Az etnikai bomba már felrobbant

A magyar társadalom rohad – mondta a Népszabadságnak Choli Daróczi József roma költő, aki szerint ott tartunk, mint az 1920-as években.

“Húsz évvel ezelőtt nyilvánosan kijelentettem, de most is fenntartom: ha azt látnám, hogy az unokám két napja nem evett, és tudom, hogy neked van húsz forint a zsebedben, az enyémben pedig egy bicska, hasba szúrnálak, hogy elvegyem a pénzt. Mondtam akkor és most – persze átvitt értelemben – egy riporternek. Iszonyú megbotránkozást okoztam. Pedig csak arra figyelmeztettem, hogy egy bombán ülünk, aminek a gyújtózsinórja parázslik, a bomba pedig felrobban. Ez már megtörtént.”

Mikor történt az etnikai robbanás, és miben áll?

 “Politikai, társadalmi értelemben az etnikai bomba robbanása a cigánygyilkosságokkal megtörtént, ahogy a piricsei csecsemőhalállal szociális értelemben. Ott, Piricsén éhen halt egy újszülött, mert csak cukros vizet adtak neki. A szülőket börtönbe zárták halált okozó gondatlanságért, a másik két gyereket állami gondozásba vették. Az állam megtette, amit megkövetelt a haza. Ha a szülő elmegy, betör a közértbe, akkor is elítéli a bíró, és akkor is ez a vége. Hol volt a szociális munkás, a védőnő, miért nem tett korábban senki semmit?” – vette fel a költő, filozófus a kérdést a vele a Népszabadság mai számának hasábjain megjelent interjúban.

Egészségügyi katasztrófa közeleg?

“Hamarosan nemcsak a tbc, a fertőző májgyulladás, hanem a hastífusz és a vérhas is fertőzni fog. A mai ötvenévesek nem is hallottak a hastífuszról, amit a ruhatetű terjeszt. A fejtetűt serkéstül már évek óta megszoktuk az óvodákban, reklámokban hirdetik az élősködők ellenszerét, de a ruhatetű más, ádázabb. Én megéltem, hogy fehér porral fújják le az egész testünket, és elégetik a ruháinkat. Hol alakul ki a tetvesség? Nem a minden este fürdő, jól táplált, automata mosógéphez szokott emberek között. A hastífusznak, a tbc-nek nincsenek etnikai előítéletei, megfertőznek hovatartozástól függetlenül. Ez az egészségügyi bomba minden előzőnél veszélyesebb, mert a nyomorból fakadó potenciális szociális betegek többsége a tb-kártyáról még csak nem is hallott. Cigány vagyok, rasszizmussal nehezen vádolható, így talán elhiszik nekem, hogy nem kéne megvárni azt, amikor maszkkal az arcunk előtt kell majd felszállni a buszra vagy a vonatra, amikor úgy járunk bevásárolni, mint a japánok Fukusima után vagy a madárinfluenza idején.”

Choli Daróczi József a megoldásról is beszélt, amit a Népszabadság mai számában, vagy a nol.hu-n olvashatnak.