Merényletkísérlet Magyar Péter ellen?

És akkor vissza a jelenbe... Akik ma úgy vélik, hogy Magyar Péter lufija látványosan ki fog pukkadni, azok szerintem tévednek. Nyugi, nem gondolom, hogy győzelmi esélyei lennének. Bő két héttel ezelőtt a Magyar Nemzetben meg is írtam, hogy szerintem miért várható minden idők legnagyobb Fidesz-győzelme tavasszal. De ez a győzelem érzésem szerint nem úgy fog történni, hogy egy számára (és a szektája számára) váratlan, méretes zakó után Magyar Péter ott áll a színpadon, egyedül (még a családja sem lesz ott mögötte, mint ahogy Márki-Zay mögött legalább ők ott voltak 2022-ben), és aztán szépen elkullog lógó orral. Lássuk be, nem bánnánk, ha megnézhetnénk ezt a jelenetet. De szerintem nem így lesz. Sőt, egyre inkább hajlok a „Dopeman-iskola” felé. Pityinger Laci barátom ugyanis azt jósolta, többek között nekem is a Politikai Hobbistában, hogy szerinte Magyar Péter el sem fog már indulni a választásokon. Hanem addig fölmarkol egy csomó lóvét, részben Brüsszelből, részben a Rendszerváltó Kártyának nevezett merchandise-piramisjátékból, majd pedig valami ürüggyel visszalép(tetik).

Pukkad vagy ereszt Magyar Péter lufija?

Hogy pontosan hogyan és milyen indokkal, meg hogy ki lép majd a helyére (igen, Karácsony a legvalószínűbb), azt most még nem láthatjuk tisztán. De mondom, én sem gondolom azt, hogy a választás éjszakáján lesz egy látványos bukás. Vagy akár kicsiivel korábban, de valamilyen balhé, lebukás, rossz kijelentés, stb. miatt. A lufi nem kipukkadni fog, hanem szép lassan leereszteni. És már most is ereszt, ez nagyon egyértelműen látszik. Vagy úgy is mondhatjuk, feslik, foszlik az anyag a szélei mentén. És a végén majd varrás mentén is repedhet. De az már csak a vége lesz egy fokozatosan erősödő folyamatnak. Aminek a jelei vészjóslóan mutatkoznak; mármint Magyar Péter számára vészjóslóan. Ezért is vergődik egyre jobban, egyre kevesebb az innováció a lendület, a „kraft” a posztjaiban. Mert lássuk be: szeretjük őt vagy nem (jelen sorok olvasói közül az elsöprő többség vélhetően nem), de azt el kell ismerni, hogy egy darabig jól keverte a... az állóvizet. De egy ideje már csak ugyanazokat a paneleket tudja ismételgetni, akár posztokban, akár mások posztjai alá odakommentelve.

A jelöltállítás sem sikerült jól. És ezzel kapcsolatban is egy erőtlen, ötlettelen vergődést látunk, ahogy próbálja a jelöltjeit bíráló kormányzati kommunikációs offenzívát semlegesíteni vagy visszafordítani. Nagyon nem sikerül. Sebaj, marad a sütés-főzés a konyhában, az mindig működik. Meg hogy fodrásznál volt. Jakabpéteri mélységekbe sikerült süllyedni. De láthatóan nem korrigálni próbálja a helyzetet, mint amikor a búvár nem tud felemelkedni, és gyorsan ledobálja magáról az ólomsúlyokat, hanem inkább még magára pakol párat. A hívek lelkesedése egyre kevésbé fenntartható, ahogy a fent linkelt cikkben is leírtam. Persze, keménymag, és pláne a fizetett aktivisták (rengeteg van belőlük, ne legyenek illúzióink) továbbra is tolják ezerrel, és kommentelik be ugyanazokat a kötelezőket mind a szektavezér posztjai alá, mind pedig a kormányoldal politikusainak és médiaszereplőinek a megnyilvánulásai alá. De tényleg csak ugyanazokat a toposzokat képesek ismételgetni, már nem is a posztokra reagálva, hanem csakis előírt panelekkel dobálózva. (oktatásegészségügy, MÁV, MNB, stb.)

A kevésbé indoktrinált vagy felhergelt Tisza-szavazók viszont szép lassan – sőt, már egyre gyorsulóbb tempóban – veszik elő a józan eszüket. Lehet, hogy vannak fenntartásaik a Fidesszel szemben, lehet, hogy nem feltétlenül rajonganak Orbán Viktorért, de érzékelik, hogy ki az, aki dolgozik, akit komolyan lehet venni, akinek valós gondolatai, víziói, elképzelései vannak, aki képes is ezeket koherens politikává összegyúrni, és akinek súlya, tekintélye is van – itthon és külföldön egyaránt. És hoznak majd egy döntést valóban az érdekeik, nem pedig a felhergelt érzelmeik, impulzusaik. Nem arról van szó, hogy a szavazófülkében mindenki ”megvilágosodik”, hanem hogy a józan esze megjön.

És a Márki-Zay-féle kudarcot előre elkerülendő, Magyar Péter kitalál majd valamilyen „exit strategy”-t, azaz kilépési stratégiát. Vagy Brüsszel ad neki egyet. De lehet, hogy neki magának kell kreatívkodnia. És nyilván az lesz a kézenfekvő duma, hogy a gonosz, galád Fidesz ellehetetlenítette, tönkretette, megfélemlítette őt. És tényleg nem zárhatjuk ki annak lehetőségét sem, hogy megrendez egy merényletet maga ellen. Képes rá, láttuk. Egy öngyilkossági kísérletet már eljátszott a felesége és a gyerekei előtt. Xanax-doboz is volt az éjjeliszekrényen. Annyi lehet a különbség, hogy most azért kénytelen lesz még pár ember beavatni. És megrendeznek valamilyen gyilkossági kísérletet. Amit lehet, hogy túl sem él – ez a legkézenfekvőbb a megszégyenülés elkerülésére, sőt, egyenesen a mártír státuszra. Csak hát ebben az esetben meg kell szervezni egy tengeralattjáró-fuvart Argentínába, vagy valami hasonlót. Ez azért, nem egyszerű. Úgyhogy marad a Horn-módszer: valami látványos kütyüt magára szerelni, amitől még drámaibb hatást tehet majd, mint túlélő. Jó, ez sem könnyű, ehhez orvosokat kell beavatni.

De hát majd a Kulja-Hegedűs-Gilly csapat megoldja. Vagy az is lehet, hogy olyan súlyosan megsérül, hogy csak Brüsszelben vagy Németországban biztosítható a kezelése... és hopp, máris kikerült a látókörből. És még a magyar egészségügyet is lehet szidni. Szóval van jó pár lehetősége Magyar Péternek, hogy kicsekkoljon, mielőtt még felelőssége kellene vállalnia. És olyat ő még sosem csinált.