Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásban az Oroszországgal szembeni tizedik szankciós csomag elfogadását sürgette, amely egyebek mellett teljes embargót vezetne be az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagokra.
A 489 szavazattal, 36 ellenében és 49 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők a Lukoil orosz olajvállalathoz és a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszernhez hasonló vállalatok szankcionálását kérték. Az EP emellett a jogellenesnek tartott tevékenységek széles körében – a többi között a kényszerkitoloncolásokban és a megszállt ukrán területen tartott népszavazások lebonyolításában – részt vevő tisztviselőket is szankciókkal sújtaná. Az állásfoglalás megismételte az EP-képviselők azon korábbi felhívását, hogy az EU azonnali és teljes embargót vezessen be az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagokra és az urán uniós importjára, valamint hogy a Balti-tengeren az Északi Áramlat 1-es és 2-es gázvezetékeinek használatát teljesen felfüggessze.
Ukrajna uniós tagsági kilátásaival kapcsolatban a szöveg azt várja el az EU-tól, hogy “munkálkodjon a csatlakozási tárgyalások megkezdésén, és támogassa a következő lépéseket felvázoló ütemtervet, amely lehetővé teszi Ukrajna csatlakozását az uniós egységes piachoz”. Az EP-képviselők megerősítették Ukrajna jövőbeli uniós tagsága iránti elkötelezettségüket, és hangsúlyozták, hogy a csatlakozás érdemeken alapuló folyamat, amely magában foglalja a vonatkozó eljárások tiszteletben tartását, valamint az EU-val kapcsolatos reformok és csatlakozási kritériumok teljesítését. Ezzel összefüggésben felkérték az ukrán hatóságokat, hogy vezessenek be jelentős reformokat, hogy a lehető leghamarabb hatékonyan igazodjanak az uniós tagsági elvárásokhoz.
Az elfogadott szöveg felszólítja az uniós tagállamokat, hogy fokozzák és gyorsítsák fel a Kijevnek nyújtott katonai támogatásukat, különösen a fegyverek biztosítását, de az alapvető politikai, gazdasági, infrastrukturális, pénzügyi és humanitárius támogatást is. Sürgette továbbá a pénteken, Kijevben tervezett EU–Ukrajna csúcstalálkozón részt vevő vezetőket, hogy kiemelten kezeljék az Ukrajnának szánt gazdaságélénkítő csomagot, amelynek – mint írták – a rövid-, közép- és hosszútávú segélyezésre, újjáépítésre és helyreállításra kell összpontosítania. Az állásfoglalás továbbá megismételte az EP arra irányuló felhívását, hogy az orosz központi bank befagyasztott eszközeit, valamint az orosz oligarchák vagyonát használják fel a háború utáni újjáépítés finanszírozására.
A Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportjának az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Deutsch Tamás, a képviselőcsoport vezetője felhívta a figyelmet: Brüsszel azt ígérte, hogy az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók a háború befejezéséhez vezetnek; ehelyett a háború “brutálisabb” mint valaha, Európa pedig tönkremegy a szankciók miatt.
Szankciók helyett békére van szükségünk
– húzta alá Deutsch Tamás. Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselőcsoportjának elnöke a vita kapcsán hangsúlyozta: Magyarország a kezdetektől fogva támogatja Ukrajna uniós csatlakozását.
A csatlakozási folyamat során azonban ugyanazon feltételeknek kell érvényesülniük, mint a többi tagjelölt ország esetében, így a koppenhágai kritériumok betartása is kulcsfontosságú
– hangsúlyozta a politikus, majd hozzátette:
az Ukrajna területén élő magyar, román, szerb kisebbségek jogainak érvényesülése a csatlakozási tárgyalások egyik előfeltétele.
Gál Kinga szerint éppen ezek a kisebbségi közösségek lehetnének a legelkötelezettebb támogatói Ukrajna uniós perspektívájának, a nemrégiben elfogadott törvények azonban – mint kiemelte – nem ezt segítik elő.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
Facebook
Twitter
YouTube
RSS