Baán László a Liget Projekttel szembeni hisztériáról: „A végén úgyis a valóság győz”

A rendszerváltás hozta meg neki és generációjának azt a lehetőséget, hogy kinyisson olyan kapukat, amelyeket korábban lehetetlen volt elképzelni is – mondta Baán László, a Liget Projekt vezetője a 888.hunak adott terjedelmes interjúban. Beszélt a látógatóbarát múzeumi szemléletről, a Szépművészetiben elért sikereikről, és persze a Ligettel kapcsolatos apokaliptikus víziókkal szemben arról, hogy az emberek szeretni fogják a megújult közparkot.

Még az első Orbán-kormány kulturális minisztériumának államtitkáraként figyelt fel a Szépművészeti Múzeumra, amely messze a lehetőségei alatt teljesített. Baán úgy élte meg, hogy megkapta az esélyt, amikor 2004-ben sikerrel pályázott az intézmény igazgatói tisztségére, a múzeumot vonzó, népszerű hellyé változtatták, és „nem kell többé Bécsig vagy Párizsig utazni, ha valaki látni akar egy jelentős nagykiállítást”. Ide azonban nem volt egyszerű eljutni, hiszen a rendszerváltást követően a magyar múzeumok elvesztették a látogatóik felét, évi 20 millióról 10 millióra esett vissza a látogatottság. A Szépművészeti előző vezetése nem is akarta a 2003-ban hatalmas sikert aratott Monet-kiállítást, majd amikor ez százezres nagyságrendű látogatottságot hozott (Magyarországon 1988 óta nem volt ilyen), azt mondták, „ilyen itt még egyszer nem lesz: ez a vircsaft, ez a rengeteg látogató, ebből csak baj van…” – eleveníti fel Baán a korabeli hozzáállást.

21. századi múzeumszemlélet

Mint mondja, ugyanezzel a „látogatóelhárító” alibi hozzáállással a Liget projekt kapcsán is találkoztak, hiszen a Petőfi Csarnokban több ezer négyzetméteren volt egy állandó repüléstörténeti kiállítás, amiről alig tudott valaki.

Az állami költségvetési intézményekben még hosszú évekkel a rendszerváltás után is az volt – s néhol még ma is az – a feladat, hogy ezt a szocializmusból örökölt szisztémát fel kellett számolni. A múzeumnak az őt fenntartó közösség igényeit kell szolgálni: a gondjaira bízott anyagot megőrizni, feldolgozni, s az ahhoz kapcsolódó élményt és tudást minél többeknek élőn átadni. Ehhez olyan múzeumi szervezet kell, ami biztosítja a teret azon – és csakis azon – kollégák számára, akik ezt a küldetést odaadóan és professzionálisan végzik – tette hozzá Baán.

A kormány 2012-ben újraegyesítette a Szépművészetivel a belőle 1957-ben, szovjet mintára leválasztott Nemzeti Galériát, és a gyökeresen átalakuló intézményi küldetést és működést a hazai látogatók mellett a nemzetközi múzeumi világ is értékelte. Baán László a Szépművészeti igazgatójaként meghívást kapott a nemzetközi múzeumi világ legfontosabb, exkluzív klubjába, az úgynevezett Bizot-csoportba. „Ebben a legjelentősebb intézmények – többek között a British Museum, a Louvre, a Metropolitan, a Prado, a Tate, az Ermitázs – vezetői a tagok, legfeljebb 60-an. A világ sok ezer múzeumának vezetője álmodik arról, hogy talán egyszer majd tagja lehet ennek a csoportnak, ahova nem lehet jelentkezni, csak meghívást kapni…” – mondja az egykori igazgató, aki hozzáteszi: „a magyar művészet többé nem másod- vagy harmadosztályú intézményekben kerül bemutatásra, hanem a legnagyobb presztízsű kiállítóhelyeken”. Példaként a párizsi Musée d’Orsay-ban megvalósult kiállítást említi a 20. század elejének legkiválóbb magyar festményeiből.

Az emberek szeretni fogják a megújult Ligetet

A Liget Projekt a Szépművészetihez kapcsolódó fejlesztésből nőtte ki magát egy sokkal átfogóbb feladattá, a múzeumi negyeddé.

Nagyon hamar kiderült azonban, hogy nincs múzeumi negyed a Városliget teljes újragondolása és megújítása nélkül. Most már jó pár éve Liget projekt a neve a megvalósítandó programnak, aminek immár csak a kisebbik hányada az új múzeumi rész, hisz az tartalmazza a parkfelület növelése és teljes körű megújítása mellett a Ligetbe már több mint száz éve ideépített régi intézmények felújítását és bővítését is.

Baán úgy fogalmazott, hogy nincs ma ehhez hasonló léptékű kulturális városfejlesztési projekt Európában, miközben a Városliget több mint száz éve kialakult szerkezetéhez igazodik. A Monarchia ideje óta az első nyílt nemzetközi pályázaton választották ki a világ legelismertebb tervezőit, akik megtervezték a felépítendő épületeket.

S arra csak emlékeztetni szeretnék, hogy ez a három világszínvonalú új épület meglévő, ronda, lepusztult objektumok (Petőfi Csarnok, Hungexpo irodaházak) vagy lebetonozott parkolófelület (az egykori Felvonulási tér) helyére kerül.

A jövőbeli Városliget, amelyben „kiirtják a fákat” (kép: 888.hu)

Az ellenzők megpróbálják démonizálni a projektet olyan vádakkal, hogy lebetonozzák a Ligetet és kiirtják a fákat, és ezzel próbálnak felháborodást generálni – véli Baán, de hozzáteszi, hogy a demonstrációk nem tudtak sok embert megmozgatni, és a végén úgyis a valóság győz, a 2019-ben átadandó Városligetet szeretni fogják az emberek és büszkék lesznek rá.

Arra is kitért Baán, hogy öt éve folyamatosan folynak az egyeztetések az érintett szervezetekkel, és a viták hatására sokat is módosult a terv az eredeti elképzelésekhez képest. A hisztériát Baán egy igen sajátos és idehaza jól ismert vitakultúrát felmutató körhöz köti, amely addig nem hajlandó tudomásul venni semmilyen demokratikus egyeztetés lezárultát sem, amíg nem érvényesült az ő véleménye. „Az embereknek a Liget megújításának látványos előrehaladása és 2018-19-es átadása után nagyon világos és egyszerű lesz a megfejtésük arról, hogy mi motiválta a Liget »elpusztítását« híresztelő erőket: a nyers politikai számítások, semmi más.”

A várba egyetlen mai politikus sem fog beköltözni

Lepusztult a Liget, mondjuk ki. De azért azt is szögezzük le, hogy a kritikus hangok közül van, aki tényleg aggódik. Meg persze vannak olyanok, ők csinálják a „balhét”, akik valószínűleg tudják, hogy miről szól a projekt, de másféle motivációk miatt nyilvánulnak meg. Szándékosan egybemossák a Liget-projektet a Vár rekonstrukciójával – mondja a projekt körül kialakult hisztériáról. – A palotaépület rekonstrukciója legalább 20 évig fog tartani.  Azt mondani, hogy bárki a mai politikusok közül erre vár, az az abszurd vicc kategóriájába tartozik.

A királyi palotáról úgy vélekedik, hogy a háború utáni tönkretételét nem veszi tudomásul a kormány, sőt vissza akarja adni a jelképes jelentőségű épület méltóságát. „Vagy, hogy egész pontos legyek: vissza akarja adni a nemzet méltóságát, egy épület sorsán keresztül is bemutatva, hogy azt sem háború, sem diktatúra nem veheti el tartósan tőlünk, mert vissza fogjuk szerezni” – mondja Baán László.

forrás: 888.hu (A teljes interjú ITT olvasható.)