Mihályi Balázs a PS-nek: Nem igaz, hogy a kitörés miatt több magyar katona halt meg, mint ha megadták volna magukat a szovjeteknek – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Az 1945. február 11-i budapesti Kitörés a második világháború egyik legvéresebb eseménye volt. Több katona halt meg a budai Várból történő kitörés során, mint a normandiai partraszálláskor. A hozzávetőlegesen 16 ezer katona – akik között németek és magyarok voltak – közül mindössze 780-an érték el a nyugati állásokat, ebből 80 fő volt magyar nemzetiségű – állítja Budapest ostromának egyik legszakavatottabb kutatója, Mihályi Balázs. Az ostromkutató szerint a budai hegyekben számos, ma még fel nem tárt tömegsír lehet, amelyek az elesett katonák csontjait rejtik. Mihályi Balázs szerint elkerülhetetlen következmény, hogy az emlékezetpolitika rátelepült az 1945-ös Kitörésre, azonban a történettudománynak fontos reagálnia és a köztudatba beégett tévhitekre. Nem igaz például, hogy a budai Várból kitörő magyar katonák szívét meghódították volna a nyilas eszmék, többségük nem foglalkozott aktuálpolitikával, egyszerűen túl akartak élni, illetve harcoltak a bajtársaikért, az egységükért. Aki pedig esetleg megkockáztatta volna, hogy átáll a szovjetek oldalára, azt biztosan lelövik a németek. Egy másik tévhit, hogy jobban jártak volna a katonák, ha a Kitörés helyett megadják magukat a Vörös Hadseregnek. Ezzel szemben a statisztikák azt mutatják: jóval többen tűntek el, vagy haltak meg a szovjet hadifogságban – állítja az ostromkutató. A Kitörés 78. évfordulóján készült beszélgetés részletei a videóban!
Tárnok Balázs a PS-nek: Arra számítottunk, hogy az EU-s tagjelölti tárgyalások során majd javulni fog a nemzeti közösségek helyzete Ukrajnában – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Bár Ukrajna csatlakozni akar az Európai Unióhoz, mégsem tartja tiszteletben a területén élő nemzeti kisebbségek jogait. Mind az ukrán oktatási törvény, mind az államnyelvi törvény súlyosan csorbítja a kárpátaljai magyarok jogait. A jogszabály a magyar nyelvet a magánbeszélgetések és a vallási szertartások szférájába száműzi, a magyar fiatalok pedig kizárólag az általános iskola ötödik osztályáig tanulhatnak anyanyelvükön. Ukrajna azonban rajtaveszthet ezen a hozzáállásán, ugyanis Magyarország megvétózhatja uniós csatlakozását, amennyiben nem változtat a jogfosztó gyakorlaton – állítja Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet vezetője. Bár az Európai Bizottság mind a Minority SafePack, mind pedig a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés sikere ellenére elszabotálta azt, hogy a jogalkotás terén foglalkozzon az Európai Unióban őshonos nemzeti kisebbségek helyzetének javításával, most a bíróságon pattog a labda, ha pedig ott kedvező döntés születik, akkor az uniós döntéshozók már nem kerülhetik meg a kérdést a továbbiakban – nyilatkozta a PS-nek a jogász. Ez elemi érdeke a határón túl élő magyar kisebbségeknek, különösen a háború árnyékában legkiszolgáltatottabb kárpátaljai magyarságnak. A magyar kormánynak partnereket kellene találni ahhoz, hogy még hatékonyabban tudja képviselni az ukrajnai kisebbségek ügyét a csatlakozási tárgyalásokkor. Itt elsősorban Bulgária és Románia lehetne partner – mondja a szakember. Részletek a videóban!
Hetesi Zsolt a PS-nek: Őszintén kell beszélni a Paksi Atomerőműről és az akkumulátorgyárról – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
A Paksi Atomerőművet bár annak idején valóban törésvonalra építették a tervező szakemberek, annak kockázatát, hogy ez később katasztrófát okozhat, minimálisnak tartották, ellenben stratégiai szempontból Paksot tartották a legideálisabb választásnak – mondja Hetesi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. A reaktor – és ez igaz a majdan megépülő Paks 2-re is – olyan burkolattal rendelkezik, hogy ha repülőgép csapódna a létesítménybe, akkor sem következne be baleset, katasztrófa. Az, ami Csernobil esetében előfordult, Magyarországon nem következhetne be – állítja az energetikai szakértő. Az, hogy a magyar állam a Roszatommal szerződött le a Paks 2 beruházás kivitelezésére, nem ideológiai kérdés, hanem ma a világon ez az egyetlen cég, amely olyan szakértelemmel, gyakorlattal rendelkezik ilyen blokkok építése, tervezése terén, mint senki más a világon. Ma az oroszok tervezik a legtöbb atomreaktort, ezért ott van a tudás, ha tetszik ez valakinek, ha nem – szögezi le Hetesi Zsolt. A szakértő szerint a Debrecenben épülő akkumulátorgyár kapcsán jó lenne végre őszintén, tárgyilagosan beszélni, mert ez szolgálná mind az ott élő lakosság, mind pedig a közvélemény érdekét. A videóból kiderül, hogy mit gondol a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az akkumulátorgyár kapcsán felmerülő problémákról.
Füssy Angéla a PS-nek: A legsötétebb időket idézi az, ami most a magyarokkal történik Kárpátalján – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Kettős nyomás alatt élnek a kárpátaljai magyarok a háború kitörése óta. A kisebbségeket érő ukrán nacionalizmus mellett most kvázi háborús bűnösként tekintenek rájuk amiatt, hogy a magyar kormány nem támogatja fegyverekkel Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban. Ráadásul egy olyan háborúba hurcolnak el katonának magyar embereket meghalni, amihez semmi közük sincs – számol be kárpátaljai tapasztalatairól Füssy Angéla, a PestiSrácok.hu újságíró-riportere. Kollégánk számára a forgatás alkalmával az is kiderült azonban, hogy a Kárpátalján megkérdezett ukránok döntő többsége egyáltalán nem ért egyet a háborúval, és abban sem hisznek, hogy az Zelenszkijék győzelmével érhet véget. Füssy Angéla szerint az, ami most a magyarokkal történik Kárpátalján, a legsötétebb időket idézi. A mai kárpátaljai valóság – ez persze Ukrajna-szerte így van –, hogy a tetemes ukrán katonai veszteségek miatt sorozás címen szabályos embervadászat zajlik. Eddig 12 magyar vesztette életét a harcokban. Részletek Füssy Angéla kolléganőnk útibeszámolójával a videóban!
Békés Márton a PS-nek: Nagy kérdés, hogy hol van Magyarország helye a létrejövő, új világrendben – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Világtörténelmi fordulóponthoz érkeztünk. Számos jel utal arra, hogy az USA által fémjelzett egypólusú világrend letűnőben van – állítja Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója. Bár az orosz–ukrán háború egy kísérlet arra a Biden-adminisztráció részéről, hogy fenntartsa az egypólusú világrendet, azt azonban már nem tudja megakadályozni, hogy több hatalmi erőtér jöjjön létre. Ilyen erőterek az euroatlanti térség mellett Eurázsia, illetve Dél-Amerika és Afrika is. Hosszú utat tettünk meg, amíg elérkeztünk ezen világtörténelmi fordulóponthoz. Az 1815 és 1917 közötti száz év az európai nagyhatalmak gyarmati hegemóniájáról szólt. Aztán 1917-ben felemelkedett az USA és a lenini Szovjetunió, így a második száz évet már a két szuperhatalom vetélkedése határozta meg. 1989–90-ben a Szovjetunió összeomlott, és 2016-ig úgy tűnt, hogy eljön az egypólusú világrend, Amerika százada. Ám Donald Trump elnöksége véget vetett a terjeszkedő, a liberális demokráciát háborúkon keresztül exportálni akaró amerikai törekvéseknek – magyarázza Békés Márton történész. A mélyállam, a mocsár azonban visszavágott az őt lecsapolni akaró Trumpnak, így most Bidenék megpróbálják visszaállítani az amerikai hegemóniát. A többi között erről szól az orosz–ukrán háború. Az azonban már tény, hogy létrejött egy orosz–kínai, egy afrikai és dél-amerikai pólus, vagyis új, többpólusú világrend van kialakulóban – mondja Békés Márton. Nagy kérdés, hogy hol van Magyarország helye az új világrendben. Az adásból ez is kiderül. Részletek a videóban!
Csorba Katalin protokoll-szaktanácsadó a PS-nek: Meghan Markle-nak tudnia kellett, hogy mit vállal, amikor hozzáment Harry herceghez – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Évek óta a brit bulvársajtó célkeresztjében él Harry herceg és felesége, Meghan Markle. Életük lejtőre került, mióta hátat fordítottak a brit királyi családnak; a Buckingham-palota megtagadta tőlük a védelmet, miután elköltöztek Észak-Amerikába. Szabadok ugyan, de a viszony háborússá vált köztük és a királyi család között, akik nem hajlandók őszintén kommunikálni velük – nagyjából ezek derülnek ki a Netflixen futó, Meghan és Harry megpróbáltatásait bemutató nagysikerű sorozatból. Csorba Katalin protokoll-szaktanácsadó évek óta figyelemmel követi a brit királyi család életét, illetve a botrány kirobbanása óta nagyítóval figyeli Harry herceg és Meghan Markle, a bulvársajtó és a monarchia közötti pengeváltásokat. A szakértő szerint a palotának bizonnyal van vaj a füle mögött, hogy így elmérgesedett a viszony, azonban megjegyzi: furcsa, hogy Meghan Markle egy az egyben áldozatnak tünteti fel magát, miközben tudnia kellett, hogy milyen szerepre vállalkozik, amikor hozzáment Harryhez. Vajon a Netflixen futó sorozat az igazságot mutatja be, vagy az ennél jóval árnyaltabb? Esetleg teljesen más? Ennek jártunk utána! Részletek a videóban!
Éder Tamás a PS-nek: Uniós szinten kiugróan magas a Magyarországon kapható élelmiszereken lévő adóteher - Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Magyarországon nagyon sok, körülbelül 30 százaléknyi adóteher van az élelmiszereken, ami európai uniós összehasonlításban példa nélküli. Nálunk szintén fölfelé hajtja az élelmiszerárakat, hogy a forint igencsak gyengélkedik az euróhoz képest - ad választ a hazai magas élelmiszerárak okára Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős alelnöke. A hazai bérek uniós viszonylatban kiugró növekedése, illetve a lakosságnak juttatott egyszeri támogatások – például a 2022 első negyedévében végrehajtott szja-visszatérítés - egyfelől jó dolog, ám az élelmiszerpiacon ez olyan keresletet eredményez, ami mindenképpen áremelkedéshez vezet - állítja Éder Tamás. A szakértő osztja azokat a szakmai berkekben már megfogalmazott véleményeket, miszerint az egyes élelmiszerekre bevezetett hatósági ár nem tartható tovább fenn. "Értem én, hogy jó lenne olcsóbban enni, de hogyha egyszer a termék drágább, akkor ez nem egy fenntartható megoldás." Részletek a videóban!
Babucs Zoltán a PS-nek: Hagyjuk már a mítoszokat, nem igaz, hogy a magyar katonákat feláldozták a Don-kanyarnál – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Számos mítosz, tévhit kering a történettudományban és a köztudatban a doni katasztrófáról. Például, hogy több mint 100 ezer magyar katona azért halt hősi halált az orosz fronton, mert gyenge volt a fölszerelése; egy másik agyonsulykolt érv, hogy a magyar honvédeket feláldozták a Donnál. Gyakran elhangzik az is, hogy Jány Gusztáv, a 2. magyar hadsereg parancsnoka egyértelműen negatív szereplője a történetnek az általa kiadott parancs miatt, holott Jány inkább tragikus hős – állítja Babucs Zoltán hadtörténész, a Magyarságkutató Intézet vezető kutatója. Nem igaz az sem, hogy az orosz frontra kiküldött második magyar hadseregbe kizárólag paraszti származású magyarokat, zselléreket soroztak be; a középosztály, illetve az úri osztály színe java is ott harcolt a Don-kanyarban, számosan közülük elestek – osztja meg legfrissebb kutatásait Babucs Zoltán. A történész hozzáteszi, még mielőtt teljesen erőt venne rajtunk a gyász, amikor a Don-kanyarban elesett magyar katonákra gondolunk, azért szögezzük le: majdnem 70 ezren hazatértek a frontról. A Ferkó Dániel kérdez-ben tévhitek helyett őszintén beszélünk mindarról, ami a második világháborúban a Don folyónál történt a második magyar hadsereggel.
Dúró Dóra a PS-nek: Felmerülhetne a halálbüntetés kiszabása a rendőrgyilkosra – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Az újbudai brutális rendőrgyilkosság kapcsán akár felmerülhetne a halálbüntetés kiszabása is, az azonban még fontosabb, hogy túlontúl liberális a jelenlegi büntetéskiszabási gyakorlat a súlyos bűntények elkövetőivel szemben – állítja Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese. Szerinte itt lenne az idő egy higgadt társadalmi vitát lefolytatni a halálbüntetés bevezethetőségéről, hiszen, mint mondta, Nyugaton nemhogy nem ugranak el a kérdés elől, de jól tudjuk, hogy demokráciákban is alkalmazzák brutális bűnelkövetőkkel szemben. Felhívta a figyelmet, hogy a napokban Borsodban egy 14 éves fiatal gyilkolt meg egy 83 éves nőt, mindez pedig újra és újra égetővé teszi a büntetések szigorításának kérdését. A Mi Hazánk politikusa kifejtette nézeteit oktatási kérdésekről is: továbbra is fontosnak tartja, hogy a szabályokat be nem tartó, renitens tanulókat adott esetben kiemeljék az osztály- vagy egész iskolaközösségekből, mivel az nem járja, hogy az igyekvő, tanulni akaró diákok szenvedjenek emiatt hátrányt. Dúró Dóra szerint 2022-ben fordult elő először, hogy csökkentek a születésszámok Magyarországon, ami azt jelzi, hogy átalakításokat kell bevezetni a gyermekvállalás ösztönzése terén. Részletek a videóban!
Schmidt Mária: Mi lett veled, Németország?
Németország ahelyett, hogy végrehajtotta volna történelmi küldetését és egyesítette volna Kelet- és Nyugat-Európát, kiszolgálta az amerikai érdekeket, saját magát pedig az önfeladás útjára vezette - fejti ki Mi lett veled, Németország? című elemzésében Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Az önfeladás Angela Merkel árulásával vette kezdetét, aki fittyet hányt az elődei által képviselt politikára, amely az Oroszországgal való jó viszony ápolását jelentette. Ráadásul Francois Hollande egykori francia köztársasági elnök eddig kevéssé ismert megjegyzéséből kiderül, hogy nemcsak Putyin járult hozzá a fegyveres konfliktus kirobbanásához, hanem a volt német kancellár asszony hathatós közreműködésével a Nyugat már 2014-ben elkezdett fölkészülni a háborúra - mutat rá legfrissebb írásában Schmidt Mária.
Boros Imre közgazdász a PS-nek: Tízből kilenc német visszahozná a márkát az euró helyett - Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Az euró bevezetése a magánpénz birodalom érdekeit szolgálja – állítja Boros Imre közgazdász. Azokban az országokban, ahol bevezették a közös európai fizetőeszközt, a lakosság általában ennek a hátrányát tapasztalta meg; ugyanazért a termékért minden esetben többet kellett fizetni, ami a magánpénz világbirodalom urainak zsebét tömte meg – teszi hozzá a szakember. Ma tízből kilenc német azt mondja, hogy jobb lett volna, ha nem váltja le a márkát az euró. A közgazdász a magas hazai inflációról szólva elmondta: sürgősen meg kell vizsgálni annak okait, hogy miért kerül Magyarországon ugyanannál az élelmiszereket forgalmazó cégnél többe egy-egy termék, mint egy nyugat-európai országban. Valószínűleg nem fogja megoldani a helyzetet, hogy a magyar kormány béreket emel, a magas inflációval kezdenie kell valamit a kabinetnek - állítja Boros Imre. Részletek a videóban!
Jeney János térképész a PS-nek: Az angol titkosszolgálat keze benne volt mindabban, ami Trianonban Magyarországgal történt – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Bár az amerikai békedelegáció tudta, hogy a Teleki Pál-féle Vörös térkép objektíven és hitelesen mutatja be az etnikai számarányokat, ami alapján Magyarországot nem lehet elítélni, mégsem vettek részt azon a tárgyaláson, amely előidézte a trianoni tragédiát – nyilatkozta a PS-nek Jeney János térképész, a Magyarságkutató Intézet munkatársa. A kutató szerint az amerikai békedelegáció távolmaradásának oka, hogy az USA – akkor még – nem mert szembe menni a kiterjedt gyarmatbirodalommal rendelkező franciákkal és britekkel. Kevéssé ismert tény, hogy az angol titkosszolgálat, az MI5 már évekkel a trianoni döntés előtt azon munkálkodott, hogy Magyarországot az első világháború végén feldarabolják, az Osztrák-Magyar Monarchiát kivéreztessék. A britek geopolitikai érdekeik érvényesítése érdekében a pánszlávizmust akarták erősíteni Magyarország kárára. Teleki Pál és tudóstársai a "béketárgyalások" előtt ki akarták juttatni a magyarság valós kárpát-medencei számarányát bemutató Vörös térképet (Carte rouge) Angliába. Szerették volna tájékoztatni a brit közvéleményt arról, hogy mi készül Magyarország ellen, ám a brit titkosszolgálat a határon lefoglalta a térképet – számol be Jeney János, aki a világ számos pontján, a többi között Milwaukee-ban, az Amerikai Földrajzi Társaság levéltárában végzett kutatásokat. Részletek a videóban – az elhangzottak új megvilágításba helyezik mindazt, ami Trianonban történt!
Deák Dániel a PS-nek: Nem véletlenül a magyar felsőoktatást támadja most Brüsszel - Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Nem véletlen, hogy a magyar felsőoktatást érintő korlátozást akar bevezetni Magyarországgal szemben Brüsszel. A hazai oktatás ügye amúgy is forró pont manapság a tüntetések miatt, az Erasmus-üggyel erre próbál rátromfolni az Európai Bizottság – nyilatkozta a PS-nek Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. Ismert: fel akarja függeszteni a bizottság az alapítványi tulajdonban lévő egyetemek esetében az Erasmus-programot, ami 22 ezer magyar diákot fosztana meg a külföldi tanulás lehetőségétől. Deák Dániel szerint Brüsszel terve vissza felé fog elsülni, mert ha tényleg elvágnak több ezer magyar diákot a külföldön tanulás lehetőségétől, akkor ez csak ellenszenvet fog kiváltani a magyarokból az Európai Unió vezetése felé. Az ellenzék kampányfinanszírozási botránya ügyében nemcsak az látszik, hogy Márki-Zay Péter újra és újra ellentmondásba kerül önmagával, hanem az is, hogy a többi ellenzéki vezető mélyen hallgat a guruló dollárokról. Úgy vannak vele, hogy vigye el a balhét az amúgy is bukott miniszterelnök-jelölt – állítja Deák Dániel. A beszélgetésből az is kiderül, hogy vajon a 2024-es kampányra fordulva tarthatnak-e ismét előválasztást az ellenzéki térfélen, vagy inkább a DK akarata valósul majd meg. Részletek a videóban!
Kecskés András a PS-nek: Most kéne lépnie a kormánynak és az MNB-nek, hogy ne vesszenek el a megtakarításaink - Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Az elmúlt évek gazdaságélénkítő stratégiája örvendetes módon megerősítette a magyar középosztályt, azonban most váltania kellene a kormánynak és a jegybanknak annak érdekében, hogy a magas infláció ne vigye el a megszerzett lakossági megtakarításokat - állítja Kecskés András közgazdász. Az elmúlt időszakban sok pénzt pumpáltak a gazdaságba, a forint árfolyamát viszont elengedték - fejti ki a szakember. A jelenleg gyengélkedő magyar fizetőeszköz gerjeszti az inflációt, amelynek eredményével az áruházak polcain sajnos egyre inkább kénytelen szembesülni mindenki. Kecskés András figyelmeztet: a 24. órában vagyunk; a kormánynak most nem a növekedésről kellene beszélnie, hanem az árfolyamvédelemre kellene koncentrálni, hogy ne kelljen aggódnunk. Húsbavágó kérdésekre húsbavágó válaszokat adott Kecskés András! Ha érdekli, hogy milyen problémával kell jelenleg farkasszemet néznie az országnak és mi lehetne a megoldás, akkor mindenképp nézze meg a videót!
Borvendég Zsuzsanna a PS-nek: A gazdasági bérgyilkosok már nagyon rég megvetették a lábuk Magyarországon – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Cyrus Eaton, a titokzatos amerikai „filantróp” már az ’50-es években eljött a szocialista országokba, hogy a Rockefellerek dollármilliárdjait a friss piacokra zúdítsa. Eaton amolyan korai Soros Györgyként érkezett először a Szovjetunióba, aztán Magyarországra – állítja Borvendég Zsuzsanna történész. Kellett az új piac az amerikai bankároknak, a cél érdekében pedig elkezdték tisztára mosni annak a Kádár Jánosnak a nevét, akit ’56 eltiprása miatt a Nyugat addig gyűlölt. Cyrus Eaton a Rockefellerek alkalmazásában állt és azért jött a Vasfüggöny mögé, mert felismerte annak lehetőségét, hogy amennyiben sikerül megvetnie a lábát a térségben, akkor egy jövőbeli rendszerváltoztatást követően előnyben lesz minden más befektetővel szemben – nyilatkozta a Ferkó Dániel kérdezben Borvendég Zsuzsanna. A korabeli szovjet és magyar sajtóban Eaton érkezését úgy tálalták, hogy ő a jó tőkés, aki szeretni kell, mert jót tesz az emberekkel és az országgal. A valóságban ezek az emberek gazdasági bérgyilkosok voltak, akik előkészítették a fejletlenebb államok adósrabszolgaságba taszítását. Részletek a videóban!
Szalai Piroska a PS-nek: Nem igaz, hogy Románia előttünk jár, viszont a cseheket régóta üldözzük – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Romániát és Bulgáriát előzzük, de a csehek például jó ideje előttünk vannak keresetek tekintetében. Ezt a hátrányt még a Gyurcsány-éra alatt szedte össze az ország – állítja Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő. Az évi átlagfizetésekről nemrég közzétett lesújtó adat, miszerint az uniós rangsorban csak Bulgáriát előzzük meg, viszont nagyon nem stimmel – állítja Szalai Piroska. A szakértő szerint ez esetben összekeverték a szezont a fazonnal. Az Eurostat által közétett adatsor valójában nem az átlagfizetésekről szólt, hanem teljesen másról, mégis úgy ment át a hazai médián, mintha Magyarország a sor végén kullogna – avat be Szalai Piroska. Hogy pontosan ki és mit értett félre, kiderül a beszélgetésből. Bár hazánkban tényleg nőttek a reálkeresetek, ami ma a kevés kivételek közé tartozik az EU-ban, derűre jelenleg kevés ok van, hiszen a többi között a magas élelmiszer- infláció miatt rossz a magyar emberek közérzete.
Galló Béla a PS-nek: Orbán Viktor eddig nagyon jó válságkezelőnek bizonyult – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
A 2023-as év nagy kérdése lehet, hogy valóban szakmai vita húzódik-e Orbán Viktor és Matolcsy György között, vagy más tényezők is vannak a háttérben. Lehet-e Matolcsy Györgyből egy új Simicska Lajos? Jöhet-e változás az ellenzéki térfélen, jöhet-e egy új karizmatikus vezető, vagy Gyurcsány továbbra is uralja a baloldalt? A 2024-es EP-választásokra mindenképp fel fog állni egy új jobboldali blokk, amely igyekszik majd megdönteni a néppárt és a progresszívek hegemóniáját – állítja Galló Béla politikai szociológus. Galló Béla a múlt év második felére kialakuló válság kapcsán elmondja: a Fidesz jóléti politikájára mindez hatással lehet, de hogy a kormány népszerűségvesztésével jár-e, az kérdéses, ugyanis az elmúlt évek megmutatták, hogy Orbán Viktor jól kezeli a válságokat és politikailag megerősödve került ki azokból. Részletek a Ferkó Dániel kérdez év eleji, jövőt fürkésző adásában!Ajánljuk még
A walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy engedje az LMBTQ-propagandát
A FIFA-világbajnokság első napjaiban – mint várni is lehetett – több szurkolót megszólítottak a biztonsági őrök, akik szivárványszínű vagy szivárvány mintájú ruhákat vagy kiegészítőket viseltek. De ez már nem marad így sokáig: a walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy lépjen közbe, és állítsa le az ilyen beavatkozásokat.
Szentkirályi András kollégánkat január 2-án helyezik örök nyugalomra
Nemrégiben elhunyt kollégánk, Szentkirályi András „Golyó” temetésére 2023. január 2-án délelőtt, 11 órától kerül sor, az Új Köztemető 53. parcellájánál.
Dollárbaloldal – A CIA-ig érnek a szálak
A baloldal választási kampányát a tengerentúlról milliárdokkal támogató Action for Democracy kapcsolatrendszere egészen az amerikai titkosszolgálatig, a CIA-ig ér – derül ki abból a jelentésből, amelyet a nemzetbiztonsági bizottság szerdán tett közzé. A jelek szerint az amerikaiak által támogatott kör kulcsszereplője a Bajnai Gordon, illetve a Ficsor Ádám nevével fémjelzett DatAdat-csoport, amely gyakorlatilag az ellenzéki kampányt lebonyolította – írja az Origo.
Závecz: csökkent a Fidesz támogatottsága, és nagyot romlott a közhangulat
A ZRI Závecz Research Intézet november közepi felmérése szerint miközben a Fidesz idén májusban minden idők legmagasabb támogatottságát érte el, hiszen a felnőtt népesség 46 százaléka állt mögöttük, azóta viszont jelentős veszteségeket szenvedtek: szeptemberben 37 százalékon, most pedig már csak 33 százalékon állnak.
