Az osztrákok és a németek is kemény kritikával illetik Brüsszelt a vakcinák lassú engedélyezése miatt
Egyre több EU-tagállam lázad fel az ellen a „csigalassúságú” tempó ellen, amellyel az Európai Bizottság a koronavírus elleni oltóanyagokat beszerzi, ezáltal jelentősen lassítva a tagországok oltási programját. Kurz azt mondta: az EU túl lassan halad az egyes vakcinák engedélyeztetésével, ezért országa is kénytelen más utakat keresni, hogy oltóanyaggal lássa el az osztrák egészségügyi rendszert – olvasható a Bild német bulvárlap cikkében, amit a Magyar Nemzet szemlézett.
A lap példaként hozta fel Ausztriát és Dániát, amelyeknek vezetői, Sebastian Kurz kancellár és Mette Frederiksen miniszterelnök csütörtökön látogat Izraelbe, hogy tárgyalásokat folytassanak egy lehetséges együttműködésről a koronavírus elleni oltóanyag közös kutatásáról és gyártásáról. Kurz azt mondta a Bildnek: az EU túl lassan halad az egyes vakcinák engedélyeztetésével, ezért országa is kénytelen más utakat keresni, hogy oltóanyaggal lássa el az osztrák egészségügyi rendszert. Az utóbbi hetekben többek között Németország, Belgium, Spanyolország, Lengyelország és Litvánia is kritikával illette Brüsszelt. A Bild emlékeztet: Magyarország külön utakon jár, az EU által engedélyeztetett vakcinák mellett az orosz Szputnyik V-t és a kínai Sinopharmot is alkalmazza, amelyet Orbán Viktor a hétvégén adatott be magának.
Az EU-nak megvolt és megvan rá az esélye, hogy az európaiakat gyorsan és hatékonyan lássa el oltóanyaggal és megvédje polgárait. Nem élt ezzel a lehetőséggel. Országomnak ott keresek jó oltóanyagot, ahol elérhető az, Kínában vagy Oroszországban is. Nincs keleti vagy nyugati vakcina, csak jó és rossz létezik
– nyilatkozta a magyar miniszterelnök a lapnak.
Orbán Viktor és társai iránt a németországi ellenzék is megértést tanúsít. Katja Suding, a liberális FDP alelnöke szerint érthető, amennyiben egyes országok saját kezükbe veszik az oltóanyag-beszerzést. Azt tanácsolta a berlini kormánynak: ha szükséges, az EU-tól függetlenül cselekedjen ezen a téren.
Az Európai Bizottság a Bildnek reagálva azt közölte: érdemes más országok bevált gyakorlatából tanulni, valamint a további együttműködések lehetőségének keresése mindig helyes, és érdeklődéssel fogadnak minden új ismeretet, ami hozzáadott értéket jelenthet az uniós oltóanyag-stratégiához.
Az a tény, hogy az oltóanyag-beszerzési problémák egyes vakcinák hiányához vezettek, elsősorban az uniós tárgyalóknak köszönhető. Ennek egyik következménye, hogy az oltási központok néha üresek. Amiatt, hogy miért nehéz oltási időpontot kapni, a tartományok is kérdőre vonhatóak. Nem jogos minden probléma miatt Jens Spahn német egészségügyi minisztert hibáztatni
– olvasható a ZDF közszolgálati német televízió honlapján megjelent véleménycikkben. Az írás összecseng azokkal az unióval szembeni bírálatokkal, amelyeket Németországban fogalmaztak meg az utóbbi napokban. Nemrég például a Bild publicisztika rovatának vezetője, Filipp Piatov írta a The Times brit lapnak írt véleménycikkében, hogy Angela Merkel német kancellár és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a hibás az uniós vakcinabeszerzés kudarcáért.
Ha túl későn rendeljük meg az oltóanyagot és akadályokat gördítünk a nemzeti intézkedések elé, az Európai Unió saját maga ássa alá az intézményeibe vetett bizalmat
– fogalmazott Alexander Dobrindt, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) Bundestag-frakcióvezetője. A Tagesschau német közszolgálati hírportálnak is erről panaszkodtak a helyzetre rálátó szakemberek. A jobboldali ellenzéki Osztrák Szabadságpárt vezetője, Norbert Hofer viszont Sebastian Kurz kancellárt ostorozta ebben az ügyben. Szerinte 2020 kora nyarán már minden felelős politikusnak tudnia kellett volna, hogy egy közös uniós közbeszerzési kampány kudarcra van ítélve.
Nemcsak naiv, de felelőtlen dolog is egy ilyen aggasztó pandémiás helyzetben saját tervek nélkül kiszolgáltatni magunkat egy olyan cselekvésképtelen és túlzottan bürokratikus szervezetnek, mint amilyen az EU
– közölte Hofer az APA hírügynökség jelentése szerint. Úgy vélte, éppen ezért nem lett volna szabad Kurznak visszautasítania a tavalyi májusi izraeli együttműködési ajánlatot, miszerint közösen szerezhették volna be az amerikai Pfizer és a német BioNTech vállalatok közösen kifejlesztett vakcináját, amelyet legelsőként engedélyeztettek az EU-ban. Izrael ugyanis olyan nagy mennyiségben alkudott ki oltóanyagot, hogy az oltási kampány kezdete óta a lakosság több, mint kilencven százaléka megkapta már a vakcina első dózisát.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/AP/Ronald Zak