Boldogok vagytok ti egyáltalán valamitől?

Itt van egy valószínűleg első szavazó, akit annyira felhergelt a balos média, hogy egy ártatlan nyolcvanéves embert zaklat nyilvánosan, csak azért, mert nem tetszik neki, ahogyan gondolkodik. Mindezt azután, hogy a pártja kétharmados vereséget szenvedett. Miért nem boldog? Mire volna szüksége ahhoz, hogy ne csak gyűlölettel nézze a világot?

Másrészt, mi lett volna ennek a gyereknek a fejében, hogyha veszítenek? Nem csak ráordít egy öregemberre, hanem meg is üti? Megpróbálja megölni? Miért? 

Megéltem Magyarországon két fideszes kétharmadot. Láttam azokat, akik akkor a nyertes oldalon álltam, és még úgyis, hogy a győzelmek előtt folyamatos zaklatásnak volt kitéve a jobboldal, nem dühhel tekintettek a világba, hanem megbékéléssel. Nem akartak megfélemlíteni, nem akartak bántani senkit. Mégis milyen lelki világa van annak, aki még a győzelem után is ilyen megkeseredett módon néz embertársaira.

Nekem fáj a vereségünk, és dühös vagyok rengeteg magyarra, akik nem gondolták át, mivel jár a szavazatuk, de senkibe nem fogok belekötni az utcán azért, mert tiszás. Más kérdés, hogy tudom jól, ők azt kapják majd jutalmul, amit mi büntetésül, hiszen a megszorítások nem fognak válogatni szavazat szerint. 

Boldog vagy?

És elvonatkoztatva az átlagtól, kifejezetten ezt az egy suhancot kérdezném, bár úgysem jut el hozzá: te most boldog vagy? Neked jobb lett attól, hogy az utcán ordítozol? Hogy félelmet akarsz kelteni egy öregemberben (mondjuk ez nem sikerült), neked ettől jobb? A választási győzelem nem okozott kielégülést, de most egy idős emberrel keménykedve nagyon erősnek érzed magad? Hát gratulálok, ennél jobb életed már sosem lesz, mert akiben csak ez kelt örömöt, az önmagát is gyűlöli, nem csak minket, fideszeseket.