Búcsú az egyszer használatos műanyagoktól – Minden, amit az irányelvről tudni kell

Július 1-jén egy mindenki számára nyilvánvaló új törvény lép hatályba. A mindennapok használati eszközeinek egy részétől búcsút vehetünk. Hatályba lép ugyanis az egyszer használatos műanyagok visszaszorítását célzó uniós irányelv, amelynek értelmében betiltanak bizonyos műanyag eszközöket, például a fültisztító pálcikát vagy éppen a műanyag léggömbtartó pálcát. A bolti műanyag zacskók termékdíja jócskán megemelkedik, de a készétel-házhozszállítást sem hagyja érintetlenül, ugyanis az itt használt műanyag dobozok jó részét is tilos lesz használni. A hátteret az M1 Európai idő című műsorában Litkei Máté János, a Klímapolitikai Intézet igazgatója vázolta.

A hirado.hu azt írja: ez az irányelv csak az egyszer használatos műanyagokat célozza meg, amelyek különböző számítások szerint az 50 százalékát teszik ki a legyártott műanyagoknak. Ezek visszaszorítása mindenképpen szükséges a fenntartható fejlődés jegyében, 1950 óta ugyanis globálisan több mint hét milliárd tonna lett legyártva belőlük, és ezeknek körülbelül 90 százaléka sosem hasznosult újra. Jelenleg éves szinten világviszonylatban körülbelül 380 millió tonna műanyagot gyártunk le, a kereslet pedig évről évre nő nemcsak az ipar, hanem a fogyasztók részéről is. Ugyanakkor nem tudunk mit kezdeni a hihetetlen mennyiségű keletkezett hulladékkal. A probléma megoldására a döntéshozók két megoldást javasoltak: az egyik a körforgásos gazdasági modell, a visszagyűjtés és újrahasznosítás folyamata, a másik pedig azoknak a termékeknek a visszaszorítása, amelyekről már a gyártás folyamatában eldőlt, hogy hulladékként végzik. A július 1-jén életbe lépő irányelv ez utóbbiról szól.

A vállalatok szerint a műanyag hulladék elhelyezésének feladata a fogyasztó felelőssége; gyakorlatilag a felhasználón múlik, mi történik a termék életútjának végeztével. Egy másik irányzat viszont azt mondja, hogy a fogyasztók kizárólag a terméket vásárolták meg, nem az előállítási technológiát, éppen ezért a gyártók felelőssége az adott előállítási mód alkalmazása. Ebben a vitában egyelőre európai szinten nincs konszenzus. A magyar álláspont szerint a felelősségvállalás a cégek részéről szükséges, tehát a vállalatoknak már az előállítás pillanatában gondoskodniuk kell arról, hogyan jut vissza az adott termék a körforgásos rendszerbe. Ha ez nincs megtervezve, az a gyártó felelőssége. A különböző termékek díjnövekedése nem a fogyasztó terhelését szolgálja, hanem a technológiai váltást igyekszik elérni. A hangsúlyt olyan alternatívákra kell fektetni, amelyek minden környezeti aspektusból megfelelőek. A lényegi rész a jövőbeni környezeti károk megelőzése.

Ez a cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

Forrás: hirado.hu; Fotó: MTI/Balázs Attila