A Covid-járvány óta ugrásszerűen megszaporodtak az internetes és telefonos csalások, ezért nagyon óvatosnak kell lennünk a banki adatainkkal, pénzügyi hozzáférési adatainkkal, azokat nem szabad ismeretleneknek kiadni – hívta fel a figyelmet a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Rétvári Bence ma sajtótájékoztatón beszélt az online csalások térnyeréséről, kiemelve a leginkább elterjedt csalási formákat. Töreki Sándor vezérőrnagy, bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes a Mátrix-projekt sikereiről és tervezett fejlesztésekről beszélt. Bucsek Gábor, az OTP bankbiztonsági igazgatója a rendőrséggel való együttműködés fontosságát emelte ki.
Rétvári Bence a Magyar Rendőrség Teve utcai székházában tartott mai sajtótájékoztatón kiemelte: a koronavírus-járvány időszaka a bűnözők egy részét is “átszoktatta” a fizikai valóságból a virtuális valóságba. Az online térben elkövetett csalások egyre nagyobb léptékűek, a bűnelkövetői hálózat pedig nemzetközivé vált, ám a minisztérium a rendőrséggel és a bankszektorral együttműködve egyre eredményesebben lép fel a csalások ellen.
Ugyanakkor nem lehet elégszer elmondani, hogy az adatokra mindenkinek vigyáznia kell, mert azok kiadása óriási kockázatot hordoz – figyelmeztetett a politikus.
Rétvári emlékeztetett: a rendőrség a múlt évben ezért hozta létre azt csaknem 300 tagú, kifejezetten az internetes csalásokra specializálódott egységét, amely igyekszik megelőzni ezeket a bűncselekményeket, valamint felderíteni a kicsalt pénz útját és a lehető leghamarabb visszaszerezni azt.
Melyek a tipikus csalási módszerek?
Az elkövetők sokszor banki ügyintézőnek adják ki magukat, sms-ben, e-mailben próbálnak banki adatokat vagy pénzt kicsalni, de nem ritka, hogy társkereső oldalakon férkőznek a leendő áldozatok bizalmába. Utóbbi esetekben a szoros érzelmi viszony kialakítására akár hónapokat is rászánnak a csalók.
A belügyi politikai államtitkár sorra vette a tipikus elkövetési módokat.
- A telefonos csalók legtöbbször olyan történetet adnak elő, amelytől a sértett ideges lesz – például hogy gyanús tranzakciót észleltek a számláján -, így nem tud racionálisan dönteni, hanem olyan döntést hoz, amit higgadtan nem hozna meg. A csalók sok esetben hamisítják a hívószámot, ezért is nehéz felderíteni őket – tette hozzá.
- Jellemzőek az sms-csalások is, amikor az üzenet valamiféle nem létező tartozás – bírság, csomag utáni vám, lejárt szolgáltatói díj – befizetésére akar rávenni, és egy linken keresztül vezet az adathalász oldalra. “Ha valaki sms-ben kap ilyen gyanús értesítést, semmiképpen ne nyissa meg az üzenetben lévő linket” – húzta alá az államtitkár.
- Gyakori a befektetési csalás is – folytatta -, itt kriptovaluta befektető cégek nevében keresik meg az embereket, és az első időben “gigantikus hozamot” mutatnak fel nekik.
- Vannak úgynevezett nigériai típusú csalások, amikor megtévesztő kommunikációval vesznek rá valakit arra, hogy pénzt utaljon át.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára beszél az elmúlt években megszaporodott internetes és telefonos csalások elleni küzdelemről tartott sajtótájékoztatón a Magyar Rendőrség Teve utcai székházában 2024. február 16-án. (MTI/Lakatos Péter)
Rétvári Bence az alábbiakat ajánlja online csalások ellen
Vannak alapvető szabályok, amiket mindenkinek be kell tartania, aki nem akar ilyen bűncselekmény áldozata lenni, hangsúlyozta az államtitkár. Mit ne tegyen soha?
Ismeretlen feladótól érkező üzenetben senki ne nyissa meg a linket, mellékletet, gyanús eseményekre, gyanús e-mailekre ne reagáljon, az abban levő utasításokat, kéréseket ne teljesítse! Nem megbízható internetes oldalakon ne adja meg sem a bankkártyájának az adatait, sem a személyes adatait, sem pedig a bankszámlájának az adatait. A banki adatait soha, semmilyen módon ne adja senkinek. Ismeretlen személynek, ismeretlen szervezetnek ne utaljon pénzt, és ami nagyon fontos, hogy ismeretlen, nevezetlen, tervezetlen alkalmazást ne telepítsen a telefonjára.
Óriási az online csalások elkövetőinek haszna a kibertérben
Töreki Sándor vezérőrnagy, bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes kiemelte: az online csalás a bűnözés legdinamikusabban fejlődő ágazatává vált az utóbbi években.
Tavaly a csalások 72 százalékát, mintegy 14 ezer bűncselekményt követték el online térben, az okozott kár meghaladja a tízmilliárd forintot.
Jelenleg 2500 online-csalók elleni nyomozás zajlik. Eddig 436 gyanúsítottat hallgattak ki, közülük 56 ember letartóztatásban van, egy pedig bűnügyi felügyelet alatt áll.
Töreki Sándor bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes beszél az elmúlt években megszaporodott internetes és telefonos csalások elleni küzdelemről tartott sajtótájékoztatón a Magyar Rendőrség Teve utcai székházában 2024. február 16-án. (Fotó: MTI/Lakatos Péter)
A Mátrix Program keretében a 300 tagú speciális egységen túl létrehoztak egy 12 fős külön nyomozócsoportot, amely kifejezetten a határon túli elkövetői körök felderítését szolgálja. Az elmúlt évben döntés született egy egymilliárd forintos technikai eszközfejlesztésről is, amelynek szakmai kidolgozása folyamatban van.Töreki Sándor kiemelte: fontos a bankokkal való együttműködés és a lakosság folyamatos tájékoztatása az aktuális elkövetési módszerekről. A vezérőrnagy kiemelte az OTP Bankkal kötött együttműködési megállapodásukat, amely máris bizonyította: az azonnali információcsere nagyban segíti a bűnözők elleni fellépést, az igazságszolgáltatást és a bűnmegelőzést is.
Az OTP Bankban szintet lépett a bankbiztonság
Bucsek Gábor, az OTP Bank bankbiztonsági ügyvezető igazgatója ismertette: a hatékonyabb fellépés érdekében átszervezték a bankbiztonsági területet, kriminalisztikai ismeretekkel rendelkező kollégákat vettek fel, az új monitoring rendszernek köszönhetően pedig másodpercek alatt tudnak reagálni az ügyfelektől beérkező panaszokra.
Bucsek Gábor, az OTP Bank Nyrt. Informatika és Bankbiztonsági Igazgatóságának ügyvezető igazgatója beszél az elmúlt években megszaporodott internetes és telefonos csalások elleni küzdelemről tartott sajtótájékoztatón a Magyar Rendőrség Teve utcai székházában 2024. február 16-án. (Fotó: MTI/Lakatos Péter)
A megismert elkövetési módszereket megosztjuk a rendőrséggel és a rendőrség be tudja építeni a felderítési folyamatába, majd közösen egy közös értékelés után mind a ketten visszacsatolunk egymásnak
– fogalmazott Bucsek Gábor. Leszögezte, szeretnék kiterjeszteni az együttműködést a többi magyarországi pénzintézet felé is, mert szeretnék elérni, hogy a gyorsabb kommunikáció révén a másodpercek alatt végbemenő utalásokat egymás között meg tudják fogni és vissza tudják irányítani.
Kiemelt kép: A rendőrség Mátrix Projekt nevű programja szinte naponta hoz újabb eredményt – mint például Győr-Sopron-Mosony Vármegyében, ahol pénzmosással foglalkozó bűnözőket fogtak el (Fotó: police.hu)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS