röszkei csata
A terrorszervezet tagja mellé állt a teljes baloldal a ma hét éve történt "röszkei csata" után
Pontosan ma hét éve, hogy a Röszke–Horgos határátkelőhely szerb oldalán több száz illegális migráns torlódott fel, és azt követelték, hogy engedjék be őket Magyarországra. Végül a szíriai állampolgárságú, de évek óta Cipruson élő Ahmed Hamed vezetésével – akiről kiderült, hogy egy terroristák fedőszervezeteként működő csoport tagja – áttörték a magyar határt, megtámadták a magyar rendőröket, miközben gyerekeiket és a nőket használták védőfalként. A Terrorelhárítási Központ emberei és a magyar rendőrök könnygázzal és plexipajzsokkal tudták visszaszorítani a felbőszült migránsokat és végül a szerbek is küldtek száz rendőrt. Az összecsapásban húsz magyar rendőr sérült meg, köztük ketten súlyosan. Mindezek után három nappal Győrben fogták el Ahmed Hamedet, akit a Szegedi Törvényszéken a volt MSZP-s országgűlési képviselő, Bárándy Péter védett. A történtek után egyébként a teljes baloldal védelmébe vette Ahmed Hamedet: Soros György egyik szervezete petíciót indított érte, Barack Obama külügyminisztériuma közleményében állt ki mellette, a Sargentini-jelentésben külön részt szenteltek neki, de még az ENSZ egyik biztosa is Ahmed H. emberi jogainak megsértése miatt aggódott. A bíróságok szerint mindössze hatszázezer forinttal kompenzálható László Petra meghurcolása - Gaudi-Nagy Tamás az Alkotmánybírósághoz fordul
Három internetes hírportál és kiadó ellen sérelemdíjért indított perekből egyben adtak igazat a bíróságok László Petra kolléganőnknek, és mindösszesen hatszázezer forintot ítéltek meg kárpótlásul mindazokért a meghurcoltatásokért, amelyeket azért kellett elszenvednie, mert kegyetlen migránsrugdosónak bélyegezte a balliberális média. Petrát egy több mint három évig tartó büntetőeljárás végén után, 2018 októberében bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette a Kúria Kónya István bíró vezette büntetőtanácsa garázdaság vádja alól, jogi képviselőjével, Gaudi-Nagy Tamással azután indítottak polgári pereket az ellene folytatott médiahadjárat miatt. Különös módon ugyanannak a Kúriának a polgári ügyekben ítélkező egy másik tanácsa a személyiségi jogai megsértése és a sérelemdíj tekintetében viszont úgy foglalt állást, hogy az uszító, sértő hazug közlések nem valótlan tényállítások, hanem értékítéletek, amelyeket László Petrának el kell tűrnie, méghozzá azért, mert a bíróság szerint közszereplővé vált azzal, hogy beavatkozott a társadalom által kiemelt figyelemmel kísért eseményekbe. A polgári ügyekben végül csak a Blikk kiadóját ítélték némi sérelemdíj megfizetésre, mert László Petra és családja otthonát bemutatta a nagy nyilvánosságnak. Petra fejére korábban egy szélsőséges terrorszervezet vérdíjat tűzött ki, így a Blikk a példátlan etikátlansággal az ő és családja életét is veszélybe sodorta. Utóbbi esetben a másodfokon megítélt háromszázezer forintot ugyan megkétszerezte a Kúria, de a másik két keresetet a minap teljes egészében elutasította. Összesen tehát hatszázezer forint – ennyit ér egy megtört, igaztalanul meghurcolt élet, miközben például Gulyás Márton hivatásos felforgató részére 3,5 milliós sérelemdíjat kellett fizetnie a Ripostnak, mert közzétették azokat a fotókat, amiket Gulyás egy internetes társkeresőn magáról megosztott. Gaudi-Nagy Tamás nem is hagyja ennyiben, az Alkotmánybírósághoz fordul alkotmányjogi panasszal, mivel álláspontja szerint az Alaptörvény jó hírnév védelmét garantáló rendelkezését sértik a sérelemdíjat László Petrától megtagadó ítéletek. Ezzel László Petra ügye lehet az első, amelyben a legmagasabb jogi fórum mondja ki, kell-e vállalnia egy lapnak vagy internetes hírportálnak a fake news következményeit.