röszkei csata
Minden tizedik fogvatartott embercsempészés miatt került börtönbe
Minden tizedik fogvatartott embercsempészés miatt tölti büntetését a magyar börtönökben – mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára péntek reggel, az M1 aktuális csatornán, abban a műsorban, amelynek témája a hét évvel ezelőtti "röszkei ostrom" volt. Rétvári Bence beszámolt arról is, hogy az embercsempészek a határvadászok közé is megpróbáltak beépülni, de sikerült kiszűrni őket.
A bíróságok szerint mindössze hatszázezer forinttal kompenzálható László Petra meghurcolása - Gaudi-Nagy Tamás az Alkotmánybírósághoz fordul
Három internetes hírportál és kiadó ellen sérelemdíjért indított perekből egyben adtak igazat a bíróságok László Petra kolléganőnknek, és mindösszesen hatszázezer forintot ítéltek meg kárpótlásul mindazokért a meghurcoltatásokért, amelyeket azért kellett elszenvednie, mert kegyetlen migránsrugdosónak bélyegezte a balliberális média. Petrát egy több mint három évig tartó büntetőeljárás végén után, 2018 októberében bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette a Kúria Kónya István bíró vezette büntetőtanácsa garázdaság vádja alól, jogi képviselőjével, Gaudi-Nagy Tamással azután indítottak polgári pereket az ellene folytatott médiahadjárat miatt. Különös módon ugyanannak a Kúriának a polgári ügyekben ítélkező egy másik tanácsa a személyiségi jogai megsértése és a sérelemdíj tekintetében viszont úgy foglalt állást, hogy az uszító, sértő hazug közlések nem valótlan tényállítások, hanem értékítéletek, amelyeket László Petrának el kell tűrnie, méghozzá azért, mert a bíróság szerint közszereplővé vált azzal, hogy beavatkozott a társadalom által kiemelt figyelemmel kísért eseményekbe. A polgári ügyekben végül csak a Blikk kiadóját ítélték némi sérelemdíj megfizetésre, mert László Petra és családja otthonát bemutatta a nagy nyilvánosságnak. Petra fejére korábban egy szélsőséges terrorszervezet vérdíjat tűzött ki, így a Blikk a példátlan etikátlansággal az ő és családja életét is veszélybe sodorta. Utóbbi esetben a másodfokon megítélt háromszázezer forintot ugyan megkétszerezte a Kúria, de a másik két keresetet a minap teljes egészében elutasította. Összesen tehát hatszázezer forint – ennyit ér egy megtört, igaztalanul meghurcolt élet, miközben például Gulyás Márton hivatásos felforgató részére 3,5 milliós sérelemdíjat kellett fizetnie a Ripostnak, mert közzétették azokat a fotókat, amiket Gulyás egy internetes társkeresőn magáról megosztott. Gaudi-Nagy Tamás nem is hagyja ennyiben, az Alkotmánybírósághoz fordul alkotmányjogi panasszal, mivel álláspontja szerint az Alaptörvény jó hírnév védelmét garantáló rendelkezését sértik a sérelemdíjat László Petrától megtagadó ítéletek. Ezzel László Petra ügye lehet az első, amelyben a legmagasabb jogi fórum mondja ki, kell-e vállalnia egy lapnak vagy internetes hírportálnak a fake news következményeit.Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.
Újra veszélyben nemzetünk és hitvallásunk!
Magyar Péter miniszterelnök ámokfutása nem ért véget.
Bogár László a PS-nek: Túltenyésztett az emberiség, a legtöbbünktől már szabadulna a háttérhatalom - Ferkó Dániel kérdez (Videó)
2022 drámai év lesz – mondta még január elején Bogár László. Akkor még nem volt egyértelmű, hogy ki fog törni egy kegyetlen háború, ugyanakkor a mélyben zajló tektonikus mozgásokból következtetni lehetett arra, hogy kipattan a konfliktus. A világ forrong, narratívák világháborúja zajlik. A cél a fehér ember kultúrájának felszámolása. Bogár szerint azonban ennél sajnos többről is van szó; sarkos véleményt megosztva úgy fogalmazott, a világ „nemlétező” urai túltenyésztették az emberiséget, hogy mint munkaerőállatokat kihasználhassák. Mára viszont túl sokan lettünk, a technológia nagyon fejlett, nincs ránk szükség, a háttérhatalom szabadulna legtöbbünktől. A beszélgetésből az is kiderül, hogy mit jelent a proliferálás, valamint az is, hogy bár nagyon szép lenne, hogy 8 milliárd ember nyugodtan, békében éljen egymás mellett, mégis úgy tűnik, hogy a világot irányító erőknek nem ez a célja.
