeit fontosnak tartja megvizsgálni és egyeztetni a kormánnyal. Az előterjesztést ezért támogatják, de a fejlesztést csak akkor fogják, ha az "nem visz többet, mint amennyit hoz". Ugyanezen a véleményen volt az MSZP képviselője, Madarasi István is, aki szintén megszavazta a szándéknyilatkozat elfogadását, mert mint mondta, "minden lehetőséget meg kell ragadni, ami a város fejlesztését szolgálja". Annyit tett hozzá, hogy "nem kell Budapesttel versenyezni".

Eközben a Baji Balázs világbajnoki bronzérmes gátfutó által életre hívott, hazai rendezésű atlétikai világbajnokság melletti összefogás egyre nagyobb. A minap a támogatók száma meghaladta a tízezret. Naponta újabb és újabb világklasszis sportolók, közéleti szereplők szólalnak fel és állnak a kezdeményezés mellé, miszerint meg kell védeni a a 2023-as budapesti atlétikai világeseményt és az atlétikai központ megépítésének tervét, mert arra szüksége van a sportágnak, a magyar sportnak.

Forrás: dehir.hu; Vezető kép: MTI/Czeglédi Zsolt

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.