Megdöbbenéssel figyelem, olvasom Kiss László úszószövetségi kapitányról leírt hazugságokat. Minden erőszaktól undorodom, elítélem, de amit ezek a volt és jelenlegi kopók művelnek, az felháborító.
Mi, akik abban az időben, tehát az 1960-as években az úszósportban aktívan részt vettünk, – mint sokan, a Tipográfia vízilabda csapatát országos szinten erősítettük (OB II., OB I ) – tudtunk a Kiss Laci ügyről és a súlyának megfelelően értékeltük. Nem örültünk neki, ami akkor a Sportuszodában történt. A Császár uszodában délután 17 órától ott ültek nyáron a szabad idejüket töltő lányok, és a lelátóról érdeklődve figyelték az edzéseket és az izmos fiúkat. Ez tetszett is nekünk, olykor kapcsolatok, szerelmek is szövődtek. Hangsúlyozom, nem a mi kezdeményezésünkre. Ez történhetett a Margitszigeti Sportuszodában is Kiss Laciékkal. Én ennek az értékelésébe nem szeretnék állást foglalni. Történt, ami megtörtént, mindez több mint ötven éve. Erről bírósági ítélet is született, Kiss börtönbe került. De álljon meg a menet. Hogy is van ez? Azok a kommunisták és átvedlett nyilasok, akik 1945 után először a Katonapolitikai Osztályon, majd az AVO-ban, később az ÁVH-ban, ezerszámra kínozták halálra, gyilkolták meg, ítélték el az ártatlan magyarokat koncepciós perekben és a vallató szobákban – Rákosi, Rajk, Pálffy, Gerő, Farkas Mihály, Péter Gábor – vezényletével, azok a mai napig büntetlenséget élveztek, élveznek. Miért nem ássák ki ezeket a történeteket és jelentetitek meg a lapjaikban? Aztán az 1956 utáni megtorlással ezreket végeztek ki, tüntettek el Kádárék, Apróék, Marosánék, Biszkuék, az nem borzolta fel az igazságérzetüket a „tényfeltáró” kopóknak? Nekik Kiss László kell? Csak az kell, azt kell lejáratni, aki dicsőséget hozott Magyarországnak? Na, fiúk! Ez, ami gusztustalan és megbocsáthatatlan. Önök megrendelésre dolgoznak, sok pénzért. Ezt kezdték az első szabadon választott miniszterelnök, Antall József alatt, és ez máig tart. Nehéz elfeledni, amikor lihegve, hörögve akarták a hatalmat – balliberálisok – a rendszerváltás után, nem volt más újságírói eszközük a konzervatív, nemzeti oldal lejáratására, mint a hazugság, a félrevezetés. Amikor a Horn-Kuncze (MSZP-SZDSZ) kormány 1994-es hatalomra kerülésével törvényt sértően eltávolított, mint a Magyar Televízió Híradója és a Hét főszerkesztőjét, akkor rám küldték kopóikat. Egy fényképet közöltek a Kacsa Magazinban, amely kapcsán azt állították, kacsalábon forgó kastélyt építek a budai hegyekben. Nettó hazugság volt. Egy hirtelen meggazdagodott elvtársuk – médiaguru – építkezett a szomszédomban. Valóban, liba lábon álló, tájidegen, monstrum ház épült. A svábhegyi kis villámat nem tették a címlapra. De a másik épület alá lehetett írni, hogy meggazdagodtam a televíziónál. De hát évtizedek óta ők, a balliberálisok, az idegen érdekeket képviselők a hitelesek. Legalábbis a külföldi sajtóban. Pedig mindenki tudja, hazudnak éjjel, nappal és reggel. Nem én mondtam. Ezt még Gyurcsány fejtette ki az elhíresült őszödi beszédében. Magukról. Úgy látszik a hálózat jól működik és mi seggfejek vagyunk, hogy még most is hagyjuk. Kiss László esete ürügy. Le kell járatni a nagy nemzetközi, világversenyeket rendező magyar úszósportot és természetesen Magyarországot. Kiss története kapóra jött. Ennyire fontos lenne egy több mint ötven évvel ezelőtti cselekmény? Erkölcscsőszeim, kik vagytok valójában? Ideje lenne megvakargatni, kiknek dolgoztok háborítatlanul immár huszonhat éve.