Pesti Srácok

Elhunyt Jenei Imre, a magyar válogatott korábbi szövetségi kapitánya

Elhunyt Jenei Imre, a magyar válogatott korábbi szövetségi kapitánya

88 éves korában elhunyt Jenei Imre, aki egykor Magyarország és Románia válogatottját is irányította, valamint 1986-ban BEK-győzelemig vezette a Steaua Bucuresti-et. A hírek szerint Jenei Imre szerda reggel, nagyváradi otthonában hunyt el agyvérzés következtében. Haláláról korábbi klubja, a nagyváradi FC Bihor is beszámolt, illetve Sandu Boc, Jenei Imre közeli barátja is megerősítette a hírt a Gazeta Sporturilor érdeklődésére.

Jenei Imre 1937. március 22-én született az Arad megyei Bélegregyben. Labdarúgó-pályafutását Aradon kezdte, 1955-ben ott mutatkozott be a román élvonalban. 1956-ban Bukarestbe igazolt, ahol előbb a másodosztályú Progresul, majd az élvonalbeli Steaua (az első időkben még CCA) játékosa lett.

Jenei
Jenei Imre, a magyar válogatott korábbi szövetségi kapitánya.

A védelem közepén és a középpályán is bevethető Jenei sikeres éveket töltött el Bukarestben, 1969-es távozásáig három bajnokságot és négy Román Kupát nyert. 1959 és 1964 között tizenkétszer volt román válogatott.

1969-ben engedélyt kapott arra, hogy Törökországba szerződjön, két idényt töltött el a másodosztályú Kayserisporban, majd visszavonult. És ezzel elkezdődött egy nagyon eredményes edzői pálya.

Jenei a Steaua második csapatánál kezdett edzősködni, majd 1975-ben átvette az első csapatot. A katonacsapat visszatérő helyszín volt a karrierjében, összesen hat időszakban irányította az egyik legismertebb román klubot.

Harmadik időszakának végén érte el a legnagyobb eredményt, a Bölöni László, Marius Lacatus, Gavril Balint, Victor Piturca, Miodrag Belodedics és Helmut Duckadam nevével fémjelzett Steaua eljutott a BEK-döntőig, Sevillában a Barcelonával csapott össze. A rendes játékidő és a hosszabbítás sem hozott döntést, a tizenegyesrúgások során pedig Duckadam mind a négy barcelonai próbálkozást hárította, így a Steaua első és mindmáig egyetlen román csapatként nemzetközi kupát nyert.

Jenei 1986 őszén távozott a Steauától, átvette a román válogatottat, amely az ő irányításával húsz év után újra kijutott a világbajnokságra, 1990-ben az Írország elleni nyolcaddöntős tizenegyespárbaj jelentette a búcsút. A szakvezető a torna után távozott, Debrecenben volt szaktanácsadó, dolgozott rövid ideig ismét a Steauánál, majd 1991 végén ő lett a magyar válogatott szövetségi kapitánya.

Jenei Imrétől csodát vártak, de első körben azt, hogy vezesse ki a magyar válogatottat az amerikai világbajnokságra. A kapitány jól kezdett, hiszen Ausztriát és a története első mérkőzését vívó Ukrajnát legyőztük, az Anglia elleni és a svédországi vereség sem okozott nagy problémát. Ám az első vb-selejtezőn Izland hatalmas meglepetésre győzni tudott a Népstadionban…

Jenei távozását már akkor megelőlegezték, de a kapitány maradt, és folytatta a munkát. Az ősz nem sikerült rosszul, Luxemburgban nyert a magyar csapat, és bravúrponttal tért haza Görögországból. De már akkor is tudni lehetett, hogy a görögök elleni hazai meccs dönt arról, marad-e esélyünk a folytatásban.

Nem maradt, a később a világbajnokságra történetük során először kijutó görögök egy tizenegyessel nyertek, néhány nappal később Jenei Imre benyújtotta a lemondását, amit az MLSZ végül elfogadott.

Jenei visszavonulása a futballtól

Ötödször is átvette a Steauát, majd jött egy újabb magyarországi felkérés, ezúttal Székesfehérvárról. Ám az akkor Parmalat néven futó együttes gyengélkedett, Jeneinek pedig egészségi problémái akadtak, így még az ősszel távozott a csapattól. Dolgozott még a görög Panioniosznál, Craiovában, ismét a Steauánál, majd rövid ideig irányította a román válogatottat is, a 2000-es Eb után visszavonult az edzősködéstől.

A szakember Nagyváradon élt, felesége a román színekben világbajnok és kétszeres olimpiai bronzérmes tőrvívó, Gyulai Ilona volt. Jenei Imre élete utolsó éveiben sokat betegeskedett, visszavonultan élt, de a Budapesten a napokban bemutatott, Bölöni Lászlóról készült dokumentumfilm készítői még forgattak vele és meg is szólal a filmben.

 

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.