Olaszország a választások véghajrájában van, a feszültség tapintható. A legfrissebb mérések szerint a főnixmadárként „feltámadó” Berlusconi vezette Forza Italia (Hajrá, Olaszország) – jobbközép koalíciót alkotva az Északi Ligával és az Olaszország Fivéreivel – 40 százalékos támogatottságot élvez. A koalíció talán leghangzatosabb bejelentése, miszerint 600 ezer migráns kitoloncolását kezdeményezhetik, ha kormányra kerülnek, rendesen felkavarta az állóvizet, számtalan olasz nagyvárosban tartottak verekedésbe torkolló „antifasiszta” tüntetéseket. A jelenleg 30 százalékkal rendelkező Öt Csillag Mozgalom (M5S) esetleges parlamenti fölénye sem kecsegtetne jobb kilátásokkal a szélsőbaloldali olaszok számára, ugyanis a második helyen lévő párt is osztja a jobbközép koalíció bevándorlásellenes politikáját.
A választás időpontját március 4-re, vasárnapra írták ki azután, hogy Sergio Matterella elnök decemberben feloszlatta a parlamentet. Több mint száz olaszországi politikai formáció regisztrálta magát a szavazásra, amelyen jelöltként Paolo Gentiloni jelenlegi miniszterelnök is indul a balközép Demokrata Párt (PD) színeiben. Olaszországban 2016 és 2017 fordulóján kormányfőt váltottak, és az alkotmányos referendumon megbukott Matteo Renzi saját párttársának, Paolo Gentiloninak adta át a helyét.
Emlékezetes, a híresen eurokrata Renzi 2016-ban azzal zsarolta meg Magyarországot, hogy ha nem fogadjuk el a kötelező betelepítési kvótákat, akkor megvonják az uniós támogatásokat. 2016 novemberében pedig Magyarországnak címezve azt mondta:
Ha az Európai Unió egyes tagállamai falakat építenek, és csak akkor szolidárisak, amikor pénzt kapnak, akkor készen állunk megvétózni az unió költségvetését. Nem fogadjuk el, hogy az Európai Uniónak általunk befizetett pénzből falakat emeljenek.
A jelenlegi miniszterelnök kormánya legnagyobb eredményének a Líbiából érkező migráció megfékezését tartja, azzal együtt, hogy pozitív folyamatként értékeli a migránsáradatot és osztja Brüsszel álláspontját.
Berlusconiék jobbközép koalíciója a favorit
A tavalyi év nagy meglepetése Silvio Berlusconi visszatérése volt az olasz jobbközép élére. A hamvaiból feltámadt politikus azt ígérte, hogy 600 ezer migránst fog kitoloncolni Olaszországból, ha a jobbközép koalíciója kerül hatalomra március 4. után. A 81 éves Berlusconi egy tévéinterjúban arról beszélt, hogy „egy robbanásra kész társadalmi bomba” a migránsok helyzete.
Ez a mintegy félmillió migráns az utóbbi években érkezett Olaszországba, vagyis a baloldali kormányok időszakában. Ezeknek az embereknek nincs lehetőségük törvényes munkavégzésre, ezért a törvény megszegésére kényszerülnek, feketén dolgoznak, prostitúcióból, drogkereskedelemből, lopásból tartják fenn magukat
– mondta Berlusconi az Il Figo napilapban. Szerinte a balos kormányok miatt alakult ki a helyzet, hogy több mint félmillió illegális bevándorló van Olaszországban. Emellett sok rendőrt vinne ki az utcákra, erősítené a közbiztonságot és katonák is járőröznének. Nem meglepetés tehát, hogy a legfrissebb felmérések szerint 40 százalékos támogatást élvező jobbközép koalíciót (és egyúttal Berlusconit) egyre több támadás éri Brüsszelből, illetve a nyugati sajtó részéről bevándorlásellenes kijelentései miatt.
Berlusconi Hajrá Olaszország (Forza Italia – FI) pártja a jobboldali Északi Ligával (Lega Nord – LN) és az Olaszország Fivéreivel (Fratelli D’Italia – Fdl) állt össze a választásokra, ők alkotják együtt az új jobbközép koalíciót. A veterán politikus 1994-ben az akkori olasz kommunisták megállítására lépett be a politikába, és ahogyan a milánói Manzoni-színházban tartott beszédében is említette, kötelességének érezte, hogy visszatérjen, és megvédje Olaszországot a populista Öt Csillag Mozgalomtól (M5S) amit „veszélyes szektának” nevezett. (Az M5S a legfrissebb mérések alapján 30 százalékos támogatottságot élvez. A párt, bár a jobbközéphez hasonlóan euroszkeptikus, leginkább zöldpolitikájáról híresült el. Érdekesség lehet, akár a jobbközép koalíció, akár az M5S nyeri a parlamenti választásokat, mindkettejük bevándorlásellenes politikája gyökeres változásokat hozhat Olaszország számára.) Berlusconi egyébként már négyszer volt kormányfő, azonban 2013-ban adócsalásért elítélték, kizárták az olasz parlamentből és eltiltották a közügyek gyakorlásától. Büntetését szociális munkával töltötte le egy idősotthonban, Milánóban. Tavaly novemberben ugyan az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, hogy semmisítsék meg azt határozatot, amelynek értelmében 2019-ig eltiltották a közügyektől, ám az EJEB döntése legkorábban hat hónap múlva várható, vagyis Berlusconi most még nem lehet pártja kormányfő-jelöltje. A napokban azonban bejelentette, eltiltása lejártával újra elvállalná a kormányfői tisztséget egy esetleges előrehozott választáson.
Tajani lesz a Hajrá Olaszország miniszterelnök-jelöltje
Silvio Berlusconi 2019 utáni tervei ellenére már hónapokkal ezelőtt Antonio Tajanit nevezte meg a jobbközép koalíció miniszterelnök-jelöltjének. Tajani ezt kezdetben elutasította, hangoztatva, hogy megmarad jelenlegi funkciójában, az Európai Parlament elnöki tisztségében, azonban csütörtök este Twitter-fiókján jelentette be, elfogadja Berlusconi miniszterelnöki jelölését.
Olaszország rendelkezésére állok, hogy szolgáljam hazámat. Minden további döntés az olasz választókra és az olasz köztársasági elnökre vár”
– írja az EP elnöke.
A vasárnapi olasz parlamenti választások előtti utolsó felmérések az FI, az Északi Liga és az Olasz Testvérek alkotta jobbközép szövetség győzelmét jósolták erős kormánytöbbség nélkül. Ha ebben a jobbközép szövetségben az FI kapja a legtöbb szavazatot, akkor Tajanit jelölik miniszterelnöknek. Nem kizárt, hogy ebben az esetben az uniópárti Tajanit és kormányát a balközép erők is támogatni fogják a parlamentben.
Az Olaszország Fivérei (FdI) vezetője, Giorgia Meloni, szerdán tárgyalt Budapesten Orbán Viktorral kormányfővel. A tárgyalások előtt azonban Meloni készséggel nyilatkozott a sajtó munkatársainak:
Látogatásommal jelzést kívánok küldeni az Európai Uniónak. Nevetségesnek tartom, hogy az olasz politikusok Brüsszelbe járnak, miközben a V4-ek európai politikája az irányadó.”
Az olasz elnök hangsúlyozta, pártjuk programjában kiemelten szerepel a visegrádi csoport, érdeklődéssel tekintenek a V4-re, mint olyan országok csoportjára, amelyek szemben állnak az EU túlburjánzó bürokráciájával, lopakodó hatáskörelvonásával. A találkozón továbbá kiemelték: meg kell védeni a valódi Európát, tiszteletben kell tartani a tagállamokat és azok kultúráját, történelmi örökségét.
Meloni pártja 2012-ben alakult meg, magát jobboldali, nemzeti konzervatívnak, olasz nacionalista pártnak vallja, az egykori Nemzeti Szövetség ideológiai örökösének. A párt az eurózóna el hagyását szorgalmazza, emellett az önállóbb monetáris politikát. Családpolitikájuk része az ÁFA 4%-ra való csökkentése a családok számára.
A Matteo Salvini vezette Északi Liga szintén a koalíció része, és az Olaszország Fivéreihez hasonlóan ugyanazt az euroszkeptikus vonalat viszik. Az egyébként észak-olasz autonómiára törekvő párt hat kisebb mozgalomból tevődik össze. A liga által kidolgozott föderalista elv lényege, hogy az olasz államot át kell szervezni, nagyobb területi önrendelkezést adva az egyes területeknek.
Brutális antifasiszta zavargások Olaszország több pontján
Nem mindenki elégedett a vasárnapi olasz választások jelenlegi jóslataival, szélsőbaloldali tüntetők már jócskán érzik a vesztüket. Olaszország több nagyvárosában is tüntetéseket tartottak közel két héttel a választások előtt, a beszámolók szerint több demonstráció is erőszakba torkollott. Például Bolognában múlt hét pénteken csaptak össze a rendőrökkel a radikális antifa tüntetők. Előbb mintegy száz baloldali demonstráló jelent meg az előre bejelentett gyűlésen, amelyet a Roberto Fiore vezette Forza Nuova, vagyis Új Erő nevű tömörülés gyűlése mellé hirdettek meg. A tömeg lassan ezerfősre duzzadt, ezután tört ki a káosz. Az összetűzésben tíz diák és két rendőr megsérült. A hatóságok gumibottal oszlatták szét a tiltakozókat.
Maceratában is zavargások törtek ki, amikor a „rasszizmus” és „idegengyűlölet” ellen demonstrálók mintegy tízezren vonultak az utcákra. Pisában, Milánóban és Rómában a rendőröknek kellett közbeavatkozniuk, mert a dühödt szélsőbaloldali tüntetők kockakövekkel kezdtek el dobálózni.
Szicília sem úszta meg a zavargások nélkül, ugyanis egy férfiakból álló antifa csapat verte szét az Északi Liga standját, ahol az ott szórólapozó nőket a bejelentések szerint inzultálták és bántalmazták. Széttört pultokat, szétszaggatott zászlókat és elszórt kampányanyagokat hagytak maguk után, a csoport egyes tagjait telefonlopásért is feljelentették.
A március 4-i választások előrelátható eredményére tekintettel az olasz rendőrség hasonló, vagy akár erőszakosabb megmozdulásokra is számít vasárnapra.
Forrás: Demokrata, La Republica, Il Giornale, ABC, Twitter, PS; Vezető kép: Huffington Post
Facebook
Twitter
YouTube
RSS