Gyakorlatilag jogi nonszensz a Veszprémi Törvényszék ítélete a vörösiszap katasztrófa ügyében indult büntetőperben a vádat képviselő fellebbviteli főügyészség szerint: Az első fokon eljáró bírói tanács miközben a nyomozóhatóság eljárását, és a vádhatóságot illette szakmai hiányosságokkal és szabályszegésekkel, eljárási hibák során át, iratellenesen, a tanúvallomások közt szelektálva, a megalapozott szakértői véleményeket kizárva, elfogult szakértőre alapozva, helytelen tényállást állapított meg. Továbbá súlyosan megsértette az indokolás törvényi előírásait. Így foglalható össze a vádbeszéd, melyben Fejes Péter fellebbviteli főügyészségi ügyész hangsúlyozta, bármennyire szeretnének érdemi felülbírálatot, az első fokon eljáró törvényszék hibáit csak egy új eljárás orvosolhatja.
Az eljárási törvény súlyos megsértése miatt az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését és új elsőfokú eljárás lefolytatását indítványozta Fejes Péter fellebbviteli főügyészségi ügyész. Továbbá az új eljárásban kérte a Veszprémi Törvényszék bíráinak kizárását is. A vádat kezdetektől képviselő ügyész perbeszédének végén Pál apostol Timóteusokhoz írt levelét idézte: „A jó harcot megharcoltam! A pályát végigfutottam! A hitemet megtartottam!”
A vörösiszap-katasztrófa ügyében indított büntetőper másodfokú tárgyalása hétfőn, a Győri Ítélőtáblán; Fotó: MTI/Krizsán Csaba
Nem cselekedtek
A perbeszéd részletesen kitért minden fontos bizonyítékra, ami a 15 vádlott büntetőjogi felelősségét alátámasztja és sorra vette az első fokon eljáró bírói tanács hibáit, szabályszegéseit is.
A törvényszék teljesen átvette a védelem gondolatmenetét, miszerint hibás a tervező, a kivitelezők, a polgármesterek, a mentésben résztvevők, csak az üzemeltetők, a vádlottak nem
– fogalmazott Fejes Péter. Ezzel szemben a vádirati tényállás szerint a vádlottak azzal követték el a több ember halálával járó gondatlan veszélyeztetést, hogy nem dolgoztak ki hatékony megelőzési rendszereket, nem monitoringozták a kazetták süllyedését, majd amikor azt észlelték, a tározó északi falának szivárgásával együtt, nem vizsgálták okokat. A közveszély és a következmények elhárítása érdekében nem cselekedtek, még azt sem tették meg, hogy a hatóságokat azonnal kiértesítsék a történtekről. Még ha a gátszakadást talajtörés is eredményezte, ahhoz hozzájárult a kazetta túlterhelése. Az ügyész emlékeztetett, hogy a tározó vörösiszap tározó, nem pedig víztározó, amin jelentős volt a folyadéktúltöltés. Több előzménye is volt a tragédiának, amit fel kellett volna ismerni: a tározó északi falának megsüllyedése, a lábánál megjelenő vörös foltok, majd 22 órával a gátszakadás előtt, csapadékmentes időben, a szivattyúk túlműködése. Szintén hozzájárult a katasztrófa eredményéhez a vád szerint a kazetta túltöltése, a megengedettnél nagyobb magasabb lúgtartalom. „Ha csak 300.000 köbméter folyadék ömlik ki, el sem éri Kolontárt” – fogalmazott Fejes Péter.
Nem tettek semmit
A vádlottak azt követően sem tettek semmit, hogy kiszakadt a tározó. Bár 12 óra 14 perctől a vezetők egymást értesítik a történtekről, sem a katasztrófavédelmet, sem a mentőket, sem a környezetvédelmi felügyelőséget, sem a polgármestereket, hogy intézkedhessenek a kiürítésről. E helyett egymás után mennek ki a kazettához és távoznak. Mindez nem volt más – fogalmazott az ügyész – mint „katasztrófaturizmus és hírzárlat magas fokon”. Hozzátette, 12 óra 28 perckor, még az előtt, hogy az ár elérte volna Devecsert, Lükő László nyolcadrendű vádlott már telefonon azt közli a cég vezetőivel, hogy olyan katasztrófa történik, amire még nem volt példa Magyarországon. Az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék a vád szerint a legnagyobb zavart a szakértőkkel okozta. Miközben a nyomozóhatóság által felkért szakértőket, megalapozott szakértői véleményüket kizárta, e helyett olyan szakértőkre hagyatkozott, ahol még kompetenciahiány is tetten érhető. A legnagyobb abszurdum az ügyész szerint, hogy egy magán szakértőt, akit a Mal Zrt. kért fel szakvélemény elkészítésére, még csak nem is eseti szakértőként bevonva, hanem szakértő tanúként hallgatott meg. Sőt mi több, erre a véleményre alapozta az ítéleti tényállást.
Fejes Péter fellelbviteli főügyészségi ügyész az egész per elsőfokú megismétlésére tett indítványt; Fotó: veol.hu
Tévesen megállapított tényállás
Szelektáltak a tanúvallomások között is – állította Fejes Péter. A vád pontosan meghatározta, mely vádpontokat mely tanúvallomások támasztják alá. Ezzel szemben a törvényszék azon tanúvallomásokról, amik nem illetek a képbe, egyszerűen nem vett tudomást – mondta Fejes Péter. Ezek közt említi Wéber Ferenc és a tűzoltók vallomását, ezek szerint Wéber a kazettánál az őt kérdező tűzoltóknak azt mondta, tisztában voltak vele, hogy a kazetta instabil, és túl van töltve, de a gát kiszakadását 4-6 hónappal későbbre jósolták. Ezekkel a bizonyítékokkal a törvényszék egyáltalán nem foglalkozott – jegyezte meg Fejes Péter. Mindezek tükrében a vád szerint a tévesen megállapított tényállása bizonyítékok újra értékelése nélkül nem korrigálható. Annyira súlyos eljárási hibák történtek, hogy csak egy új elsőfokú tárgyalás hozhat megalapozott ítéletet az ügyészség szerint.
Zárják ki a veszprémi bírókat
A vád képviseletében Fejes Péter fellebbviteli ügyészségi ügyész azt mondta, pártatlan, részrehajlás mentes, fair, az eljárási törvénynek mindenben megfelelő új eljárás lefolytatását kéri, a tanúk vallomásainak ismertetésével, új környezetvédelmi szakértő kirendelésével, szakértők ismételt meghallgatásával, szakértő tanúk meghallgatásáról szóló indítványokról új határozat hozatalával, a bizonyítékok teljes körű értékelése, ütköztetése, ok-okozati összefüggés helyes alkalmazása mellett. A vád indítványozza továbbá, hogy a büntetőeljárásból zárják ki a Veszprémi Törvényszék büntető bíráit, hiszen az eső fokú ítélet után tett nyilatkozataik alapján csak így biztosítható, hogy a társadalom pártatlanságba, ítélkezésbe vetett hite és bizalma ne sérüljön. Fejes Péter végül kitért az állítólagos politikai nyomásgyakorlásra is, mellyel gyakorta vádolták a nyomozó hatóságot és a vádat emelő ügyészséget. Mint mondta, az ügyészség az országgyűlésnek felelős. Azért nem tartoznak felelősséggel, hol, mikor, mit mond a miniszterelnök. „Ha az ügyészség hibázott volna, az szakmai tévesztés és nem politikai befolyás volna. De szilárd meggyőződésem, hogy ilyen nem történt” – hangsúlyozta Fejes Péter.
A tárgyalás a védőbeszédekkel folytatódik. Elsőként az elsőrendű vádlott, Bakonyi Zoltán cégvezető védelmében szólal fel Bánáti János ügyvéd.
A címlapfotón B. Zoltán elsőrendű vádlott látható a vörösiszap-katasztrófa ügyében indított büntetőper másodfokú tárgyalásán hétfőn, a Győri Ítélőtáblán. Fotó: MTI/Krizsán Csaba
Facebook
Twitter
YouTube
RSS