rendszerváltoztatás
Rabok legyünk, vagy szabadok? - Halkó Petra a Polbeatben (videó)
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, így Stefka István és Huth Gergely is ezeket a témákat feszegette a Polbeatben, az R56 Gasztrosörözőben. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése – sajnálatosan – örök!
Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!
Szájer József a PS-nek: A Fidesz mindig tudott tanulni a hibáiból, sok múlik azon, hogy erre ismét képes-e
A Fidesz szokott tanulni a hibáiból és az a nagy kérdés a jövőre nézve, hogy ez most, rövid távon is sikerülni fog-e? Sok válságot éltünk meg az elmúlt időszakban, amelyeket a kormány sikerrel vett, de tény, hogy csak nagyon nagy áldozatok árán tudtunk előre jutni - mondta a Szájer József a Mi kérdezünk című podcastműsorunkban. Arról, hogy háború kitörésekor úgy tűnhetett, Európában mindenki szembejön az autópályán, most pedig nagyhatalmak vezetői kíváncsiak Orbán Viktor és a magyar kormány véleményére, a Szabad Európa Intézet vezetője úgy vélekedett: a Fidesz titka a következetesség, már a rendszerváltoztatás óta. Szájer József Magyar Péterről is kifejtette véleményét: szerinte egy gyenge, torz másolat nem lehet nyerő.
Lezsák Sándor a ma 80 éves Stefka Istvánról: Vegyenek példát róla, kevés ilyen felkészült újságírót találni hazánkban!
Ma 80 éves Stefka István író, újságíró, rádiós és televíziós szerkesztő-műsorvezető, aki munkásságával többek között kiérdemelte a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét, a Táncsics-, a Mikszáth-, a Szellemi Honvédelem- és a Pesti Srác-díjakat, még a nyolcvanas években több más, rangos szakmai díjat, és emellett a Tiszteletbeli székely-cím kitüntetettje és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem címzetes docense is. Megkeresésünkre Lezsák Sándor költő, rendszerváltó politikus, az MDF és a Lakiteleki Népfőiskola alapítója születésnapján e szavakkal köszöntötte a PestiSrácok.hu tiszteletbeli főszerkesztőjét: "Isten éltesse Stefka Istvánt, akivel elfogult vagyok, hiszen a nyolcvanas évek vége óta bizalmi kötés alakult ki közöttünk. Ilyen felkészült újságíróból kevés született hazánkban!"
Borvendég Zsuzsanna a PS-nek: Az USA már jóval a rendszerváltoztatás előtt felismerte a Magyarországban rejlő üzleti lehetőségeket – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Már a ’80-as évek elején elkezdődött az a folyamat, amely az USA kelet-európai térfoglalását jelentette. Magyarországgal speciális céljuk is volt. Először a gazdasági térhódítást készítették elő, kihasználva, hogy Magyarország a térségben kivételként nem protekcionista gazdasági rendszert működtetett - állítja Borvendég Zsuzsanna történész, a Magyarságkutató Intézet munkatársa. A ’80-as évek második felétől aztán a politikai, kulturális gyarmatosítás is megkezdődött. Ebben tevékeny szerepet játszott a CIA, akit akkoriban Mark Palmer nagykövet képviselt Magyarországon, ugyanakkor a rendszerváltáskor más titkosszolgálatok is rendkívül aktívak voltak hazánkban - mondja Borvendég Zsuzsanna. Mindez azonban már egy régóta tartó folyamat záróakkordja volt, hiszen a '60-as évektől megkezdődött a kapcsolatfelvétel a kádári Magyarország és az USA között. Az olyan üzletemberek, mint Cyrus Eaton, Armand Hammer célul tűzték ki, hogy a szocialista blokkban a Szovjetunió után Magyarországon is megvetik lábukat, így a kommunista rendszer összeomlása után előnybe kerülhetnek versenytársaikkal szemben. Részletek a videóban!
Tito: nemzeti hős vagy bűnöző és mészáros az egykori kommunista vezető? - A XX. Század Intézet elemzése
A mai napig megosztja a jugoszláv utódállamok polgárait Josip Broz Tito személye. Megítélése lényegében az alábbi két végletet foglalja magába: nemzetük legnagyszerűbb fia és tanára vagy pedig egy mészáros, bűnöző és diktátor. A rendszerváltoztatás után fellángoló nacionalizmusok miatt Tito "nem kívánatos" személlyé vált az utódállamokban, később azonban a Tito-nosztalgia egyre inkább visszatért. A 20. Század Intézet nemrég adott közre elemzést az egykori jugoszláv kommunista vezető emlékezetéről.
Köő Artúr a PS-nek: Azt a kérdést kell feltenni a baloldallal kapcsolatban, hogy vajon miért lövetnek mindig – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Bár a kommunizmusnak többféle árnyalata létezett – marxista, anarchista, szociáldemokrata –, 1956 példája azt mutatja, hogy egy szociáldemokrata is radikálizálódhat, ha nem lát más kiutat a hatalom megtartására. Ezt tette Marosán György az 1956-os forradalmat vérbe fojtó megtorlások idején, amikor kiadta a parancsot: "Mától kezdve lövünk!" – emlékeztet Köő Artúr, a Magyarságkutató Intézet történésze. Ez megismétlődött 2006-ban is, amikor egy magát szintén szociáldemokratának, liberálisnak mondó hatalom rálőtt az emberekre. Talán, ha lett volna valamilyen formában elszámoltatás a rendszerváltoztatáskor, akkor elejét lehetett volna venni az ismétlődésnek – veti fel Köő Artúr. Csakhogy a történelemben nincs ha... Sortüzekről, decemberi megtorlásokról, át nem adott és átadott kitüntetésekől, elmaradt elszámoltatásról és égbekiáltó párhuzamokról beszélget, kérdez Ferkó Dániel. Részletek a videóban!
A Polgárok Házában is bemutatják Stefka István legújabb könyvét
Stefka István a Médiaháborúról – Túléltem, mások belehaltak című könyvét június másodikán, csütörtökön, tizennyolc órától mutatják be a Polgárok Házában. A könyv személyes történeteken keresztül eleveníti fel az elmúlt harminckét év médiaátalakulását és azt, hogy hogyan működött annak idején a politikavezérelt magyar sajtó. A könyvbemutató után Alexa Károly, az MTI volt vezérigazgatója, Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztője és Stefka István, a PestiSrácok.hu lapigazgatója tart kerekasztal-beszélgetést, ahol ismertetik a médiaharcokat és a magyar sajtó jelenlegi helyzetét. A bemutató végén a közönségnek is lesz lehetősége kérdéseket feltenni. A könyv a helyszínen kedvezményesen megvásárolható.
Kiss Gy. Csaba a megfeneklett rendszerváltoztatásról: az MDF tavaszi nagytakarítást ígért, de csak egy portörlés lett belőle – Boomerlázadás (Videó!)
A hétfői Boomerlázadás vendége Kiss Gy. Csaba, Széchenyi-díjas magyar művelődéstörténész volt. A Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója, és a lakiteleki nyilatkozat egyik aláírója arról beszélt a műsorban, hogy hol feneklett meg az 1990-es évek elején a rendszerváltás. Kiss Gy. Csaba a legnagyobb hibának az MDF és az SZDSZ paktumát tartotta, amiről nem tudott a tagság. A másik fő mulasztás szerinte az volt, hogy elmaradt a szembenézés, elmaradt az igazságtétel. A művelődéstörténész nagyon jelentősnek tartja a Visegrádi Négyek egyre aktívabb együttműködését, amely biztosítja az Európai Unióban a közös fellépést. Egykori pártja, az MDF tavaszi nagytakarítást ígért, de csak egy portörlés lett belőle. Ezért tartja örvendetesnek, hogy a Fidesz valósította meg végül a Magyar Demokrata Fórum eredeti programját. Kiss Gy. Csaba arra is kitért, hogy amíg a nemzet fogalmát valamilyen szinten kitörölte a nyugat-európai elit, addig a közép-kelet-európai államok – elsősorban Magyarország – a nemzeti identitás fontos részének tartják a nemzet létét.Ajánljuk még