Kihívásról kihívásra lépdelnek előre, amely a Lehet Más a Politika (LMP) elnökségi tagja, Ferenci István szerint haladás a végső győzelem és az önálló politika felé. A politikus állítja, programalapon politizálnak, elveik és tételeik vannak, így leginkább az érzékeny orrú budapesti szavazókban bíznak a 2018-as országgyűlési választásokon. Ferenczi Istvánt faggattuk, kilométerekre elkerülve a magázódást.
AMBRÓZY ÁRON – PestiSrácok.hu
Rendszerkritikus pártként jellemzitek magatokat, amiből az következik, hogy nem a személyeken, hanem a jól kitalált „rendszeren” múlik egy ország boldogulása. Schiffer András visszavonulása után keletkezett űr nem azt mutatja, hogy talán mégis van szerepe a politikában a személyeknek? Egy karakteres személyt lecseréltetek egy rendszerre és mégse működik.
Mind a kettőről szól a politika. A kérdés, ami felmerült Schiffer András hátralépésekor, amikor lemondott a párton belüli, illetve parlamenti tisztségeiről, az igazából az volt, hogy megmarad-e az LMP, vagy összeomlik a támogatottsága, mert nagyon sokan úgy gondoltak rá, mint Schiffer egyszemélyes pártjára. Ez nem így lett, nem omlott be a népszerűsége az LMP-nek. A “több vezetős”, benne a társelnöki rendszerrel és az elnökséggel, tehát a kollektív vezetési modell jó arra, hogy ha egy lábát kivesszük a bútordarabnak, akkor nem omlik össze, mivel több lábon áll.
Ha már összeomlás. Te is úgy látod, hogy az LMP története nem más, mint a túlélések és a menetrendszerűen érkező összeomlások elkerülésének sorozata, kezdve a PM-esek kiválásától Schiffer háttérbe vonulásáig, és mindig az a kérdés, hogy megmarad-e az LMP?
Azt nem gondolom, hogy csak erről szólna, de tény: kihívásról kihívásra lépünk előre, haladunk a végső győzelem felé – ahogy, nem ebben a kontextusban ugyan, de már Lányi András is megfogalmazta korábban. De nem csak erről szól.
Mikor fog eljönni az az idő, amikor már stabil alapokról fogtok építkezni és nem a megmaradásért kell küzdenetek időről időre? Körülbelül 5 éve hirdettétek meg a centrista politikát, melyben egy negyedik pólust kívántatok teremteni a többi kispárttal együtt a Fidesz és az MSZP között, messze a Jobbiktól. Nem sokat haladtatok, mintha nem is igazán kedvelnétek egymást a többi hasonló helyzetben lévő kispárttal.
Másodlagos kérdés, hogy ki mennyire kedveli a másikat, politikai kérdések mentén vált el egymástól, hogy összefogunk-e. Többször megerősített kongresszusi határozatunk van arról, hogy önállóan politizálunk, önállóan készülünk a 2018-as választásokra is, mind a 106 körzetben önálló jelölttel. Ez az egyik fele. A másik fele az, hogy minden politikai szereplővel hajlandóak vagyunk – ha egyébként egy adott ügyben egyezik a véleményük – együttműködni
Ferenci István; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Botka csábításának engedtek az ügyek mentén?
Úgy látjuk, van az MSZP-én belül, illetve az MSZP és a DK viszonyát tekintve egy vég nélküli vita, amibe időről időre próbálják bevonni az LMP-ét, de ennek nem engedünk. De ugyanúgy vonatkozik rájuk is, ha egy társadalmi vagy politikai kérdésben van köztünk véleményazonosság, akkor együttműködünk. Ez így volt a földprivatizációval kapcsolatos népszavazás esetében is, amit ők kezdeményeztek és mi támogattuk, beszálltunk az aláírások gyűjtésébe és így volt a Momentum esetében is.
Ha már Momentum. Az elemzők többsége szerint a Momentum feltűnésével a kisebb pártok fognak rosszul járni azzal, ha tovább szeletelik azt ellenzéki tortát, amelyik az érzékeny orrú szavazókra hajt, akik befogott orral se szavaznának egyik nagy pártra sem.
Az elemzőknek biztos igazuk van, ha ezt így látják, de sem én, sem a párttársaim nem vagyunk elemzők. Nem szeretnénk az unalmas és célra nem vezető metapolitizálásból kivenni a részünket, amikor a saját és mások pozícióját elemezgetjük, az egymáshoz való viszonyról és az összefogásról, illetve az össze nem fogásról beszélünk. Programalapon politizálunk, elveink és tételeink vannak. Az, hogy az érzékeny orrú budapesti szavazók 2018-ban kit választanak, az meg legyen az érzékenyen orrú budapesti szavazók dolga. Mi a részünkről megtesszük amit tehetünk, hogy szimpatikusak legyünk a számukra.
A közvéleménykutatási adatokat mennyire vártátok a szokásosnál is izgatottaban?
Izgatottan vártuk, a tavaszt megelőző eredmények általában mélypontot jelentik az LMP számára. Mindig az a kérdés, hogy billegünk-e az 5 százalékon, vagy stabilan megvan-e a parlamentbe jutási bázis, de idén ez nem így történt. Most megtartottuk az őszi szintet. Ezek azok az adatok voltak, amikor már a Momentumot is mérték és az, hogy beszálltunk az aláírásgyűjtésbe és együttműködtünk velük, az felpezsdített minket és felpörgette a láthatóságunkat is, ez pedig a támogatottságunk növekedéséhez vezetett. Jól jöttünk ki belőle.
Ferenci István; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Feltűnt, hogy nektek 10 év alatt nem sikerült ennyi pozitív sajtómegjelenést az élére állítanotok, mint amennyit a Momentum arcai egy hónap alatt behúztak?
Ezzel vitatkoznék… Amikor mi voltunk ilyen frissek, szűziesek, csillogó szemű ártatlanok és még semmilyen megosztó kérdésben nem foglaltunk állást, valamint proteszt-jellegűek, akkor nekünk is ilyen jó volt a sajtónk.
Népszavazás lesz 2017 diszkóláza?
Nekünk az a meggyőződésünk, hogy az aktuális népszavazási láztól függetlenül egy ilyen fajsúlyú kérdésben, mint a paksi bővítés csak a magyar emberek mondhatják ki a végső szót. Ezt igazolja, hogy kisebb népmozgalom indult be a bejelentésünk után, hogyan tudjuk úgy feltenni a kérdéseinket, hogy azok átmenjenek az alkot a bővítésmánybírósági szűrőn..
Országosan elég erősek lesztek ehhez?
Igen.
Nem kockázatos a teljes kampánykeretet kiszórni néhány aliggyőzelmet hozó népszavazásra?
A paksi beruházás megakadályozása már csak az ország jövője miatt is minden pénzt megér. Egyébként az Állami Számvevőszéknél megnézhetitek majd az idei beszámolónkat, nem volt olyan nagy költségvetése az olimpiás kampánynak, a jelenlétnek, a láthatóságnak pedig elég komoly hozadéka volt. Nem a pénzen múlik a siker, persze vannak elkerülhetetlen költségek, de a mozgósítás, a kérdés “társadalmasítása” sokkal többet ér.
Melyik narratívában hisztek? Az olimpia ellen gyűjtöttetek aláírásokat, vagy a népszavazás kiírásáért?
Mi világossá tettük az álláspontunkat már korábban is egyedüliként, a kampányban is. Mi 2024-es Budapesti Olimpia rendezése ellen voltunk. A pultoknál persze elmondtuk mindig, az aláírás önmagában a népszavazás kezdeményezéséről szól, de mi mindig világossá tettük, hogy erre a kérdésre mi hogyan válaszolunk. Ami hamis narratíva volt, az az álláspont, amelyik az olimpiai rendezést nekirugaszkodási pontnak tekintette, feltételéül szabta minden fejlesztésnek. Amíg kilóg a seggünk a gatyából, addig nem vagyunk abban a helyzetben, hogy nekifussunk egy ilyen beruházásnak. Se az ország, se a város nincs olyan helyzetben, hogy egy ilyen megaberuházást végre tudjunk hajtani. Az is hamis narratíva, amelyik a sok szükségszerű, életbevágó fejlesztést igyekezett az olimpiai rendezés alá beerőltetni, ami csak az olimpiai rendezéssel valósulhat meg. Ott lóg ki a lóláb, hogy miután visszavonták a pályázatot, a rendelkezésre álló pénzt se a szükséges fejlesztésekre fordítják, hanem dafke kihúzzák ezeket.
Ferenczi István; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Ez volt a mesterterv, ezért szavazott a parlament külön törvényben a sportinfrastruktúráról.
Azért vették ki, hogy azokat ne kelljen beleszámolni a költségekbe. Nem véletlenül beszéltünk mi is 3000 milliárdról. Ez az egyik felár, a másik pedig a korrupciós.
Akkor siker?
Mikor felmerült az olimpiai pályázat benyújtása, Csárdi Antal, az LMP budapesti képviselője (egyedüliként) nemmel szavazott. Tavaly módosító javaslatot nyújtotta be a pályázat visszavonásáról. Folyamatosan és következetesen a rendezés ellen voltunk és amikor most, a legutóbbi rendkívüli közgyűlésen napirendre került a pályázat visszavonása, akkor azt mondta: vegyük figyelembe a 266 ezer aláírást, írjuk ki a népszavazást!
Folytatni akartátok a kampányt és tovább ráncigálni Orbán bajszát?
Igen, folytatni akartuk a ráncigálást, de mivel a népszavazás kiírásával kapcsolatban kisebbségben maradt, végül megszavazta a visszavonást. Nem értük meg csalódásként, mert számítottunk arra, hogy ebből a vesztes helyzetből a lehető leggyorsabban kifarolnak. Eljátszhatnánk itt a csalódott, meglepett politikai szervezetet, amelyik nem tud ezen még hónapokig lovagolni, de mi erre számítottunk.
A kormányzati szándékokra kihegyezett fülűek már elejtették egy-egy interjú során, hogy az olimpiai rendezésre felfűzött fejlesztéseket meg fogják valósítani olimpia nélkül is, tehát a korrupciós felártól való félelmetekkel csak az értétek el, hogy nem egyben, nemzetközi figyelemtől övezve valósulnak meg ezek a fejlesztések, hanem elaprózva és követhetetlenül. Nem ilyen az, amikor csatát nyertek és háborút veszítetek?
Korrupciós kockázata nem általában a fejlesztéseknek van, hanem annak, hogy a Fidesz vagy a szoci kormányok fejlesztenek. A megoldás nem a fejlesztések leállítása, hanem az egész rendszerváltó “elit” leváltása.
Címlapfotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS