Görögország tavaly szerény növekedéssel kilábalt a recesszióból, de továbbra is jelentős kockázatok fenyegetik a gazdaságot, köztük a hosszú lejáratú adósságállomány nagysága – erre figyelmeztetett a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatósága szokásos éves országjelentésében, amelyet kedden hozott nyilvánosságra. A görög államadósság a GDP 178 százalékára rúg, ami a legmagasabb európai arány.
Az IMF előrejelzése szerint a tavalyi 1,4 százalék után idén 2,0 százalékkal, jövőre pedig 2,4 százalékkal bővülhet Görögország reálértéken számított bruttó hazai terméke (GDP), míg a munkanélküliségi ráta a tavalyi 21,5 százalékról idén 19,9 százalékra, jövőre pedig 18,1 százalékra mérséklődhet. A fejlődésre azonban komoly veszélyek leselkednek, köztük a pénzügyi feltételek szigorodása, a belpolitikai fejlemények és a “reformfáradtság”. Görögország az utóbbi nyolc évben 275 milliárd euró pénzügyi támogatást kapott nemzetközi hitelezőitől, hogy elkerülje az államcsődöt, és ne hulljon ki az euróövezetből. Cserébe drasztikus megszorító intézkedések sorát kellett meghoznia. Az ország augusztus 20-án zárja le az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) hároméves gazdasági kiigazítási programját.
A valutaalapot azonban nyugtalanítja, hogy a hosszú távú államadósság fenntarthatósága bizonytalan maradt. Középtávon nagy könnyebbséget jelent az adósságszolgálat finanszírozásában, hogy az euróövezet pénzügyminiszterei júniusban haladékot adtak 96 milliárd euró tartozás törlesztésére, elengedték a kamatok egy részét és felszabadították az augusztusban lejáró harmadik mentőcsomag utolsó, 15 milliárd eurós részletét.
További adósságkönnyítés nélkül azonban nehézségekbe ütközhet, hogy hosszú távon is a piacokról tudja finanszírozni önmagát a görög állam
– figyelmeztetett az IMF. A görög államadósság a GDP 178 százalékára rúg, ami a legmagasabb európai arány. Az IMF ügyvezető igazgatósága azt hangoztatta, hogy realista növekedési és költségvetési célokat kell meghatározni Görögország számára. A görög kormány vállalta, hogy 2022-ig évente a GDP 3,5 százalékának, azt követően pedig 2,2 százalékának megfelelő elsődleges aktívummal zárja a költségvetést. Az IMF szakértői szerint az az ésszerű elvárás, hogy nagyjából 1 százalékos éves gazdasági növekedés mellett 1,5 százalékos elsődleges költségvetési többletet érjen el Görögország. Az európai intézmények viszont úgy gondolják, hogy Görögország képes és köteles a GDP 2,2 százalékának megfelelő elsődleges költségvetési többlet kigazdálkodására 3 százalékos gazdasági növekedés mellett.
Forrás/fotó: MTI
levegö
2018-08-01 at 06:22
Egy valamit el kell hogy mondjak. Intelligenciåt nem adnak az iskolåval azzal szuletni kell. Bizonyitvåny szakmai tudåsrol azt hogy ertesz ahhoz amit tanulstål igen.
Ezt azert mondom mert a svedek iskolåzottak van tudåsuk is de hulyek mint a nagyågyu. Hadjåk hogy a zsido kormåny tönkretegye az orszågot. Sokan szarul erzik magukat szellemi ertelemben. Egyszeruen mår evek åta nem akarjåk megållitani a romån koldusokat pedi mår volvoal jårkålnak.
salamander
2018-08-01 at 02:49
A görögök soha nem fértek volna az Európai Unió gazdasági környezetébe. A felvételük egy politikai döntés volt. Unión belül tartásuk is politikai döntés. Hibát hibára halmoznak mégsem indul ellenük kötelezettség szegési eljárás…
levegö
2018-08-01 at 06:16
Szoval ne kerulgsd a kåsåt össze vissza hazudotak de nem csak ök hanem portugalok spanyolok is.
Ha jol elnezem meg a franciåknak is nehez lenne bejutni.
De ami Orbån ålma az is igen sokåig nem fog megvalosulni. Az hogy a balkåni orszågok bekeruljenek,
A hollandoknak mår teli van a … a sok parazitåkbol mert ezek az ållamok azok. Egy pelda Romånia. Mår effektivan is koldulnak minden uzlet elött egesz europåban. Az ajto kellös közepen ulnek de ugy hogy egyszeryenåt kell magadf harcolni rajtuk.
Logikus
2018-07-31 at 21:53
A BALLIBEK vajon hogy magyarázzák ezt?
levegö
2018-08-01 at 06:09
Håt menj az oldalukra es kemkedj 🙂