virág andrás
Május elsejei sör-virsli Csernobil árnyékában – Apróéknak az emberélet sosem számított, a felvonulást mindenképp meg kellett tartani
„Nem akartuk felizgatni a lakosságot” – magyarázta a valódi, nem fiktív Virág elvtárs a Csernobilban történt katasztrófával kapcsolatban. Virág András 1986-ban a cenzúra egyik legfőbb szervének, a Tájékoztatási Hivatalnak a főosztályvezetője volt, és minden erejével azért küzdött, hogy a sugárzásmérés ne látszódjon a tévében. A saját történetükben a hős szerepét alakító tévések szerint Virág egészen tragikomikusan viselkedett, de ez nem akadályozta meg őt és a Hálózatot abban, hogy alig két évvel később már Virágot jelöljék a médiaátmentés egyik legfontosabb vállalata, a Reform Kiadó élére. A kommunista, posztkommunista tragikomédiában mások is hozták a szerepüket: a Párt nem hagyta, hogy a május elsejei propaganda-felvonulás elmaradjon, senkit sem érdekelt, hány ember halhatott volna meg pár nappal Csernobil után. Az összeterelt embereket maga Berecz elvtárs nyugtatta, elmesélve, hogy semmi különös nem történt Csernobilban, kár lenne a pánikért. Havas megerősítette hálózati cikkünket, majd „amerikai maffiózónak” nevezte Gyárfás ex-üzlettársát
Havas Henrik talán akaratlanul, de pontról-pontra, szóról-szóra megerősítette hálózati cikkeinket, amelyeket a Nap-tv megalapításáról írtunk. Bár fellengzősen azt mondta, hogy sorozatom őt érintő részében alig-alig van valami, ami igaz, valójában semmit sem cáfolt meg, viszont mindent elismételt. Az öregedő médiaszemélyiség a tévébe pénzzel beszállt Bodnár Györgyöt – a mi szóhasználatunkat idézve – „amerikai maffiózónak” nevezte. Ez a Bodnár volt Gyárfás üzlettársa, az ő Sport Pluszuk fizetett olyan nagyon jól Havasnak és a többieknek. Havas is felidézte Békesi László pénzügyminiszter és Vitray Tamás alakját, akik ugyanennek a hálózatnak a meghatározó szereplői voltak. Havas egy laza félmondattal megemlítette („valami bank”) azt a Magyar Hitelbankot, amelyet Demján Sándor vezetett, és amely az összes hasonló vállalkozásba beszállt. Valamint arról az interjúról is beszélt, amelyet a legendás rádióssal, Cseke Lászlóval készített. Vele beszélgetve azt mondta: „mi lehallgatjuk a Szabad Európát, a Szabad Európa lehallgatja a Kossuthot”. Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban. Riskó Judit: Legalább ne lenne bizonyított, hogy Portik gyilkos!
Csurka István igazsága – és tévedése
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)