Egyes, a rendőrség által meg nem erősített hírek szerint a szekszárdi gyermekgyilkossággal gyanúsított férfi korábban drogproblémákkal küzdött. Az eset ismét ráirányította a figyelmet a függő bűnelkövetőkre. A PestiSrácok.hu utánajárt a dizájnerdrogok hatásainak. Zacher Gábor portálunknak elmondta: az olyan, átgondoltnak látszó bűncselekményeket, mint a szekszárdi gyilkosság, általában nem drogok hatására követik el a tettesek.
Egyelőre nem tudni, miért követte el tettét a szekszárdi gyermekgyilkos. Az ügyészség tájékoztatása szerint a gyanúsított férfi a sértett unokabátyja, és a két család egy közös udvarú ingatlanban lényegében együtt élt. A gyanúsítottat még korábban, 2017. őszén a bíróság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezte. A felröppent híresztelést, miszerint az üggyel a kábítószerek is összefüggésben lehettek, nem erősítette meg a rendőrség a vasárnapi sajtótájékoztatóján. Kérdésünkre Zacher Gábor toxikológus elmondta: nem gondolja, hogy a konkrét esetben droghasználatra kellene következtetni.
Elméletileg létezik olyan, hogy valaki drog hatására kövessen el erőszakos bűncselekményt, de nem nagyon szokott ilyen előfordulni. Az, hogy egy felnőtt nekimegy az utcán egy másiknak, az előfordulhat, de az, hogy elcsalnak egy gyereket valahova, az más műfaj. Nem tűnik logikusnak, hogy ez az eset betépve történt volna. Az lehet, hogy az illető korábban szerhasználó volt, de ebben az esetben valószínűleg nem játszott szerepet a kábítószer
– mondta Zacher.
Mik is a dizájnerdrogok?
Mindenesetre a drogosok jelentette veszélyre, illetve a dizájnerdrogok problémájára ismét ráterelődött a figyelem. Maga a dizájnerdrog elnevezés olyan szerekre vonatkozik, amelyeket valamely, tiltólistán szereplő illegális kábítószer kémiai szerkezetének enyhe módosításával hoznak létre, hogy az újonnan keletkezett anyag hatásában az eredetihez hasonló legyen, de a módosítás miatt ne szerepeljen az illegális szerek listáján. Így a még be nem tiltott dizájnerdrogok hivatalosan nem minősülnek kábítószernek, bár hatásuk olyan, mint a tiltó listán szereplő szereké. A legtöbb ország sajnos nem tud elég gyorsan reagálni az új szerek megjelenésére, így a bűnözők sokszor éveken keresztül forgalmazhatják a legálisnak minősülő, hatásukban mégis egyes drogokhoz hasonlító szereket. A terjesztők sokszor azzal próbálják elodázni az új szerek listára kerülését, hogy termékeiket például növényi tápszerként vagy fürdősóként, azaz emberi fogyasztásra alkalmatlan termékként értékesítik, megkerülve a fogyasztóvédelmi ellenőrzést.
Jelenleg mintegy 650 körüli tudatmódosító szert ismerünk. Az ún. dizájnerdrogoknál a kémiai szerkezet kis megváltoztatásával olyan új hatóanyagot hoznak létre, amelynek a klinikai tulajdonságai esetleg jelentősen módosítottak. A gond az, hogy akik mondjuk Kínából megrendelik ezeket a szereket, azok nem tudják, hogy pontosan milyen hatóanyagot tartalmaznak azok, azt sem tudják, hány százalékos oldatú a szer, hanem csak vaktában próbálkoznak
– magyarázta Zacher Gábor. Egyes országokban, például az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában az úgynevezett „analóg törvény” bevezetésével próbálják felvenni a harcot a folyamatosan megjelenő új szerekkel. Ennek a szabályozásnak a lényege, hogy nem konkrét szereket, hanem teljes szercsoportokat helyeznek tiltólistára, így az új szerek automatikusan tiltólistások lehetnek. Ezzel a módszerrel kapcsolatban szkeptikus a toxikológus.
Érdemben szerintem nem változtat a lényegen
– mondta Zacher Gábor, hozzátéve:
A listára kerülés sosem egyszerű döntés, mert amikor egy szer a listára kerül, nem biztos, hogy eleget tudunk róla. Nem ismerjük pontosan a veszélyességét, a népegészségügyi kockázatát, hogy milyen mértékben okozhat függőséget, és még sok minden mást sem.
Ugyanúgy okoznak függőséget a dizájnerdrogok, mint a többi kábítószer
Megkérdeztük Végh József kriminál-pszichológust, hogy a dizájnerdrogoknak lehet-e a hagyományos kábítószerekétől eltérő pszichikai hatása, könnyebb-e ezeknek a szereknek a függőjévé válni.
A tudat, hogy a szer nem illegális a szó jogi értelmében, talán megkönnyítheti a függővé válást, de biztosan nem ez a függőség kialakulásának fő oka. A kiváltó ok általában az, hogy a függő emberek félelemmel telve élnek, és emiatt keresnek egy biztonságot nyújtó szert. Amikor a szert szedi az illető, olyannak érezheti magát, mint amilyen valójában lenni szeretne. Ez váltja ki a függőséget
– véli a pszichológus. A szakértő hozzátette:
a függőség leginkább menekülést vagy erőgyűjtést jelent az élettel való küzdelemben. Sajnos, nyilván a függő ember nem az életben való boldogulásra fogja felhasználni a szertől kapott erőt, hanem valami másra.
Annak az ismerete, hogy a szerhasználót nem lehet büntetőjogilag elítélni, nem növeli jelentősen a függővé válás kockázatát Végh József szerint.
A büntetéstől való félelem hiánya – azt gondolom – nem növeli meg a függőségben élő vagy a függőséget kereső emberek számát, mert aki függő akar lenni, az úgyis megtalálja, hogy mitől vagy kitől függhet
– fogalmazott a szekértő.
Az olcsó dizájnerdrogokhoz a fiatalok is könnyen hozzáférhetnek
A dizájnerdrogok csoportjába szokás sorolni a marihuána fő hatóanyagából, a THC-ból leválasztott vegyületeket, amelyeket John William Huffman vegyész hozott létre először teljesen jószándékúan. A szerveskémia-professzor olyan szintetikus anyagokat akart létrehozni, amelyek bizonyos betegségek gyógyításában anélkül alkalmazhatóak, hogy a beteg „betépne”. Mára sajnos a professzor által előállított vegyületeket széles körben használják kábítószerként. A biofű, ami a hírhedt Hős utcában is a fő problémát jelentette, a marihuána hatását próbálja utánozni. Ez azonban a növénnyel ellentétben egy szintetikus anyag, amiből nehéz eltalálni a kellő töménységet, és a használók ezért sokszor rosszul lesznek tőle. A biofű egy fehér anyag, amit akár az interneten is be lehet szerezni, méghozzá igen olcsón, így sajnos diákok is megengedhetik maguknak a fogyasztását. Egyes felmérések szerint minden ötödik 16 éves kipróbálta már legalább egyszer a füvet, és minden tizedik használt már dizájnerdrogot is.
Aki ügyes, elkerülheti a felelősségre vonást
Bár itthon ezek a szerek nem illegálisak, az az eladó, aki fogyasztásra alkalmatlan füstölőként árusítja a szintetikus kannabinoidokat, eljárás alá vonható. Ha bebizonyosodik, hogy a termékeket megtévesztően értékesíti, akkor büntethetővé válik. Emellett a hatályos magyar jog szerint felmerülhet a kóros szenvedélykeltés tényállása is, amennyiben bármilyen kábító hatású – akár legális – szer 18 év alatti személy számára való árusítása vagy átadása megvalósul. Azok a kereskedők azonban, akik a fentiekre odafigyelnek, minden bizonnyal elkerülhetik a jogi felelősségre vonást.
VAM
2019-03-12 at 11:22
Végh József kriminál-pszichológus úr nagyon árnyaltan fogalmazott, de a lényeget elmondta.
kbandi1
2019-03-12 at 07:26
A drogfogyasztás az erkölcsi tartás nélküliséget bizonyítja. Ezért a drogozást eltűrő, sőt kissé támogató is a liberálisok szabadelvűsége. A drog önfeladásra készteti a fogyasztót, mert akinek van elég erkölcsi tartása, az távol marad a drogoktól és a drogozástól. Ezen a területen az önállóság sokszor összefonódik a haladó felfogással, nem beszélve a nemzet- és keresztényellenességre jellemző progresszív haladókról.
A drogozót nem minősíteném megbízható gondolkodásúnak, mint ahogy a drogos a közlekedésben sem mindig beszámítható, sőt egyes szereknél egyáltalán nem.
Az erkölcsi tartással rendelkező ember nagyon ritkán kerülhet csak kapcsolatba a droggal, de inkább nem. Ezért nem értem a drogosok mentegetését, főleg a haladók esetében.
Tűnyomokkal pedig alapjában elszúrtnak tartom a tűnyom gazdáját is.
Gru
2019-03-12 at 10:15
Szerintem ez nem vita tárgya
Minden tudatmódosító szer kiszámíthatatlanná , megbízhatatlannak teszi a használója !
A cselekvőképesség korlátozását nem engedném a védelem szintjén felhasználni mert senki nem csavargatta a fület, nem kínozta , zsarolta ,hogy használja !
A függőség nem egyik napról a másikra következik be ha olyan törvények lennének és kényszer elvono kurara köteleznek az első jogi kihágás esetén valószínű csökkene a tudatmódosító szerekkel összefüggésbe hozható jogsértések !
Jurka
2019-03-12 at 05:40
A szer mellett a gyártót is meg kellene szüntetni.Ezek nagyon veszélyes mérgek.Nem lenne bátorságom még kipróbálni sem.
bl
2019-03-12 at 04:30
Ez a cikk, most mi? Miről szólt? Először nem volt szer hatása alatt és utána meg a szerek hatásairól írdogál? Aztán arról nem is szólva, hogy Zacher meg mentegetés?
zolatiguszti
2019-03-12 at 01:00
Na helyben vagyunk!
Cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alatt az elkövető.
Egyik büntethetőséget kizáró ok a cselekvőképtelenség. Érdeklődve várom majd az elmeszekértőt a bírósági perre, mit hoznak ki ebből a részlegesen cselekvőképtelenből?
Nahát
2019-03-11 at 22:24
Miért nem lehet a tiltott szerek listájára felvenni egy gyűjtőfogalmat? – Olyan szer, amelyet tiltólistán szereplő illegális kábítószer kémiai szerkezetének enyhe módosításával hoznak létre acélból, hogy az újonnan keletkezett anyag hatásában az eredetihez hasonló legyen. Legyen meg a politikai akarat, és akkor rögtön meglesz a megfelelően tág meghatározás, amibe bele fog férni minden, még csak ezután kikísérletezett kábítószer is.
Theo
2019-03-11 at 23:26
Mert igazából nincs meg az akarat.
Az is csak egy liberális hülyeség, hogy nem kell büntetni a felhasználót. Igenis kevesebb lenne, ha börtön járna érte, vagy valami kötelező nemszeretem munka, vagy akár csak azonnali kicsapás az iskolából, munkahelyről.
A legtöbb ember nem deviáns és nem vállalna ilyen kockázatot, -ha lenne, de sajnos nincs.
A közutakon is főleg ezt kéne ellenőrizni valami narkó szondával (az örült száguldozók majdnem mind narkósok), nem az egy fél pohár bort elfogyasztó szegény ördögöket szívatni.
A gyerekeknek a nyálfolyatós, vagy agresszív állattá vált narkósokat kéne mutogatni, hogy lássa, hogy ő is ilyen lesz, ha rászokik bármelyikre.
Be kéne tiltani azt a hazugságot, hogy a narkó nem árt jobban, mint az alkohol, mert anno ezzel kezdték a narkózás relativizálását a liberálisok.
Igazi tudós ehhez a nevét sosem adta, sőt tőlük olyat is olvastam, hogy arra hajlamosaknak már egy marijuanás cigi is skizofréniát okozhat. Ha ilyet nem is kap mindenki, akkor is szembetűnő, hogy tele lettünk agyabeteg, türelmetlen dühkitöréses emberekkel, akik pedig mind azt képzelik magukról, hogy ők urai a helyzetnek. Pedig már régen nem.
bl
2019-03-12 at 04:33
10/10
Nahát
2019-03-12 at 07:29
10/10 (szintén)