Bűnszervezetben nyúlták le a titkosított pályázaton elnyert pénz áfáját

Az Eclipse-ügy tizenkét vádlottja közül nyolcat összességében milliárdos nagyságrendű adócsalás miatt letöltendő szabadságvesztésre ítélt, négyet viszont felmentett a Fővárosi Törvényszék hétfőn kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében. A megismételt eljárásban kiszabott letöltendő szabadságvesztések két évtől négy és fél évig terjednek, a vádlottak - a bűnszervezet megállapítása miatt - feltételes szabadságra nem bocsáthatók. Az Eclipse Zrt.-t 850 milliós vagyonelkobzással és 425 milliós pénzbírsággal sújtotta a bíróság, továbbá elkobzást rendelt el még többek között Deák Endre elsőrendű vádlott Aston Martin típusú luxus személygépkocsijára és 15 ezer eurójára.

A tulajok

Korábbi cikkünkben így írtunk az ügyről: Deák Endre és Püski László alapította az Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt-t 2003. április 4-én, a cég főtevékenysége autók eredetiségvizsgálata volt. Korábban volt már egy hasonló nevű autókereskedő cégük, de ez a cégalapítás azért különösen érdekes, mert az iparág szabályozásán épp tíz nappal azelőtt változtatott az állam, hatósági árassá téve több esetben – például egy autó tulajdonosváltásánál – a kötelező szolgáltatást. A tulajokról jó még tudni, hogy Deák Endre tulajdonostársa volt az Eclipse Asset Management nevű cégben Hevesi Tóth Ferencnek, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat korábbi vezetőjének. Hevesi Tóth egy másik cége pedig az Eclipse Informatikai Rendszerház címére volt bejegyezve, közeli kapcsolatban voltak tehát.

Nem voltak angyalok

Eddigre már mindhárom tulajnak meggyűlt a baja az igazságszolgáltatással: Deák korábban az 1998-ban becsődölt LaSalle brókerházat vezette, ő azonban elsőrendű vádlottként is megúszta a teljes felelősségre vonást. Hevesit a Katonai Ügyészség vádolta meg több tízmilliós gazdasági bűncselekményekkel, ám felmentették. Püskit pedig azzal gyanúsították - később azonban felmentették - , hogy barátjával, Galambos Lajos volt NBH-igazgatóval Oroszország számára kémkedtek. Összesen hat cég volt az iparágban a magyar piacon, akik vezetői régóta ismerték egymást személyesen. Az állam emellett úgy alakította a feltételeket, hogy a szereplők részfolyamatokra specializálódjanak. Így viszont könnyen törvénytelen kartellt tudtak szervezni, amit meg is tettek. A szabályozást megalapozó dokumentumok 2002-re egyszerűen eltűntek a Belügyminisztériumból.

Titkosított beszerzés

Az újonnan alapított Eclipse Zrt. azonnal állami megrendeléshez jutott, rájuk bízták az eredetiségvizsgálathoz szükséges szoftver elkészítését. A közbeszerzés elég nehézkesen haladt, mert háromszor kellett kiírni, a végül győztes Eclipse első, 5,89 milliárd forintos ajánlati ára közben leapadt 3,68 milliárdra. Az egész közbeszerzést titkosította a nemzetbiztonsági bizottság minősített adatokra való hivatkozással. Annyi azonban kiderült, hogy a szoftver mégis 4,96 milliárdba került, mivel az állam később kiegészítette a cég feladatait újabb 1,28 milliárd forintot érő munkával – noha ezt a GVH (Gazdasági Versenyhivatal) teljesen feleslegesnek ítélte később. Egy hasonló szoftvert piaci ára ebben az időben 350 millió forint körül mozgott. Szintén a GVH mutatott rá, a cég további állami tendereket nyert meg 5-6 milliárd értékben, közöttük Budapest Airport Zrt. által megrendelt biometrikus útlevelek elkészítése. Az Ecclipse-nél a közbeszerzések két projektmenedzsere közül az egyik Pintér Hajnalka volt, a korábbi és a mostani belügyminiszter, Pintér Sándor lánya. A cég felügyelőbizottsági tagja volt 2005–2006 közt Béres Péter, Lamperth Mónika akkori belügyminiszter főtanácsadója is, valamint Tuller András, az MSZP egyik bizalmasnak mondható ügyvédje is.

Eltűnt az egyik munkatárs

2007 májusában kötelezővé tették az eredetiségvizsgálatot az autók műszaki alkalmassági vizsgájánál is, és azoknál az autóknál is, amik nem cseréltek gazdát a megelőző 8 évben. 2009 nyarán új néven átszervezték az egész iparágat, de a belügy alá tartozó Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala lett a felelős érte. 2009 szeptemberében eltűnt az Eclipse egyik fő munkatársa, a korábbi élvonalbeli focista, Katzenbach Imre. Eltűnése előtt azért magához vett 500 millió forintot készpénzben a vállalat számlájáról. Később arra gyanakodtak, hogy ő volt a cég pénzmosási műveleteit irányító egyik legjelentősebb szereplő. A papírjait, kulcsait, autóját viszont otthon hagyta, és azóta se látták. Az eltűnése csak hat hónappal később vált nyilvánossá. A pénzmosás adta magát, több milliárdos árbevétel ellenére ugyanis szinte nullszalldósan működött a cég. Az új felelős hivatal 2009. december 22-én azonnali hatállyal megszüntetett minden korábbi szerződést az eredetiségvizsgálatban érintett cégekkel, noha a választási év, azaz 2010 végéig voltak érvényesek ezek a szerződések. Egy nappal később kiírta egy hirdetmény nélküli, tárgyalásos titkos közbeszerzést, amit nyolc nap múlva az Eclipse nettó 4,95 milliárd forint értékkel, még 2009 szilveszterének napján gyorsan meg is nyert. Ezzel ők lettek a teljes iparág fővállalkozói öt évre, emellett pedig egy új szoftvert is le kellett gyártaniuk a Belügyminisztériumnak. A kiszorított cégek – az a pár cég, amely eddig közvetlenül szerződhetett az állammal szerte az országban eredetiséget ellenőrizni – azonnal tiltakozó petíciót írtak a miniszterelnöknek, és a vonatkozó kormányrendelet visszavonását kérték.

Nem csináltak semmit

Az új, milliárdos rendszer négy nappal később, 2010. január 4-én már működésbe is állt. Csakhogy a rendszert használó cégek észrevették, hogy az elvileg teljesen új szoftver használati útmutatója pontosan azonos a 2007-essel, ezért januárban bejelentést tettek az ügyészségnél, hogy itt már nagyon pofátlan dolgok mennek. Az ügyészség február 11-én indított nyomozást pénzmosás és adócsalás miatt, március 10-én pedig az Eclipse hét vezetőjét letartóztatták, miközben kilenc csúcskategóriás sportautót, köztük egy Ferrarit és egy Porschét is lefoglaltak a cégnél. Külön érdekes, hogy így nem is rendőrök tartóztatták le őket, hanem a vámosok, azaz pontosabban a VPOP, adócsalás gyanújára hivatkozva. A cégnél csak 30 millió forint készpénz és 52 millió forint számlapénz volt, az egyetlen megnevezett gyanúsítottként Deák Endre szerepelt. Találtak a helyszínen 8 milliárd forintnyi fiktív számlát is. Ezután ismeretlen időpontban az egész nyomozást is titkosították. A nyomozás során ismeretlen időpontban a nyomozást vezető ügyészt leváltották, és több érintett nyomozót is félreállított az állam. Eközben némely érintett nyomozók arról számoltak be név nélkül, hogy a nyilvánvalónak induló ügy bizonyítékait ismeretlen hozzáférők módszeresen meghamisítják. Ezt ma a bíróság az ítéletében tényként is rögzítette.

Robbantás is volt

2011 január 9-én felrobbant egy Eclipse-ügyben érintett számlagyáros építési vállalkozó autója, de senki nem sérült meg. Két héttel később, 22-én az Eclipse egyik korábbi programozójának az autóját robbantották fel ugyanolyan módon, ugyanolyan típusú jugoszláv kézigránáttal. A vádiratot 2011 decemberében nyújtotta be az ügyészség a bíróságnak, ebben az Eclipse vezetőit 1,3 milliárd forintos adócsalással, pénzmosással és hűtlen kezeléssel vádolták már csak, pedig addigra legalább 15 milliárd forintnyi készpénz is eltűnt az Eclipse-ből. Rövidebb időszakra letartóztatták a Nemzetbiztonsági Hivatal két korábbi vezetőjét, a területért felelős korábbi helyettes államtitkárt. Az Eclipse-től milliárdos szolgáltatásokat vásárló egyik állami hivatali vezetőt, Eiselt Györgyöt több mint egy évvel később, 2011. július 12-én hallgatták ki. Végül tavaly kapott két év felfüggesztettet, úgy, hogy még 14,4 millió forintot vissza kellett adnia. Deák Endre vesztegetőként ugyanebben a perben szintén felfüggesztettet kapott. Eiselt a Nemzeti Közlekedési Hatóság tanácsadójaként és később főigazgatójaként évekig az Eclipse egyik fő megrendelőjének számított. Az ügy kirobbanásakor helyettes államtitkár volt a Pintér Sándor vezette Belügyminisztériumnál, de erről lemondott, viszont lemondása után azonnal kinevezték főosztályvezetőnek, ahol nyugdíjig ott is maradt. A másik fő állami vevő Ignácz István soha nem lett gyanúsított, de még tanúként sem lett kihallgatva sem.

Adót kerültek el

Az ítélet indokolásában a bíró kifejtette, 1,3 milliárd forintal csökkentették adójukat a vádlottak, akik alvállalkozókkal takarták az adóelkerülést az elsőrendű vádlott utasítására. Az átutalásokat és az adóelkerülés teljes adminisztrációját a harmadrendű vádlott intézte. Az indoklásban a bíró megjegyezte azt is, hogy egyes telefonlehallgatásokról készült hangfelvételek„ nem technikai és nem is adminisztrációs hiba” okán eltűntek, azoknak csak a leirata állt a bíróság rendelkezésére. Vadász Viktor kiemelte: a bírói tanács közel négy napot töltött a hangfájlok meghallgatásával, és – a védői indítványnak helyt adva – nem vette figyelembe azokat a leiratokat, amelyeknek eredeti felvétele „eltűnt”. A bíró ezek esetében manipulált bizonyítékokról tett említést, amelyek egy teljes időszakot felölelnek. Az viszont teljes bizonyossággal megállapítható, hogy a cégek egymás között számláztak, és egyértelmű: volt olyan munka, amit sem a cég foglalkozási köre, sem alkalmazottainak létszáma miatt nem tudtak elvégezni, így fiktívek az azokról kiállított számlák is. Az ügyész valamennyi vádlott esetében fellebbezést jelentett be a Fővárosi Törvényszék ítéletével szemben: a felmentettek esetében a bűnösség megállapítását, az elítéltek esetében pedig a büntetés súlyosítása érdekében.

Címlapfotó: valasz.hu