Az ukránok szerint a magyar állam rejtett terjeszkedést folytat Kárpátalján azzal, hogy harcol a külhoni magyarok jogaiért

Az Ukrajinszka Pravda a beregszászi járásban készített riportot, amely arról híres, hogy nagyon erős a magyar közösség. Őket és az ukránokat is megkérdezték arról, hogy van-e konfliktus Kárpátalján – írja az Index.

Csonkapapin a helyi magyar lakosok elárulták, hogy 800 lakosa volt a falunak, de a háború kezdete óta a kétharmaduk eltűnt. A lakosok szerint, akinek volt pénze rá, az elment a faluból, és a többiek is csak azért nem mennek el, mert nem engedhetik meg maguknak. Egy magyar nő azt mondta a Pravdának, hogy ő direkt csak a magyar sajtót olvassa, mert szerinte az ukrán tömegmédiában hazudnak. Erre a riporter megkérdezte, hogy pontosan miről is hazudnak, mire azt mondta:

A magyaroknak jól megy. Az emberek mindig is békésen éltek itt. Miért döntenének úgy, hogy fegyvereket küldenek, ha ez az egyetlen sarok egész Ukrajnában, ahol csend van?

– tette fel a kérdést a nő, arra utalva, hogy az ukrán kormányzat számos alkalommal kritizálta Magyarországot amiatt, hogy nem vesz részt a fegyverszállításban.

Az Ukrajinszka Pravda azt írta: a szívósság, amellyel a magyar kormány a kárpátaljai magyarok jogaiért harcol, emlékeztet a Kremlnek az ukrajnai „orosz ajkú lakosság” védelmére irányuló, régóta tartó törekvéseire. Az egyetlen – ámbár alapvető – különbség csak az, hogy Budapest nem indított háborút.

Vitalij Antipov, a beregszászi városi tanács képviselője szerint a magyar sajtó anyagai nemcsak az Oroszországi Föderáció európai narratíváit közvetítik újra, hanem ürügyet szolgáltatnak Magyarország számára is ahhoz, hogy blokkolja az ukrán kezdeményezéseket az EU-ban és a NATO-ban. A képviselő kitért a nagy botrányt kavart tervezetükre is, amely az utóbbi hetekben jelent meg a sajtóban.

Javasoltuk, hogy évente 30 ezer hrivnyát fizessenek a községi intézmények 1–4. osztályos gyermekei szüleinek. Azzal a feltétellel, hogy a gyerekeket államnyelvű osztályokba küldik 

– magyarázta az elképzelést, majd azt is hozzátette: szerinte azért lenne szükség erre, mert máskülönben a nem ukránul tanuló fiatalokat elveszti Ukrajna, és mert a magyar állam is folytat ehhez hasonló programokat Kárpátalján.

Személyes véleményem, hogy a magyar állam rejtett terjeszkedést folytat a nyelvtanulás monopóliumán keresztül. Hangsúlyozom, külföldi alapok működnek itt. Azok a szülők, akik magyarórára küldik gyermekeiket, évente körülbelül 10 ezer hrivnyát kapnak

– fogalmazott a képviselő, hozzátéve: azok a tanárok is támogatást kapnak az alapoktól, akik a községi intézményekben magyar nyelvet tanítanak. Vitalij Antipov azt is elmondta: zavarja, hogy sok végzős szerez „ukrán pecséttel és címerrel ellátott” valamilyen fokú végzettséget, miközben nem beszéli az ukrán nyelvet. Szerinte ezzel egy másik ország számára taníttatják ki az embereket.

Nem tudom, hol van még ilyen gyakorlat a világon, hogy valaki olyan ország diplomáját kapja, amelynek a nyelvét nem ismeri

 – tette hozzá.

Tiszteljük egymást. De nem kell totális magyar régiót csinálni belőlünk. Ha Beregszászban többségben vannak a magyarok, az nem jelenti azt, hogy egy másik állam zászlaját kell kitűznünk

– mondta ugyanezzel kapcsolatban a Pravdának az egyik helyi ortodox pap.

Forrás: Index; Fotó: Kárpátalja.ma