Az Origo birtokába került egy olyan Európai Unió Tanácsa által kiadott dokumentum, amely még a kételkedőkben is komoly kérdőjelet hagy az EU migrációs politikájával kapcsolatban. A napokban a titkosítás alól feloldott iratból kiderül, hogy Brüsszel füstös tárgyalószobáiban már 2006-ban migránsokkal és terrorral számoltak, és annak érdekében, hogy ezt lenyomják az európaiak torkán, teljesen tudatosan egy médiastratégiát dolgoztak ki.
A lap birotkában került, az Európai Unió Tanácsa által kiadott dokumentum „a radikalizálódás és a terroristák toborzása elleni küzdelemmel kapcsolatos cselekvési terv végrehajtása — Médiakommunikációs stratégia” nevet kapta. Az Origonak feltűnt, hogy nem egy mai akcióról van szó, hiszen jól láthatóan a feljegyzés fedőlapján ott díszeleg a kiadásának dátuma: „Brüsszel, 2006. június 15.” A lap szerint egy másik szembetűnő dologa végig nagybetűvel írt „MINŐSÍTÉS FELOLDÁSA” felirat, amely azt jelzi, a dokumentum valakinek nagyon fontos információkat tartalmaz.
Az EU különböző szerveinek hivatalos, a nyilvánosság számára elérhető dokumentumai a www.consilium.europa.eu oldalon találhatóak meg, így van ez a szóban forgó irat esetében is. A kereső két találatot dob ki az irat száma alapján, egy 2006-osat, és egy 2007-eset. Nem is ez a lényeg, hanem a következő: végigpörgetve ezeket a Brüsszelben fogant iratokat, arra lehet rádöbbenni, hogy telis-tele vannak TITKOSÍTÁS ALÓL NEM FELOLDOTT felirattal. Az átláthatóságot hirdető és kommunikáló Európai Uniótól joggal várná el az ember, hogy a létező legszélesebb körben informálja polgárait, jelen esetben nem teszi. Megtesszük viszont mi, ugyanis hozzánk a titkosítás alól feloldott verzió jutott el.
– írja a lap.
Kifejtik: a dokumentum az al-Kaida kétezres évek eleji elszórt európai terrorakciói követően készült, azonban ez véleményük szerint “nem ad magyarázatot, hogy miért kellett egy teljes újbeszél-birodalmat kidolgozni”. Az Origo cikke kiter arra, hogy a feljegyzés kiindulópontja az, hogy 2005 végén az Európai Tanács (ET) megbízást kapott arra, hogy dolgozzon ki egy médiakommunikációs stratégiát a „radikalizálódás és a terroristák toborzása elleni küzdelemmel” kapcsolatban.
…dolgozzanak ki egy közös szókészletet, amely jóváhagyott fogalommeghatározásokat tartalmaz, lehetővé téve egy tárgyilagos vita folytatását a terrorizmussal kapcsolatban.
– idézik.
Úgy vélik, ebből a félmondatból “kivillan a mindennél sötétebb valóság”: Brüsszel már 2006 környékén számolt azzal, hogy a terrorizmus importálódni fog a kontinensre, kvázi meg fog indulni egy népvándorlás, aminek a végkimenetele robbantgatások, késelések és teherautós gázolások lesznek.
A lap hansgólyozza: Európa vezetői 2006-ban azért aggattak magukra és a kontinens lakóira szájkosarat, azért dolgoztak ki médiastratégiai irányvonalat a kérdésben, mert a „mainstream muszlimok” érdekeit tartották szem előtt.
Kulcsüzenetek című fejezet az EU-s tisztségviselőknek szól. Ezek az üzenetek fontosak a brüsszeli bürokraták számára, amikor olyan uniós irányelveket magyaráznak meg, amelyeknek közük lehet az EU-n belüli és az EU-n kívüli radikalizációs folyamatokhoz. A kulcsüzeneteknek:
- pozitívnak és konstruktívnak kell lenniük.
- úgy alakították ki, hogy azok megfelelően rugalmasak, flexibilisek legyenek a külvilág számára.
- egyes elemeit ki lehet emelni, vagy el lehet hagyni, a célközönségtől és a kontextustól függően.
- flexibilitásuk lehetővé teszi, hogy lokális helyzetekben ugyanúgy lehessen használni, mint globális helyzetekben.
Mivel az Origo bitokába került a titkosítás alól feloldott anyag, ezért az is kiderült, hogy az uniós vezetők a kulcsüzenetekhez célközönséget is rendeltek. A közvetítő közeg a média, a címzettek pedig:
- a muszlim lakosságú országok lakói,
- a muszlim vallású európaiak,
- általában pedig az európai polgárok.
Az eredeti írás itt olvasható.
Forrás: Origo; Fotó: Global Risk Insights
Facebook
Twitter
YouTube
RSS