Hollandia ellenállása miatt egyelőre előrelépés nélkül fejeződött be az Európai Tanács csúcstalálkozójának pénteki első napja – írta az Euronews. Mark Rutte holland miniszerterelnök ragaszkodik ahhoz, hogy nagy horderejű pénzügyekben egyhangú szavazás legyen, a helyreállítási alap kérdésében azonban több gazdagabb tagállam nem ért egyet azzal, hogy a válság által jobban sújtott déli tagállamok számára egy 500 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatást adjanak, ráadásul úgy, hogy az mind a 27 uniós tagállam adósságát növeli. Orbán Viktor korábban közölte, hogy a jelenlegi formájában elfogadhatatlan az uniós költségvetés, és a kifizetések elvont jogállamisági elvekhez kötése. Hasonló véleményét hangoztatta Andrej Babis cseh miniszterelnök is, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a sikeres országokat büntessék azzal, hogy kevesebb uniós pénzt kapnak. Charles Michel javaslata szerint a helyreállítási alaphoz kapcsolódó háromszáztízmilliárd euró vissza nem térítendő támogatás úgy oszlana meg, hogy hetven százalékban a tagállamok munkanélküliségi rátáját vennék alapul öt évre visszamenőleg, majd a fennmaradó harminc százalékot a 2020-21-es GDP-mutatók függvényében osztanák ki 2023-ban. Néhány ország támogatja ezt a javaslatot, de vannak, amelyek az ötven-ötven százalékos megosztást preferálják.
Egyelőre előrelépés nélkül fejeződött be az Európai Tanács csúcstalálkozójának pénteki első napja – írja az Euronews.. Az uniós állam-, illetve kormányfők a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló uniós költségvetésről, valamint a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást célzó pénzügyi csomagról akarnak döntést hozni a hétvégén Brüsszelben. A holland miniszerterelnök azonban ragaszkodik ahhoz, hogy az ilyen horderejű pénzügyekben egyhangú szavazás legyen, a helyreállítási alap kérdésében azonban több gazdagabb tagállam nem ért egyet azzal, hogy a válság által jobban sújtott déli tagállamok számára egy 500 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatást adjanak, ráadásul úgy, hogy az mind a 27 uniós tagállam adósságát növeli. Mark Rutte szerint ilyen költséges helyreállítási alap létrehozását csak úgy tudják támogatni, ha a megsegített államok cserébe szigorú pénzügyi politikát és strukturális reformokat vállalnak. Olaszország azonban éppen ezt nem szeretné.
A német kancellárral, a francia elnökkel és az Európai Tanács elnökével is tárgyalt Orbán Viktor pénteken, a brüsszeli EU-csúcs első napján, a magyar miniszterelnök korábban munkavacsorán egyeztetett a lengyel kormányfővel, és a visegrádi országok kormányainak vezetőivel is találkozott. Orbán korábbi Facebook-bejegyzésében egyértelművé tette, kabinetjének határozott az álláspontja arról, hogy az illetékesek miképp osszák el azokat az uniós forrásokat, amelyek az európai gazdaság újbóli beindítását segíthetik a koronavírus-járvány után:
A magyar álláspont világos: a magyarok pénzéről a magyaroknak kell dönteni. Ugyan vannak erre más jelentkezők is, különösen a brüsszeli bürokraták – mondta el korábbi Facebook-bejegyzésében a kormányfő-, aki hozzátette: a magyar parlament döntésének értelmében a saját kezünkben kell tartani a történéseket. A magyarok jövőjéről csak a magyarok dönthetnek
– jelentette ki a magyar miniszterelnök. A magyar miniszterelnök korábban közölte, hogy a jelenlegi formájában elfogadhatatlan az uniós költségvetés, és a kifizetések elvont jogállamisági elvekhez kötése.
Babis szerint még a mentőcsomag összegének nagysága sem világos
Messze vagyunk a megállapodástól, a tagállamok vezetői homlokegyenest ellenkező álláspontot képviselnek a helyreállítási alappal kapcsolatban – hangsúlyozta Andrej Babis cseh miniszterelnök újságíróknak, az uniós keretköltségvetésről és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítási csomagjáról szóló brüsszeli európai uniós csúcstalálkozó szünetében péntek este. Az alapvető gond azzal van, hogy minden tagállam mást akar, továbbá a vezetők számára most nem világos, hogy mekkora összegről tárgyalunk. Korábban világosnak tűnt, de most egyáltalán nem az – jelentette ki Babis, aki hozzátette, hogy a tárgyalás második körében sem sikerült a tagállami nézőpontokat közös nevezőre hozni. Megismételte azt, amit az ülésre érkezésekor mondott, hogy az utolsó öt évre vonatkozó tagállami munkanélküliségi ráta nem szolgálhat alapul a források elosztásához.
A tagországok közül az egyik legkisebb munkanélküliségi ráta Csehországban volt. Ezért is elfogadhatatlan, hogy a sikeres országokat büntessék azzal, hogy kevesebb uniós pénz kapnak
– szögezte le az csúcstalálkozó kezdete előtt a cseh kormányfő.
Charles Michelnek, az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnökének a javaslata szerint a helyreállítási alaphoz kapcsolódó háromszáztíz milliárd euró vissza nem térítendő támogatás úgy oszlana meg, hogy hetven százalékban a tagállamok munkanélküliségi rátáját vennék alapul öt évre visszamenőleg, majd a fennmaradó harminc százalékot a 2020-21-es GDP-mutatók függvényében osztanák ki 2023-ban. Néhány ország támogatja ezt a javaslatot, de vannak, amelyek az ötven-ötven százalékos megosztást preferálják. Michel a hétéves uniós költségvetésre vonatkozóan a múlt héten új javaslatot mutatott be: a helyreállítási alap költségvetési tervezetét változatlan formában támogatta, viszont a hétéves uniós költségvetésre vonatkozóan 1074 milliárd eurót javasolt az EU hosszútávú célkitűzéseinek megvalósítása és a hétszázötven milliárdos helyreállítási terv teljes egészének megőrzése érdekében.
Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével is tárgyalt Orbán Viktor pénteken, a brüsszeli EU-csúcs első napján. Az álláspontok egyelőre nem közeledtek. Fotó: Twitter
Megegyezés híján bedőlhet az Unió
Amennyiben a gazdaságmentő csomag kérdésében nem jön össze a megegyezés, akkor az egész hitelessége megkérdőjeleződik, nem fog az unió hitelt kapni, és ha nem kap hitelt, akkor a déli államok finanszírozhatatlanná válnak, lényegben leválnak az EU-ról, az eurózónáról, és innentől kezdve a dominók dőlnek – jelentette ki a Hír TV Magyarország élőben című műsorában Lánczi Tamás. A politológus szerint így a kérdés inkább az, hogy megmarad-e az Európai Unió vagy szétesik darabjaira, a tét az ilyen nagy. Erről nem beszélnek a döntéshozók, mert nem akarják ijesztegetni az uniós állampolgárokat – hívta fel a figyelmet Lánczi Tamás. Az úgynevezett fukar négyekről – Hollandia, Dánia, Ausztria, Svédország – a politológus elmondta, hogy ők nem szeretnének olyan nagy részt vállalni a déliek finanszírozásából, mint ami rájuk hárulna és próbálják ezt másokra, többek között olyan államokra rátolni, mint Magyarország. A németek nagy játékosok: próbálnak a fukarok, a keletiek és a déliek között egyensúlyozni és a saját érdekeiket érvényesíteni – összegezte véleményét a politológus.
Forrás: Facebook/Twitter/Mandiner/Hír TV/MTI/PS. Vezető kép: Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS