Az Európai Unió határozottan elítéli az Ukrajna elleni január 14-i kibertámadást – olvasható az Európa Tanács hivatalos oldalán. Közlésük szerint az ukrán kormány webhelyei elleni kibertámadás elfogadhatatlan, mivel az ilyen akciók Ukrajna destabilizálására és dezinformációk terjesztésére irányulnak, és hozzájárulhatnak az amúgy is feszült helyzet további eszkalálásához. Az Egyesült Államok egykori katonai vezetői egyébként már több mint egy hónapja – amióta Oroszország százezer katonát kezdett kihelyezni az ukrán határra – arra figyelmeztetnek, hogy egy esetleges háború kiindulópontja egy destabilizáló kibertámadás lesz. A műveleti tér tehát – a szárazföld, a víz, a légtér, sőt, a világűr mellett – immáron kiterjed a kibertérre is. De vajon mennyire lehet mindez veszélyes Európa stabilitására? A PS összefoglaló írásában erre kerestük a választ.
Ukrajna a megnövekedett kiberellenálló képességének köszönhetően gyorsan és határozottan reagált a támadásokra, ettől függetlenül az Európai Unió és tagállamai kapcsolatban állnak Ukrajnával, és jelezték azt is, hogy további, közvetlen technikai segítséget is nyújtanak az ukránoknak a támadások elhárításában. De felajánlották a hibrid és kiberfenyegetésekkel szembeni ellenálló képességük növelését is. Hangsúlyozták:
ismételten megerősítjük egyértelmű támogatásunkat Ukrajna szuverenitásához és területi integritásához a nemzetközileg elismert határain belül.
Josep Borrell biztos szavai szerint
a jelenlegi körülmények minden idők legerősebb EU-egységét követelik meg. Megállapodtunk álláspontunk alapjául szolgáló kulcselemekben. Továbbra is nyitottak vagyunk a párbeszédre Oroszországgal, de soha nem a szabadságunk, szuverenitásunk, függetlenségünk és az alapvető értékek tisztelete rovására.
Pénteken egyébként a NATO-főtitkár is aggályát fejezte ki a pattanásig feszült orosz–ukrán konfliktus miatt és valós veszélynek nevezte, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát. Szavai szerint Moszkva nyílt vagy katonai támadást, kibertámadásokat, hibrid hadműveleteket indíthat el. Drámai hangnemet ütött meg a NATO-főtitkár nyilatkozatában. Jens Stoltenberg egészen pontosan úgy fogalmazott:
az európai biztonság válságos pillanatát éljük (…) fel kell készülni a legrosszabb forgatókönyvre is.
Hozzáfűzte: az orosz–ukrán konfliktus kapcsán Moszkvával párbeszédet kell folytatni, azért is, hogy ismertetni lehessen a NATO egységes, elvi kompromisszumokat kizáró álláspontját. A főtitkár Ukrajna NATO-csatlakozási terveivel kapcsolatban hangsúlyozta: minden egyes országnak joga van ahhoz, hogy önmaga döntsön a csatlakozásáról az észak-atlanti szövetséghez. Egyúttal kulcsfontosságúnak nevezte a NATO jogát valamennyi szövetségese védelméhez, valamint katonai erők telepítéséhez is a szervezet keleti szárnyán. Stoltenberg megerősítette: a NATO elutasítja Moszkva azon igényét, hogy olyan garanciákat követel, amelyek kizárják a szövetség további, keleti irányú bővítését. Jelezte: a katonai szövetség kész tárgyalni a fegyverkezés ellenőrzéséről, a hadgyakorlatok átláthatóságáról, a kockázati tényezők csökkentéséről is az orosz féllel. Stoltenberg azt is aláhúzta:
invázió esetén Oroszország igencsak magas árat fizet majd.
A témával a Pesti Riporter is foglalkozott péntek esti adásában. A műsorban kifejtették, hogy az 1980-as évek óta nem tapasztaltunk ilyen feszültséget; Amerika, Kína és Oroszország a központ. De nemcsak a nagyhatalmak, hanem a gazdasági helyzet is okozhat kisebb konfliktusokat. A NATO egyébként 2019-ben már létrehozta a belgiumi Monsban a Kibertér Műveleti Központot, részben azért, hogy a katonai parancsnokok kiberhelyzeti tudatosságát növeljék.
Egy komoly kibertámadás elindíthatja az 5. cikkelyt, amely esetében az egyik szövetséges elleni támadás mindenki elleni támadásnak minősül
– hangsúlyozta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár 2019-ben, a központ átadásakor. Emlékezetes, hogy 2020 nyarán több kibertámadás érte az amerikai külügyminisztériumot, de több száz amerikai céget érintő, zsarolóvírussal elkövetett nagyszabású támadásra is volt példa. Az akciók mögött sokan Oroszország vagy Észak-Korea által támogatott hackercsoportokat vélnek felfedezni. Fontos megjegyezni, hogy nem csupán a kibertámadás veszélyes a stabilitásra nézve, hanem az Egyesült Államok retorziója is destabilizálhat egyes országokat annak mértékétől függően.
Európa destabilizálása a cél?
Bár lehetnek proxy konfliktusok, a háborúk számának növekedését a gazdasági helyzet okozza. Ennek oka egyszerű: ha gazdasági válság alakul ki, akkor éhínség lesz, ami elégedetlenséget szül és megágyaz a konfliktusok kialakulásának, ami miatt megszűnik egy adott térség stabilitása. Nézzük, mi történt az elmúlt időszakban: az energiaárak hol az egekbe szöktek, míg máskor alacsony szinten mozogtak, ez a folyamat azonban semmiképpen sem optimális, hiszen bizonytalan helyzetet teremt. Európa nyugati országaiban az elmúlt időszakban pontosan ez tapasztalható, de szakértők szerint „amit most érzünk, az még csak a kezdet”. És nem csupán az energiaárakkal van probléma; kevesen gondolnak bele például abba, hogy az idén jelentkező műtrágyahiány is komoly gondot okoz, hiszen emiatt a mezőgazdasági termelésben is visszaesés tapasztalható, ami egyértelmű helyzetet teremt: ha kevesebb terméket állítanak elő, akkor magasabbra szöknek az élelmiszerek árai is.
Mindezek összessége pedig már komoly társadalmi elégedetlenséget szül. Emlékezzünk vissza, hogy az arab tavasz is ilyen jellegű problémák miatt robbant ki és azt egy erőteljes élelmiszerár-emelkedés előzte meg. Ehhez persze számos más külpolitikai tényező is hozzájárult, kezdve az országok egymáshoz való viszonyával, de megjelentek gazdasági, politikai, de katonai kapcsolatok is, csakúgy, mint napjainkban. Itt fontos megemlíteni, hogy a magyar kormány remek érzékkel kötötte meg szeptemberben az orosz Gazprommal a földgázszerződést, ami hazánk energiaellátását biztosítja, míg a vezető nyugat-európai országok – így Németország és Ausztria – komoly problémákkal küzdenek. (Véleményem szerint az élelmiszerárstop is megelőző intézkedésnek bizonyul majd.) Ezek a kisebb társadalmi elégedetlenségből fakadó zavargások pedig legalább akkora veszélyt jelentenek, mint a nagyhatalmi konfliktusok, amelyek száma ugrásszerűen megnőtt az elmúlt időszakban. Ha pedig Európától nem messze bomlik fel a rend, az térségünkre is veszélyt jelent. Gondoljanak bele: az afrikai országok bizonytalan helyzete miatt emberek milliói indulhatnak a biztonságosabb országok felé, így újabb migránsválság fenyegeti majd Európát is.
Ennyire sok helyen, ennyire sok probléma régen volt a világban
Láttuk, hogy az USA miként vonult ki Afganisztánból, ahol egyébként Magyarország is jelen volt. Tény, hogy több évtizednyi katonai jelenlét és a térség stabilizálására költött dollármilliók sem tudták megoldani Afganisztán helyzetét. Jó kérdés, hogy vajon akkor Etiópiában sikerülhet-e? És akkor még meg sem említettük Líbiát, ahol a nyugati beavatkozás csak rontott a helyzeten. Szakemberek szerint leginkább saját védelmünk megerősítését kellene célként kitűzni, hiszen az Európai Unió komoly válsággal küzd, a világ kevésbé rendszerezett, mint amikor az USA hegemóniában volt. A lokális hatalmi központok akcióképessége növekedik, Kína és az USA jól láthatóan egymásnak feszül, ami persze Oroszországnak kedvez. (És akkor még nem is beszéltünk a török vagy éppen az észak-koreai haderőről…) Az USA most Kínára koncentrál, a kínai ellenségkép kialakításához a hazai ellenzéki pártok is próbálnak rácsatlakozni – gondoljunk például a kínaivakcina-beszerzés miatti hisztire vagy a Fudan-egyetem elleni népszavazási beadványra.
A modern technológia új kihívások elé állítja a nemzeti kormányokat és a nemzetközi szervezeteket egyaránt
A háborúkat már nem a hagyományos módon vívják meg, hanem más hadszínterek is megjelentek, így a kibertérben is lehet támadást indítani, sőt, akár az űr is lehet hadszíntér, hiszen az űrfegyverek telepítése sem kizárt. És bár úgynevezett lövészárok-háborúkat még tapasztalhatunk – és valószínűleg ez még sok évig jelen lesz –, de egyre több a drónfegyver. Iránnak például robbanó drónokból van komplett fegyverarzenálja a hírszerzők jelentései szerint. A legmodernebb haditechnikával felszerelt hadseregek mellett igen komoly biztonsági veszélyt jelent egy-egy kibertámadás is, amiből szintén egyre többet hajtanak végre a világban. Ezekkel pedig egy adott ország védelmi rendszerét is képesek blokkolni. Talán nem véletlenül hívta fel a figyelmet a kanadai CBC News már decemberben arra, hogy a nyugati országoknak, köztük Kanadának is fel kell készülnie a további kiber- és zsarolóvírus-támadásokra, ha az Ukrajna és Oroszország közötti jelenlegi feszültség tovább nőne, vagy akár nyílt háború robbanna ki. A kibertámadások túlnyomó többségét szervezett csoportok indítják, amelyek megosztják egymás között az előkészítési, a programozási és a támadás kivitelezésével kapcsolatos feladatokat. A műveleti tér tehát – a szárazföld, a víz, a légtér, sőt, a világűr mellett – immáron kiterjed a kibertérre is.
2021 júniusában fogadták el a Nemzeti Katonai Stratégiát, amely szerint a kibertérben végzett, ártó szándékú tevékenységek egyre gyakoribbak, egyre kifinomultabbak és egyre nagyobb kárral járnak. Azoknak az államoknak és nem állami szereplőknek növekszik a száma, amelyek a kiberteret kritikus adatok illegális megszerzésére, valamint az elektronikus információs rendszerekben vagy azokon keresztül történő – akár fizikai – károkozásra használják. „Ezért a kibertér ma már a szárazföld, a tengerek, a levegő és a világűr mellett külön műveleti térnek számít. A jövőbeli konfliktusok nagy valószínűséggel még inkább ki fognak terjedni a kibertérre.”
A kibertér műveleti területté nyilvánítása mellett az új nemzeti stratégiákban a kiberképességek fegyverként való definiálása és alkalmazásukat fegyveres támadásnak való minősítése is jelentős előrelépés. A jogszabályok a kibertérben történő támadásokra a fizikai térben megvalósuló válaszadás lehetőségét is kodifikálják. Az MCC oldalán mindezzel kapcsolatban azt írják: ezzel egy olyan problémát oldottak meg a hadijog területén, amelyre az informatikai hadviselés megjelenése óta nem volt egyértelmű válasz. Amennyiben bizonyítható, hogy egy ország áll a támadások mögött, akkor a jövőben, a januárihoz hasonló jól összehangolt kibertámadás-sorozatra fegyverrel is válaszolhatunk.
PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS