Próbálták emlékét minden módon eltörölni; hol veréssel, hol az útra kiszórt szegekkel igyekeztek távol tartani tőle a zarándokokat. A csíksomlyói búcsú ma mégis a világ magyarságának közös nemzeti, szakrális eseménye. De történelmünk azt is megmutatja, hogy Csíksomlyó valójában a magyar nemzeti ellenállás jelképe is. Az idei búcsút beárnyékolja, hogy az ezeréves határon található úzvölgyi temetőben magyar katonasírokat gyaláztak meg román nacionalisták.
Az idei csíksomlyói búcsút aligha lehet különválasztani Ferenc pápa egy héttel ezelőtti látogatásától, illetve az úzvölgyi magyarellenes atrocitástól. A két esemény lehetőséget ad arra, hogy a világ magyarsága számot vessen Csíksomlyó múltjával, jelenével, voltaképpen azzal, hogy mit is jelent nekünk magyaroknak ez a hely és az évenként megtartott pünkösdi búcsú. Az anyaországi és az erdélyi magyar közvéleményt felháborította, hogy román nacionalisták zászlórudakkal támadtak az úzvölgyi temetőben a magyar katonasírokat védelmező székelyföldi civilekre, az egy héttel ezelőtti pápalátogatás pedig megosztotta a magyar közvéleményt. Egyfelől felekezeti hovatartozástól függetlenül hatalmas öröm volt minden magyar számára szerte a világon, hogy a katolikus egyház feje, Péter apostol utóda ellátogatott, misézett és áldást osztott a magyarság egyik szimbolikus helyszínén.
Ezzel a Vatikán némiképp feledtette azt a csalódást, hogy 1999-ben a korábban a kommunista diktatúra ellen harcoló II. János Pál Romániába ugyan ellátogatott, de Erdélyt és a kegyhelyet nem kereste föl. A szentszéki diplomácia akkor úgy döntött, hogy az ortodoxokkal való békülés lehetőségét nem áldozza be az erdélyi magyarok miatt.
Egy hete viszont a somlyói nyeregben egyként örült román és magyar katolikus hívő annak, hogy Ferenc pápa a múlt sebeire a jövőbeni megbékélést ajánlotta gyógyírként, hiszen két, sokat szenvedett népről van szó. Viszont egyként háborította fel a magyar híveket – és az elbeszélésekből tudjuk, hogy rengeteg románt is –, hogy a román kormányőrség, amely ott az államelnöki hivatal szolgálatában áll, nem sokkal a mise megkezdése előtt letakartatta a pápa miseruháján olvasható „Járjunk együtt” magyar feliratot. Vagyis az történt, hogy Bukarestben inkább mást gondoltak a megbékélésről, mint a Vatikánban.
De miért fáj ez annyira nekünk, magyaroknak? Miért üröm az örömben, hogy a pápát – úgy, hogy valószínűleg ő mit sem tudott erről – a székely himnusz sorainak felcsendülése előtt kivezették a hármas oltártól? Miért nem tudjuk egyszerűen a keresztényi megbocsátás, a felebaráti szeretet nevében azt mondani, hogy spongyát rá, hogy románok magyar katonasírokat gyaláznak meg Csíksomlyótól nem messze? Miért vagyunk ennyire érzékenyek minderre? Meggyőződésem, hogy azért, mert Csíksomlyó nekünk, magyaroknak több, mint katolikus kegyhely, több, mint évszázados búcsújáróhely, több, mint a protestantizmussal szemben hitüket védő katolikus székelyek ellenállásnak szimbóluma. Csíksomlyó nemzeti identitásunk, büszkeségünk egyik fő alkotóeleme.
Az a mágikus tér, ahol a keresztény hit védelme és a nemzet féltése arra sarkallta őseinket, hogy világraszóló szabadságharcot vívjanak, nemcsak az országért, hanem egész Európáért. Ennek ellenére voltak hosszú évtizedek, amikor elfojtásban kellett élnünk, mert megtiltották, hogy a magyarok együtt ünnepeljenek a csíksomlyói nyeregben. Ezért vagyunk annyira érzékenyek a letakart miseruhára vagy az egy héttel ezelőtt talán annyira várt, de el nem mondott szavakra, gondolatokra.
A lelki védelmi vonal
A csíksomlyói kegytemplom gótikus elődjét ferences szerzetesek építették 1442 és 1448 között annak emlékére, hogy Hunyadi János a marosszentimrei vereség után háromszor is győzelmet aratott a Magyar Királyságot maga alá gyűrni akaró török seregek felett. A ferencesek szerepe hihetetlenül fontos volt a mohácsi csata előtt időszakban, mivel az ország déli és keleti határszélein húzódó kettős katonai védvonalnál a kiszolgáltatott lakosság lelkigondozását végezték. A ferencesek kolostorai behálózták a keleti határvidéket, azaz Erdély területét. Tartották a lelket a hívekben és a katonákban, hogy a mohamedánok csapásai ellenére ne törjenek meg, hanem tartsanak ki és harcoljanak a hitükért és az országért. Fontos, hogy nemcsak beszéltek a derék ferences barátok, hanem maguk is fegyverrel harcoltak az iszlám ellen. Hősies példája ennek Kapisztrán János, aki pap létére elévülhetetlen érdemeket szerzett a nándorfehárvári csatában.
A hitért és az ország megvédéséért harcoló ferences mozgalom jelképéül a napba öltözött Máriát választotta, amelynek lábai alatt hold és a fején tizenkét csillagú korona van. Az a jelentése, hogy Mária eltapossa a lábánál heverő bűnt és megalázza az eretnekeket. A félhold a török pogányságot szimbolizálja, amelyen azonban a Mária jelképezte kereszténység diadalt fog aratni. Hunyadi János, mint erdélyi vajda és mint Magyarország kormányzója a ferencesek lelki és katonai támogatásának köszönhetően hosszú évek kemény küzdelmével megállította az Európa leigázására készülő törököket. Ezért a Délvidéken és Erdélyben a napba öltözött Mária a hitvédelem mellett a nemzeti ellenállás jelképévé is vált. Nem véletlen, hogy a számunkra tragikus kimenetelű mohácsi csatát követően Szulejmán szultán úgy döntött, hogy kitelepíti Erdélyből a keresztény lakosságot, illetve elüldözi onnan a ferences szerzeteseket, mert tudta, hogy nekik kulcsszerepük volt a törökellenes harcokban.
Az emlékét próbálták eltörölni
Amikor 1916-ban a románok betörtek az országba, a csíksomlyói, Napba öltözött Mária-szobrot előbb Székelyudvarhelyre menekítették, de innen csakhamar tovább kellett vinni a kolozsvári ferences templomba, ahol felemelő ünnepség keretében a főoltárra helyezték. A háború utolsó két évében, 1917-ben és 1918-ban a búcsút sem tartották meg. A harcok végeztével, 1919-ben innen került vissza Kolozsvárról Csíksomlyóra a kegyszobor. A világháború után a román hatóságok kezdetben nem engedélyezték a búcsújárást, így az első búcsúra Trianont követően 1921-ben kerülhetett sor. 1944 őszén a közeledő front miatt a kegyszobrot – ugyanúgy, mint 1916-ban a román betörés idején – ismét Kolozsvárra kellett menekíteni. A II. világháború után az utolsó teljesen szabad búcsú 1948-ban volt. A következő évben, 1949. június 4-én a búcsúra már a kommunista hatalomátvétel után, az egyházüldözés félelemmel teli légkörében, súlyos akadályoztató körülmények közepette került sor. A Székelyföldön és Moldvában a búcsú idején nem lehetett Csíkszeredába vasúti menetjegyet váltani, a gyalogosan útrakelőket pedig a rendőrség zaklatta, és több helyen tettlegesen is bántalmazta. Előfordult, hogy a Csíki-havasok ösvényein Csíksomlyóra tartó moldvai csángókat, akik a megelőző évben a magyar kommunistáktól még különvonatot is kaptak, megverték.
A búcsút megelőzően nyilvánvaló jelei mutatkoztak annak is, hogy az államhatalom az elnyomás idején a székelységet lelkigondozó Márton Áron letartóztatását is tervezi, ezért a legendás püspök az őt védelmező gyimesi csángó legények szoros gyűrűjében lovon vonult be Csíksomlyóra. A búcsúra több csendőrt is kivezényeltek, a beszámolók szerint egyikük belelőtt a magyar nemzeti színű lobogóba, amin néhány székely legény annyira feldühödött, hogy agyba-főbe verték a hatósági közeget. Később példás bosszút állt rajtuk a hatalom.
Márton Áron püspök sem kerülhette el, hogy a búcsú után letartóztassák. 1950-től kezdődően egészen 1990-ig tilos volt megtartani a csíksomlyói búcsút. A hívek többnyire titokban, kisebb csoportokban emlékeztek. A román hatalom olykor egészen pitiáner eszközökkel próbálta megakadályozni, hogy a nyeregbe fölkapaszkodjanak a hívek. A kedvelt módszeren túl, miszerint nem lehetett Csíkszeredába vasúti jegyet váltani, szegekkel szórták tele az utat, hogy se gyalog, se kocsival ne lehessen följutni.
Az évszázadok alatt több olyan történelmi helyzet adódott, amelyben kiderült, hogy Csíksomlyónak milyen fontos szimbolikus jelentősége van a nemzeti identitás szempontjából. Ezek közül azért emeltem ki a mohácsi vészt megelőző, illetve a trianoni és az azt követő időszakot, mert ezek sorsfordulót jelentettek a magyarság történetében. A Trianon utáni időszak fájdalmasan mutatja meg, hogy az elnyomó hatalom hogyan próbálta semmissé tenni, elfeledtetni azt a szakrális, közösségi élményt, amely a magyarság megmaradása, összetartozása szempontjából számunkra talán a legfontosabb esemény.
Bocsássa meg nekünk a világ, ha ezek után vannak közülünk, akik érzékenyen reagálnak az úzvölgyi magyarellenes atrocitásra, a letakart pápai miseruhára, vagy vannak, akiknek hiányérzetük van amiatt, hogy egy hete nem hangzott el a csíksomlyói hegynyeregben, hogy a magyarok – volt, amikor egy Hunyadi János vezetésével – hosszú időn át az iszlám ellen védték a keresztény Európát.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula
polizza
2019-06-09 at 14:27
,, De miért fáj ez nekünk annyira magyaroknak? Miért üröm az örömben, hogy a pápát – úgy, hogy valószínűleg ő mit sem tudott erről – a székely himnusz sorainak felcsendülése előtt kivezették a hármas oltártól? ”
A pápa nemhogy a székely himnusz felcsendülése előtt vonult ki, hanem a már elkezdődött magyar himnusz ALATT.
Több helyen előre nyilvánosan a programban volt a magyar himnusz eléneklése a mise végén. Erről tudnia kellett. És a ministránsok nem a maguk döntése szerint indulhattak el ki, hanem biztosan ezt az utasítást kapták. És a pápa amint elhaladtak, indult utánuk. Nem várta meg a himnusz végét.
Közben ment ki.
Az pedig a minimum, hogy ha hallom egy ország himnuszát, akkor nyugton állok, végigvárom a végéig. Ez a minimális tisztelet. Szerintem. Vajon más országoknál is előfordult részéről ilyen viselkedés: vagy csak minket ,,tisztelt” meg vele?
A másik: sokan arról beszélnek, hogy a pápa hozta el a napsütést. Én úgy láttam, hogy az ottléte alatt elég rossz idő volt, csak a vége felé – felfoghatjuk úgy is, hogy – annak örömére, hogy hamarosan elmegy, sütött ki nap.
Vagyis lehet, hogy az ég a rossz idővel akadályozni akarta az odautazását? Legalább a kényelmes helikopterezés meghiusult.
Remélem megmutatják neki a tegnapi felvételeket, hogy lássa, az igazi ünnepen többen voltak, mint az ő tiszteletére összegyűltek. Hogy tudja, bármit prédikál, akkor is többen vannak köztünk olyanok, akiknek a vallás+haza fontos, mint azok, akiknek ,,csak” a vallás fontos.
Áron
2019-06-09 at 12:58
Nincs más megoldás mint az hogy tele kell szülni Erdélyt magyar gyerekekkel
Amig nem szülnek a magyar anyák kétszer annyit mint a román anyák addig mindig laposra verik a románok a fenekünket. S nem csak ök hanem minden nemzet a Kárpát medencében.
polizza
2019-06-09 at 14:08
Azért azt nem lehet komolyan mondani, hogy a románok csak a sokkal többet szültek miatt vannak annyian, hanem betelepítették őket. Megépítették a városokban a lakótelepeket és telerakták messzi román vidékekről hozott néséggel.
Meg ott voltak régen a buszos járatok, amikre felültették a messzi román területeken a szülés előtt álló nőket, elvitték őket magyarlakta területekre, ott megszültek, a gyerekeket ott anyakönyvezték a jellegzetes román neveikkel és egyből kimutathatóvá vált, hogy ott milyen nagyon sok román él, mert sok román gyerek születik.
Kektarnics
2019-06-09 at 05:38
Ezt az ostobasagot, kar volt ide kopni.
Legalabb egyszer elzarandokolna Csiksomlyora, vagy akar az El Camino egy szakaszat vegigjarna, kivalo onismereti lecket kaphatna, ami hasznara valna.
Kektarnics
2019-06-09 at 05:41
Infidelnek valaszoltam, de mar nem latom, ronda bejegyzeset.
Theo
2019-06-08 at 23:23
Sztem pont azert ment a papa a bucsu elott, hogy rauljon az esemenyre.
Szerencsere a magyarok tudtak, hogy melyik a fontosabb.
Remelem, hogy elbontjak azt a ronda tetot Makovecz harmas halma elol.
zizu
2019-06-08 at 19:43
Nem tudom megemészteni a pápa látogatását. Sok -túl sok- mindent mondott nemzetünk kárára, amin nem lehet csak úgy átlépni.
Viszont örömmel láttam, hogy a ma ismét sokan mentek el Csiksomlyóra. De van egy olyan érzésem, hogy a pápát nem véletlenül hívták meg közvetlenül a múlt hétre, hiszen az csupán pár nap a mai imádsághoz. Biztos vagyok benne, hogy aki akkor ott volt, sokuk ma nem ment oda, mert ez nagyon sok utazást, lelki terhet jelent kétszer egymás után.
Minden tiszteletem és köszönetem azoké, akik mindenhol ott voltak-vannak.
olszal
2019-06-08 at 19:03
Még ez ügyben sincs összefogás, közös gondolkodás.
Ne csodálkozzunk akkor, hogy a Gyurcsányné majd a Zeuban fogja ostorozni a magyarokat (mert ő egyáltalán nem az!) és a Kálmán Olga vezeti a fővárost.
További “hasznos” civakodást kedves magyarjaink,nagyon fontos amiatt egymást gyomrozni, hogy ki a jobb magyar, a református-e, vagy a katolikus.
Aztán elérkezik a 2022. évi választás, és nagyon meg fogunk lepődni, ha visszatér a kommunizmus. Mert annak a szelleme már itt van azzal, hogy egy Apró unoka bekerült, nem is kevés szavazattal az Európai Unió Parlamentjébe. Gyurcsányné minden bizonnyal nem azon fog tünődni majd ott, hogy magyar-e vagy katolikus-e vagy református-e, netán biboldó, hanem mint már nem egyszer kimondta, egyesíteni akarja a nemzetellenes erőket.
Tartok tőle, hogy akkor már nem is kicsit, hanem nagyon elkéstünk…
Tehát akkor hajrá magyarok, hajrá Magyarország,öljétek egymást nagy magarságotokban.
S,közben a Haza elvész…
Rongilas
2019-06-08 at 16:46
Fehér Zsolt, ez volt az igaz mondás. Elég sok az ellentét amúgy is a magyarok között (hintik is rendesen), Csíksomlyó már ne legyen az. És – mivel már átéreztem én is a hely valódi, kultikus szellemét – vallom: összmagyar hely, ünnep ez. A páápa meg semmit nem ért (tán nem is akar) ebből.
Feher Zsolt
2019-06-08 at 15:18
A bucsu összmagyar ünnep aki nem erti azt sajnälom.Ha valaki reformätus-katolikus viszonylatban nezi az nem lät vilägosan.Ez ökomenikus hely szakrälis volt mär az ösidöktöl fogva.Ha ez a hely megosztja a magyarokat akkor mindenki nezzen magäba.1 kereszteny hit van nincs több räadäsul Märia emlekhely ha ez nem eleg egy keresztenynek akkor nem kereszteny.Mikszäth kälmäm aki nyakas reformätus volt 1x direkt ezert elment aztän mikor lätta a csangokat magyarokat terdelni imädkozni virrasztani a nyeregbe anyit mondott könyek közt hogy most mär ertem.Szoval akinek van szeme az lätja akinek füle az hallja a többieknek meg mindegy.
kamcsatka
2019-06-08 at 18:04
Jezus mennyi Anyja a magyarok és Magyarország királynője Az Úrnő minden kereszteny testverunket áldja. Aki Jezus Krisztus Igaz Hitet koveti nem teveszti meg a romai katolikus judeo krisztian maszlag, vagy a Gottingenben kikepzett, majd hazakuldott reformatus ál-ellentéte.
Rizikó
2019-06-12 at 23:16
A cikkíró skarva akaratlanul támadja a lengyel Pápát II János Pált,amiért pont hogy Csiksomlyóra ment Soros álpápája.Deheroizálni akarja azt a Pápàt aki valôban ellene volt a kommunisták Nyilt ateista Társadalmának!
És mi történik Lengyelországban? Soros ügynökei pedofil vádas filmet kèszitettek valami ateista zsidóval aki a katolikus vallást akarja elvenni a lengyelektøl!Soros oriási pénzeket mpzgat hogy felszámolja a nemzeti ellenállás szigeteit!
Benedek Károly
2019-06-08 at 12:46
“Hősies példája ennek Kapisztrán János, aki pap létére elévülhetetlen érdemeket szerzett a nándorfehárvári csatában.”
Szép összefoglalás, de ezzel nem lehet feloldani azt, hogy az összes ortodox szent avatása megtörtént, Márton Áron nevét hallván Fletó papának csak a vérszívó gróf jutott eszébe.
Ne idealizáljuk, ne mentsük fel az antipápát!
NEM hozta el a megbékélést, mert a magyarokat intette, a román sovénokat bátorította, sőt!
Ortodox templomokat építenek katolikus templomok fölé.
Ne kenjünk, ne mázoljunk! Ne ájtatoskodjunk!
Megaláztak minket!
khm
2019-06-08 at 12:38
Magyarázhat a “világ” bármit,akkor is MAGYAR ünnep.
Fehér Anna
2019-06-08 at 12:10
A katolikusokat pedig a református szertartás és szokások nem vonzzák, sőt sokukat nyilván taszítják is. És akkor mi van?
Ezt a rakást fontos volt ide sz@rni?
Fehér Anna
2019-06-08 at 12:42
Ez aztán érdemi válasz volt!
marton
2019-06-08 at 08:40
A csíksomlyói búcsú nem a magyarság ünnepe, hanem a magyar katolikusság ünnepi alkalma. Nem lesz nagyobb értéke valaminek, ha olyat magyarázunk bele, ami nincs benne..
TS
2019-06-08 at 08:48
Hülyeségeket beszélni még rosszabb. Én reformátusként többször voltam, és nemcsak katolikus ünnepnek tartom, szintúgy több tízezer magyar. Van köztük nemvallásos is. Csak el kell menni, és beszélgetni az emberekkel. Utána magyarázni.
Netta
2019-06-08 at 12:51
Mit tudhatsz te erről?!
Mindig is a magyarság ünnepe volt, még a katolikusok
előtt is az volt! Csak később olvadt össze a Babba Mária kultusz a Szűz Mária kultusszal.
Ideje pótolnod a történelmi hiányosságaidat.
kamcsatka
2019-06-08 at 08:05
, amelynek lábai alatt hold és a fején tizenkét csillagú korona van. Jelentése, hogy Mária eltapossa a lábánál heverő bűnt és megalázza az eretnekeket. A félhold a török pogányságot szimbolizálja,”
viszonylag alapos cikk de ez veszes felremagyarazas. a holdsarlon allo Maria nem tapos semmin. hanem a havonta megujulo Holon áll, vagy abbol jelenik meg, ez az alapja letezesenek. a 12 csillag pedig a 12 hónap minoseget jelenti, vagyis a mindenseg koronazza az Úrnőt.azeert nem artana a magyar hagyomanyot jelkepeit ismerni mielott klavit ragadunk.
egyebkent a holdsarlo ami elfektetve jelentheti a venuszt is…sokszor megjelenik az abrazolasokon.