A ’48-as mérce és iránytű megmondja ma is, ki mennyit ér a haza mérlegén. Ki a hű, a hazafi, az odaadó, ki a bátor és megmutatja azt is, mi a kisszerűség, az álnokság és az álomgyilkosság, mi az országépítés, és mi az országrombolás – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a március 15-e alkalmából a Magyar Nemzeti Múzeumnál rendezett díszünnepségen. A kormányfő beszédében párhuzamot vonva a múlttal azt mondta, lázadás állapotában vannak Európa népei, ismét ’48-as szelek fújnak a kontinensen. Kijelentette: Brüsszelt meg kell állítanunk, határainkat meg kell védenünk. A kormányfő Juhász Péterék füttyögésére is reagált beszédében.
Hatalmas tapssal fogadott magyar miniszterelnök elsőként “Lengyelországból érkezett barátainkat” üdvözölte, akik 1848-hoz hasonlóan itt vannak velünk. A Magyar Nemzeti Múzeumnál rendezett díszünnepségen Orbán Viktor úgy kezdte:
Minden nemzet úgy ünnepel, ahogy jelleme adja. Van, aki fesztivált rendez és van, aki partit ad.
“Március 15-e a cáfolhatatlan bizonyíték, hogy mi voltunk, vagyunk és leszünk, “ez a mi diadalunk” – mondta a miniszterelnök.
Mi itt, a Kárpát-medencében, kultúrák, birodalmak, civilizációk ütközőzónájában a lehető legnagyobb diadallal büszkélkedhetünk. A háborút, a haza megmaradásáért és a nemzet fennmaradásáért vívott háborút végül mindig megnyertük
– fogalmazott a kormányfő, hozzátéve, hogy ünnepekkor minden család, szelfit készít önmagáról háttérben a saját történelmével. Szavai szerint a mi családi szelfink egy győztes nemzetet mutat.
Mi úgy tudjuk, bennünket nem győztek le, igaz sok fontos csatát eltetszettünk, de nem egye csatában, nem egy hadjáratban gondolkozunk. A háborút a haza megmaradásért végül mindig megnyertük. Itt vagyunk mindenki akarata ellene!
– jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy akik csatát és a hadjáratokat nyertek ellenünk, a háborút végül elveszették. Ma hazánk legkülönbjeinket ünnepeljük, akik nélkül ma lehetnénk itt! – tette hozzá.
Fotó: MTI/Kovács Tamás
1848 belső mércénkké és erkölcsi iránytűnkké vált – mutatott rá Orbán Viktor.
A ’48-as mérce és iránytű megmondja ma is, ki mennyit ér a haza mérlegén. Ki a hű, a hazafi, az odaadó, ki a bátor
– fogalmazott a kormányfő, kiemelve: megmutatja, mi a nagyság. Hozzátette: megmutatja azt is, mi a kisszerűség, az álnokság és az álomgyilkosság, mi az országépítés, és mi az országrombolás. 1848 mércéje meghatározza mindannyiunk személyes helyét a nemzet soraiban. És 1848 meghatározza nemzetünk helyét is a nemzetek soraiban – mondta a kormányfő. Orbán Viktor szerint 1848 nem áll magányos szigetként a magyar történelem folyamában. 1848 kapocsként fogja össze Rákóczi szabadságharcát és 1956 októberét – jelentette ki a miniszterelnök. A miniszterelnök szerint most is a lázadás állapotában vannak Európa népei, ismét ’48-as szelek fújnak a kontinensen. Úgy fogalmazott: 2061 évvel ezelőtt ezen a napon egy merénylet rázta meg az ókori Rómát, 1848 tavaszán forradalmak törtek ki, és most is a lázadás állapotában vannak Európa népei.
A világot értekezlet igazgatja és ha csínyt tesz összeül és helyben hagyja
fogalmazott a miniszterelnök.
Az elmúlt évben a nemzetek újra fellázadtak “a brüsszeli bürokraták, a liberális világmédia és a feneketlen bendőjű nemzetközi tőke álszent szövetsége” ellen. Először az angolok, aztán az amerikaiak – mondta, hozzátéve: ebben az évben jön a folytatás. A kormányfő szerint ma ismét ’48-as szelek fújnak Európában. Ma még lehetőségünk van arra, hogy a lázadás felszabaduló energiáit alkotmányos kereteken belül tartsuk, és az európai birodalmat mélyen, de békésen és rendezetten alakítsuk át“
Brüsszelben le kell dobni az álszentség maskaráit, egyenes beszédre és a jövő nyílt megvitatására van szükség. A szép elvek mögé bújtatott machinációknak véget kell vetni.
Fotó: MTI/Kovács Tamás
Orbán Viktor Széchenyit idézve a következőt mondta: “Mikor egész Európa bomladozik, a hamvaiból felébredt Magyarország az emberiség díszére, úgy állani mosta rend, a béke és szabadság fölött őrt, mint hajdanában a kereszténységnek volt védfala. Ha több lesz bennünk a hazafiság, mint az irigység, és több a polgári erény, mint a dicsvágy én biz azt hiszem, lesz még a magyarbul valami – s pedig sok!”
Igen…, lehet még a magyarból valami, ha megértjük a 12 pont velejét, mely így hangzik: Legyen béke, szabadság és egyetértés
– hangoztatta Orbán Viktor.
Igen ám, de mit kezdjünk azokkal, akik nem békét, hanem békétlenséget, nem egyetértést, hanem megosztottságot akarnak? Mit kezdjünk azokkal, akiknek egyetlen örömük, mint ma is, ha mások örömét elronthatják. Könnyű lenne tréfát űzni belőlük, mondhatnánk, bolond lukból bolond szél fúj. De ne tegyük, mert az erő, a sokaság kötelez
– mondta. Szavai szerint “nekünk nem a pártocskák lökdösődésében, hanem a nemzetépítés horizontján kell helyt állnunk“. A magyar nemzet horizontjáról nézve két út közül választhatunk: választhatjuk azt, amely a nemzeti nagyság tágas kapujához, és azt is, amelyik a gyűlölködés lehúzó ingoványába vezet. Az idő igaz, és eldönti, ami nem az – fogalmazott.
Kossuth Lajos azt mondta, “nemzet vagyunk jogunk és erőnk is van, hogy saját céljainkat kövessük, és ne legyünk idegen célok eszköze – fogalmazott a magyar miniszterelnök.
Lehet, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének nem számít sem a magyar nemzet múltja, sem a magyar jövő. De nekünk számít. Lehet, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének nem számít az európai emberek biztonsága. De nekünk számít. Lehet, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének nem számít, hogy megmaradunk-e magyarnak. De nekünk számít
Mi tudjuk azt, amit Arany János így verselt meg: “ha minket elfú az idők zivatarja, nem lesz az Istennek soha több magyarja”. Ez ma is áll! Ez a mostani európai lázadás tétje! – jelentette ki a kormányfő. Kiemelte: függetlenségünk és nemzeti önállóságunk védelmében az előttünk álló csatákat bátran meg kell vívnunk, Brüsszelt meg kell állítanunk, határainkat meg kell védenünk. Kitért arra is: a betelepítést meg kell akadályozni, a külföldi pénzből kitartott hálózatot átláthatóvá kell tenni, az adók, a bérek és a rezsi szabályozásának jogát itthon kell tartani. Ebben csak magunkra számíthatunk, ezért a kormányzati felelősséget továbbra is a nemzeti erők kezében kell tartani – jelentette ki Orbán Viktor. Rámutatott: a magyarok a boldog élethez csak úgy juthatnak el, ha a szabadság és a függetlenség útját követik.
Orbán Viktor beszédében Juhász Péterék füttyögésére is reagált, igaz, csak pár szóban, amelyet a hallgatóság tapssal és nevetéssel jutalmazott. “Bolond lyukból bolond szél fúj, könnyű lenne ezt mondani rájuk, de a sípolók, a kis pártok lökdösődése nem számít, csak a magyar nemzet számít. A nemzeti szintű politizálásnak csak a jelenlegi kormány a letéteményese” – szögezte le Orbán Viktor. A kormányfő a momentumosoknak is üzent, a párt nevének említése nélkül. Szerinte a ’48-as belső mérce megmutatja azt is, mi a kisszerűség, az álnokság és az álomgyilkosság, mi az országépítés, és mi az országrombolás.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Minden nemzet fiai boldog életre vágynak, mi is így vagyunk ezzel. Ám minden nemzet csak olyan módon lehet boldog, ahogy azt a természete megszabja. mi magyarok a boldog élethez csak úgy juthatunk el, ha a szabadság és a függetlenség útját követjük – mondta Orbán Viktor.
Nekünk szabadság és függetlenség nélkül nem igazi otthon a haza. És a mi magyar fajtánk nem lehet boldog olyan hazában, ami nem az otthonunk
– fogalmazott. A nemzet nem csak közös nyelvet, kultúrát, és közös múltat jelent, de jelenti mindazon pillanatok összességét is, amikor a történelem próbatételei egybekovácsolják a szíveket. Ezért váltunk újra erős nemzetté az elmúlt években – közölte a kormányfő.
Egybekovácsolta a szíveket a nemzeti és keresztényalkotmányunkért vívott harcunk, az adós rabszolgaság elleni lázadás, a gazdasági függetlenségért vívott küzdelem, és egybekovácsolta az a csata, amellyel visszavertük az Európát ostromló népszavazást és lefogtuk a kapukat belülről nyitogatni akaró brüsszeli kezeket.
“A saját lábunkon állunk, a saját kenyerünket esszük, nem vagyunk szolgái se magyar, se idegen hatalmasságoknak. Munkát adtunk emberek százezreinek. A családokat megerősítettük. Átléptük osztály, származás, életkor, vallás, és politikai hitek határait és valódi nemzeti egységet teremtettünk” – folytatta. “Tettük mindezt az álszentek szövetségének fenyegetése, és tiltakozása ellenére. Nincs azonban olyan egység, amelynek fenntartásáért ne kellene nap mint nap megdolgozni. Nincs olyan eredmény, amely megvédeni önmagát. Nekünk kell azokat megvédeni” – hangsúlyozta Orbán Viktor. Soha sincs kész ország, soha semmit nem adnak ingyen, és a versenytársak nem adnak át jószántukból semmit, sem helyet, sem lehetőséget, sem munkát, sem hasznot, sem jólétet.
A végre valahára megteremtett egységet nekünk kell működtetni, és mindennap tovább és újraépíteni – mondta.
A magyar nemzet erősödik, emelkedik és a kifogja érdemelni a tehetsége és szorgalma alapján őt megillető elismerést az európai nemzetek közösségében. A magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez!
Éljen a magyar szabadság, éljen a haza! – zárta ünnepi beszédét Orbán Viktor.
Címlapfotó: MTI/Kovács Tamás
Facebook
Twitter
YouTube
RSS