Pesti Srácok

Merz és Trump háborúja: büntetővámok és katonák kivonása

Donald Trump újra elővette a büntetővámok kérdését Németországgal kapcsolatban. Merz beszólásai miatt az amerikai elnök minden német személygépkocsira és teherautóra 25 százalékos vámot akar kivetni.

Donald Trump és Friedrich Merz verbális háborúja újabb frontot nyitott, most a kereskedelmi vámok terén. Az amerikai elnök szerint nem járható út, hogy Németország elárassza az USA-t autókkal, amelyeket nem ott szerelnek össze. Trump a most kivetett 25 százalékos vámmal azt akarja elérni, hogy a nagy német autógyártók, mint Mercedes Benz, BMW, Audi Volkswagen és Porsche gyárakat telepítsenek az Egyesült Államokba és amerikai munkahelyeket teremtsenek. Ezáltal egyes régiókban csökkenne a munkanélküliség, valamint nőne az USA adóbevétele. 

Merz és Trump háborúja miatt amerikai katonákat vonnak ki Németországból
Fotó: Thomas Lohnes. Merz és Trump háborúja miatt amerikai katonákat vonnak ki Németországból

Az időpont nem véletlen

Trump és Merz több szócsatát vívott az elmúlt hetekben. Az amerikai kormányfőt felbőszítette, hogy sok más európai országhoz hasonlóan Németország nemet mondott az Irán elleni háborúban való részvételre. Ekkor Trump már azzal fenyegette európai szövetségeseit, hogy kilép a NATO-ból. Merz látja a német és az uniós gazdaságot súlyosan érintő, az Irán elleni hadművelet és a Hormuz-szoros blokádja miatt kialakult, globális energiaválságot. Ezt többször a fejére is olvasta amerikai kollégájának és azt a tényt is, hogy Trump nem tudja hogyan szálljon ki ebből a kétes kimenetű helyzetből. Az igazság fáj mondhatnánk és ezért az amerikai elnök támadásba ment át.

Katonák kivonása Németországból

Jelenleg 38.000 amerikai katona teljesít szolgálatot németországi NATO-bázisokon. Trump, mint egy fenyítésképpen bejelentette, hogy kivon 5000 katonát. Boris Pistorius német védelmi miniszter egy TV-interjúban megvonta a vállát, hogy ez nem fogja érzékenyen érinteni országa védelmi képességeit és Trump amúgy sem tudja Európán belül máshova átcsoportosítani a katonáit szimplán a helyhiány miatt. Ez nyilván nem kerülte el az amerikai elnök figyelmét és vasárnap este bejelentette, hogy jóval több katonát fog kivonni és nemcsak az eredetileg tervezett ötezret. Az amerikai támaszpontok mellett lévő kisvárosok, hol sok katona lakást bérelt, bevásárolt, ... most aggódnak, hogy gazdasági visszaeséssel kell számolniuk, ha többezer ember hirtelen eltűnik a településről. Támaszpontok bezárása pedig német munkahelyek megszűnését is jelentené. Trump ötlete nem tetszett saját pártjának sem. Merz és Pistorius viszont már kevésbé volt boldog Trump azon bejelntésétől, hogy Washington DC nem fog Tomahawk típusú cirkálórakétákat állomásoztatni Német bázisokon. Sok republikánus szenátor ellenzi a csapatkivonást, mivel az az USA tengerentúli védelmi képességeit csökkentené, valamit Európából gyorsreagálású csapatok sokkal gyorsabban elérnek közel-keleti vagy közép-ázsiai válságövezeteket. A német kormány most enyhíteni kívánja a helyzetet és a Bundesmarine egyik aknamentesítője elindult a Perzsa-öbölbe, hogy támogassa a US-Navy hadihajóit. Irán közben elküldött egy újabb dokumentumot Washington DC-nek javaslatokkal a békés megoldásra és a tengeriblokád feloldására. 

 

 

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.