Az Európai Unió drasztikus változtatásra készül a közép- és kelet-európai tagországok rovására az uniós fejlesztési források átcsoportosításával. A kiszivárgott terv szerint a 2021-2027-es uniós költségvetés a dél-európai országokat támogatná a közép-európai régió kárára. Eddig csupán a GDP (egy főre jutó hazai össztermék) mértéke határozta meg a megítélt források összegét, most ezen a rendszeren akarnak alapjaiban változtatni.
Mintegy 350 milliárd eurót osztottak ki a jelenlegi költségvetési csomagban, melyből Lengyelország 77 milliárd, Magyarország 22 milliárd, Szlovákia pedig 14 milliárd eurót kapott. Amennyiben az információk szerinti több tízmilliárdos átcsoportosítás következne be, az számottevő kiesést jelentene ezeknek az országoknak.
De kik lennének a kedvezményezettek és miért? A tervek szerint Görögország, Spanyolország, Olaszország és Franciaország egyes déli régiói részesülnének a plusz összegből, amire természetesen megtalálták a megfelelő jogcímet is. Elsősorban a pénzügyi válság, a bevándorlás jelentette terhek, valamint a fiatalkori munkanélküliség határozná meg a pénzek újraelosztását, melyben ezek az országok érintettek leginkább a tervezet kidolgozói szerint. A menekültügyre is erőteljesen fókuszálnak, így a németek és a svédek is számíthatnak újabb forrásokra – hiába a közösség legfejlettebb országai. Amellett, hogy okokat sorolnak fel, hogy miért ezek a tagországok kapjanak többet, a kifizetést kizáró, gumiként hajlítgatható okok is megjelennek, mint például a jogállamiság kérdése. A tervezetet kiszivárogtató Financial Times azt írja, hogy elsősorban Lengyelország és Magyarország számíthat a pénzügyi bunkósbot rosszabbik végére, hiszen ennek a két országnak többször is volt kemény vitája az Unióval a demokratikus normák és a jogállamiság kérdéseiben.
Kettős fenyegetést küldött tehát Brüsszel, mely egyrészt forrásokat vonna meg a renitens nebulóktól, másrészt olyan objektíven nem értékelhető és összevethető kérdésekhez kötné a kifizetéseket, mint a jogállamiság sérthetetlensége.
A jogállamiságot többször próbálták már meg kétségbe vonni az EU részéről, melyre Magyarország és Lengyelország mindig megfelelő választ adott. Egy szuverén, demokratikusan működő ország jogállamiságának folyamatos és ideológiai alapon folytatott megkérdőjelezése részeként most láthatóan tovább akarnak lépni a verbális inzultálásokon, ha lehet hinni a kiszivárogtatóknak, a politikai boszorkányüldözés következő tételeként a vízpróbát veszik elő. Érdekes belegondolni, hogy az EU hatalmas stratégái az eddigi költségvetéseknél miért hátráltak meg a korábban már belengetett változásoktól, és vajon miért pont most jutottak el oda, hogy ezt az objektívnek semmiképpen sem nevezhető pénzosztó mechanizmust akarják bevezetni. Mert korábban többször elvetették. Ki dönti el, hogy mi a jogállamiság? Ha nagyon gyanakvó az ember, akkor hajlamos arra, hogy a visegrádi országok együttműködése megtörésének szándékát lássa ezekben a törekvésekben, hiszen mindenkinek megadják a lehetőséget, hogy a döntésig feltegye a kezét és elsétáljon. Lehet, hogy a francia-német tengely vezette Brüsszellel szemben a saját mozgásterét védő Magyarország az április 8-i választással és a Fidesz magabiztos győzelmével maga is besegített az új költségvetési csomag kialakításának irányvonalába.
Új tervekhez új név is dukál, mostantól kezdve Kohézió és értékek lesz a program neve, utalva az elosztási rendszer megváltoztatására. Pontos részletek még nincsenek, de a fent említett strukturális átalakításokat várhatjuk ettől a költségvetési tervezettől. Az eddigi forráselosztásnál a gazdasági egyenlőtlenségek felszámolása volt a cél, most pedig a Berlinből meghatározott migrációs irányvonal szolgai követése lenne a feltétel, amihez a nyugati baloldal megnyugtatására csapták csak hozzá a jogállamiság rágógumiját.
A tervezet egyértelműen pozitív elbírálásban részesíti azokat az országokat, akik menekülteket fogadnak be, a kötelező kvóták ellen harcoló Magyarország tehát ezzel ismét egyértelmű üzenetet kapott. A harc egyre élesebb, Macron már korábban kijelentette, hogy aki nem fogad be menekülteket, nem fog feltétlenül jól járni, de Merkel asszony is többször fogalmazott hasonlóan, bár az ellenkezőjét is jelentette már ki. Az EU irányvonalát pedig a németek és a franciák szabják meg elsősorban. Vagyis inkább Merkel, aki szokásához híven nem tudja eldönteni, hogy mit is akar, de azt üdvözli. Az biztos, már az ötlet lebegtetése is egy komoly lépés az Európai Unió szétesése felé.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS