rendszerváltoztatás
"Tetszettünk" forradalmat csinálni! - A PestiSrácok.hu instant történelemkönyve az átmenet zavaros évtizedeiről
Rendhagyó, instant történelemkönyvvel készült a PestiSrácok.hu és a Pesti TV a múlt hétvégi Tranzit fesztivál Gondolat expo című kiállítására. Antall József néhai miniszterelnök elhíresült mondatának pandantját mottóul kiemelve arra hívtuk fel a figyelmet: nem volt túlzás a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatában a rendszerváltozás első szeleitől a 2010-ig tartó időszakot az "átmenet két zavaros évtizedének" keresztelni, hiszen a hatalom jelentős részét ebben az időszakban - a demokratikus- és jogállami normákat felülírva - a posztkommunista hálózatok és a velük szövetséges liberálisok uralták. A "Tetszettünk" forradalmat csinálni! kiállítás előszavát Mező Gábor, a visszatekintés tablóit Huth Gergely írta. A Pesti TV videóján Békés Márton, a Terror Háza kutatási igazgatója, Mező Gábor kutató, újságíró, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet alapítója, Köbli Norbert, a taxisblokádról is filmet készítő elismert forgatókönyvíró és Hegedűs Zoltán, a legendás UFI alapítója, újságíró-történész, a Tranzit szervezője nyilatkozik a korszakról.
Boomerlázadás – Szűrös Mátyás: Nyers Rezső nem tudta eldönteni, hogy kommunista vagy szociáldemokrata (Videó!)
A Boomerlázadás hétfői adásában Göblyös Sára műsorvezető vendégei Szűrös Mátyás, volt ideiglenes köztársasági elnök és Stefka István, a Pesti TV programigazgató-helyettese voltak. A beszélgetésből megtudtuk, hogy miért kiáltotta ki Szűrös Mátyás, a parlament akkori elnöke 1989. október 23-án a köztársaságot Magyarországon, az első szabad választások előtt. Szóba kerül az erdélyi magyarság ügye, amelyben kommunista politikusként 1988-ban elsőként foglalt állást az erdélyi és a felvidéki magyarok jogai mellett, szembe szállva politikus társaival. Romániában Szűröst Ceausescu ezért persona non gratanak bélyegezte. Megtudtuk azt is, hogy Szűrös Mátyás mit gondol az ellenzéki koalícióról, amelynek politizálása még a hazaárulás fogalmát is kimeríti. Szűrös szerint Magyarországon nincs szükség őrségváltásra, csak stabilitásra és fenntartható fejlődésre.
30 éve szabadon – Kampány indult a rendszerváltoztatás cigány hőseiről
A Nemzetközi Roma Nap alkalmából a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány idén is olyan magyar romák sorstörténetét mutatja be, akik személyes helytállásukkal egész nemzetünknek mutatnak példát. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány a kormány megbízásából kampányt indított a "30 éve szabadon" emlékév részeként, hogy idén is bemutassa a magyar cigányközösség azon kiemelkedő tagjait, akik szakmai és közéleti tevékenységükkel már a diktatúra évei alatt is hozzájárultak egy "öntudatos és büszke" magyar cigányközösség felépítéséhez.
Harminc éve halt meg Csengey Dénes író, országgyűlési képviselő
Harminc éve, 1991. április 8-án halt meg a hivatalos jelentés szerint hirtelen szívmegállás miatt Csengey Dénes, az MDF alapító politikusa, a rendszerváltás egyik legfontosabb értelmiségi alakja. Csengey Dénes mindössze harmincnyolc éves volt.
A kulturális zárványok alkonya
Amikor a március 15-i állami elismerések és a Kossuth-díj kapcsán kiborulnak a kulturális zárványban élő balliberális „akárholiak” (anywheres), két délibábszerű jelenség tűnik fel a „mi” és az „ők” szembenállásának újraéledt horizontján. Azzal, hogy a kitüntetettek életművét alátámasztjuk, érdemeiket soroljuk, a magyar kultúrához hozzátett többletértéket igazoljuk, semmi dolgunk nincs. Amivel viszont foglalkoznunk kell, az a rendszerszintű kirekesztésből élő csoportok egyre sértőbb hangoskodásának, a balliberális hisztéria okának megértése, ami együtt fog járni a kizárólagosság megkérdőjelezésével. És talán a fennhéjázó önteltség is a múlt homályába veszik.
XXI. Század Intézet: Velünk élő forradalmak
1848 öröksége időtállónak bizonyult: a márciusi ifjak szabadságvágya és az áprilisi törvények szilárd erkölcsi iránytűként állnak ma is előttünk – írja Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője az intézet honlapján. Az azóta eltelt több mint százhetven év alatt számos dicső, avagy dicstelen fordulópontja volt történelmünknek, amely magán hordozta a nemzeti-nemzetközi törésvonalat, a forradalmiság „morális többletét" azonban mindig a 48-asok szellemisége, azaz a szuverenitásért való küzdelem adta. Így volt ez 1956-ban, és ezt vártuk a rendszerváltoztatás alkotmányos forradalmától is. Ezzel szemben a baloldali forradalmak, habár az egyenlőség és a társadalmi igazságosság eszméjét hirdették, rendre nemzetközi érdekeket szolgáltak ki. Ma Európa és Magyarország egy forradalmi lázban égő civilizáció kellős közepén áll: míg a nemzetközi baloldal permanens forradalmat hirdet az egyenlőségért, térségünkben úgynevezett „színes forradalmak" robbannak ki, addig a jobboldal a normalitás nevében lázad a liberális hegemónia ellen. Az Orbán-kormány egy évtized alatt lebontotta a posztkommunizmust, így forradalmi jelentőségű korszakváltást éltünk át, szuverenitásunkért azonban ma is '48 szellemében kell megküzdenünk.
Békés Márton: Történelmi blokk áll Orbán Viktor mögött
Magyarországon két ütemben valósult meg és húsz év alatt ért célba a rendszerváltoztatás, ugyanis az egymással szövetségre lépő posztkommunista és liberális erők eltérítették eredeti nemzeti és demokratikus célkitűzéseit – írja Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója és a Kommentár folyóirat főszerkesztője a XXI. Század Intézet részére készített elemzésében, amelyben az elmúlt harminc év változó pártpolitikai törésvonalait és mai fő konfliktusát mutatja be.
Rendszerváltás után korszakváltás – A XXI. Század Intézet videoelemzése
A rendszerváltoztatás után húsz évig elhúzódó posztkommunizmusról, a baloldali–liberális gondolkodás progresszivitásának folytonosságáról és válságáról, illetve a tíz éve tartó nemzeti kormányzás által véghezvitt fordulatról beszélgetett Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője két meghívott vendéggel, G. Fodor Gábor politológussal és Békés Márton történésszel, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatójával, „Rendszerváltás után korszakváltás” címmel.
Fekete március
Ne féljetek magyarok, megjöttek a cigányok! Harminc éve történt, hogy Marosvásárhely belvárosában több ezer torokból tört fel e mondat, és zengett tőle egész Románia. A történelemkönyvben „fekete március” néven említett esemény, a magyarok elleni pogrom a térség rendszerváltoztatásainak egyik legsötétebb pillanata volt.Ajánljuk még
Ábrahám Róbert: Az évszázad botránya a láthatáron
Mészáros Lőrinc: "Azért felelek, hogy hatvanezer embernek adjak munkát"
A milliárdos a makrogazdasági helyzetet nehéznek, de kezelhetőnek látja: a stabil cégek, az alacsony adók és a fegyelmezett pénzügyi politika miatt Magyarország képes lesz kilábalni a stagnálásból.
"Keringő pletykákra" alapozva mutatta be Dobrev Klára, hogyan "asszisztált az ügyészség" a Szőlő utcai botrány eltussolásához
Negyvenhét gyerek került kórházba – Megszólalt a felelős
Nyilatkozott a sajtónak a tizenharmadik kerületi ételmérgezési botrány felelőse. A negyvenhét gyermek megbetegedését okozó étkeztetési vállalat vezetője azt mondta "nagyon sajnálja a történteket".
