Üzembe helyeztek egy új magyar légitársaságot, a Hungary Airlines Kft-t, amelynek bejegyzett központja Budapest, és a repülőgépei is állami kézben vannak. Ám többségi tulajdonosát egy magyar származású kínai üzletember gyakorolja és utasokat sem szállítanak a repülőgépek fedélzetein. Utóbbi ugyan változhat, kérdés viszont, hogy ha át is nyargal a társaság az utasszállítás világába, hasonlóan kiváló minőséget képvisel majd, mint a legendás MALÉV.
Új légitársaság jelent meg a láthatáron, miután frissült a Légügyi Hatóság weboldala a légijármű üzembetartási engedéllyel (AOC) rendelkező cégekkel. Ez alapján pedig megkapta üzembentartási és működési engedélyét (OL) cargo üzemelésre a Hungary Airlines Kft.
Az Airportal szerint a 2021-ben alapított cég az állami tulajdonú Airbus A330F áruszállító üzemeltetését vette át, a légitársaság az elmúlt napokban több tesztrepülést is végrehajtott a repülőgéppel, november végétől pedig az állami Air Hungary Zrt. résztulajdonos lett a cégben.
A légitársaság december 23-án hajtott végre első alkalommal egy tesztrepülést a géppel, ezt január 4-én és 5-én több, Budapest és Kecskemét közötti gyakorlórepülés követte saját „HUA” kóddal és „BUDAPEST” hívójellel. Az Airbus A330F január 5-én HUA 951-es járatszámmal Sanghaj második számú légikikötőjébe, a Hungcsiaó (Hongqiao) nemzetközi repülőtérre ment, a lap szerint egy esedékes karbantartásra.
A cég évek óta tevékenykedik a Kína és Magyarország közötti légiáru-szállítás területén.
Kezdetben Universal Translink Airline Hungary Kft. (UTA), majd rövid ideig Hungary Cargo Airlines Kft. néven, székhelye a BUD Cargo City-ben van.
A 2024. november végéig a Wizz Air üzemeltetésében repülő, állami tulajdonú Airbus A330F repülőgép az elmúlt években a vállalat számára szállított árut Csengcsouból, majd Hangcsouból Budapestre, emellett több, más légitársaságtól bérelt gép repül jelenleg is Kína és Magyarország között az UTA áruival.
Fotó: Airportal
A Hungary Airlines Kft. többségi tulajdonosa 50 százalékot meghaladó részesedéssel a hazánkban élő, vélhetően magyar állampolgársággal is rendelkező Wu Jiang. A kínai üzletember és a társalapító Duan Bo mellett két magyar szakember, Talabos Gábor és Varga Gábor irányítja a céget. November végétől, az állami cég tulajdonszerzésével azonos időponttól pedig Borbély Tibor Péter, az Air Hungary Zrt. igazgatóságának elnöke is bekerült a menedzsmentbe.
Ugyan a légitársaságnál felmerült, hogy áru- mellett utasszállítást is vállaljon, eddig azonban kudarcba fulladtak a próbálkozások.
Pedig a magyarok ki vannak éhezve a MALÉV potenciális utódjára.
Magyarország egykor legnagyobb légitársasága 2012. február 3-án függesztette fel a működését. A Malév luxusellátásainak és megbízhatóságának köszönhetően – egy 2007-es felmérés szerint Európa harmadik legpontosabb légitársasága volt – 2010-ben elnyerte a legjobb kelet-európai légitársaság díját a World Airline Awardson. Utolsó teljes évében pedig közel 3 millió utast szállított évente 23 ezer járatpáron, 33 országban, és 2600 munkavállalót foglalkoztatott.
Ám a pénzügyi egyenlege már katasztrofálisra sikeredett: a Malév összesen 170 milliárd forintos tartozást halmozott fel és hagyott maga után.
Igaz, ezt még a második Orbán-kormány igyekezett megmenteni azzal, hogy bejelentette az akkor már életképtelennek minősített légicég teljes részesedésének megvásárlását az adósságok rendezésére.
Az Európai Bizottság azonban ezt megtiltotta.
A magyar légicég leállása után pár nappal már felmerült az újjáélesztése adományokból, ám a törekvés kudarcba fulladt. Egy évvel később megjelent ugyan a Sólyom Hungarian Airways létrehozásának terve, hat Boeingból álló flottával, valamint ománi és arab emírségekbeli befektetők közreműködésével, ám a valójában tisztázatlan eredetű cég hiányos pénzügyi háttere miatt nem kapott hatósági működési engedélyt.
A cég veszteségessé vált, csalás és pénzmosás is befeketítette történetét, és 2021 óta székhelye egy ismert józsefvárosi cégtemetőnél van bejegyezve.
Bár a Wizz Airt sokan szeretik száz százalékban magyar tulajdonú cégnek tekinteni, valójában csak a központi irodája van Budapesten bejegyezve, a társaság döntő többségében tőkepiaci befektetők tulajdonában van, a magyar menedzsment pedig mindössze néhány százaléknyi tulajdonrészt birtokol.
A két éve üzembe helyezett, száz százalékban magyar hátterű Aeroexpress, amely Budapest–Kolozsvár–Debrecen–Marosvásárhely szakaszon tesz szolgálatot W-alakban, nem tekinti magát semmilyen szinten a MALÉV utódjának, ahogyan ezt Somogyi-Tóth Zoltán megerősítette korábban a Demokratának.
Hogy egyáltalán lesz-e esély egy nagy magyar luxus légitársaság üzemeltetésére, az nagy kérdés.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS