karácsony
A karácsonyi hó
Hol van a tavalyi hó? Bocsánat, hol vannak azok a húsz, harminc, negyven, ötven évvel ezelőtti nagy havak, ilyenkor szenteste, karácsonyi ünnepnapokon, amikor itt, a Svábhegyen a méteres havat kellett ellapátolni a kertben és a járdán. Mondanom sem kell, élveztem, jó levegőn voltam, fizikailag jót tett, hogy vagy százötven méteren keresztül utat vágtam a Kútvölgyi útig. A karácsonyi magány akár a javunkat is szolgálhatja, csak rajtunk múlik, mit hozunk ki belőle
A karácsonyt a közösségi média úgy mutatja általában be, hogy ezen a napon mindenki a családjával van és boldog, hemzsegnek a fa alatt az ajándékok, a lányok kezét megkérik, és degeszre eszi magát mindenki, miközben rivaldafényben pompázik az egész ház. A valóság viszont az, hogy sokaknál a karácsony maga a pokol, mert ekkor jönnek rá, hogy mennyire magányosak. Ennek oka lehet a sikertelenség a szerelemben, a barátok hiánya, családtagok elvesztése vagy a rossz kapcsolatok. Az élet velejárója viszont a változás, ezért a mai nap boldogsága lehet, hogy csak azon múlik, hogy képesek vagyunk-e felvenni a ritmust ezzel. Néhány személyes példán keresztül szeretném most bemutatni, hogy milyen szerencsétlen helyzetekből lehet egy életre szóló emléket varázsolni az ünnepek alatt és melyik az a hely, ami garantáltan találkozási pont lehet szenteste.