Tito: nemzeti hős vagy bűnöző és mészáros az egykori kommunista vezető? - A XX. Század Intézet elemzése

Josip Broz Tito ismertségét a II. világháború alatti jugoszláv partizán csoportok vezetésének köszönhette. Az országon belüli etnikai feszültségek enyhítése érdekében Tito időszaka alatt, tehát 1980-ig a „testvériség és egység” mottójának megfelelően a nemzeti jelképek közterületen, valamint lakóházak erkélyein való kiállítása vagy a világháború alatti háborús bűnök felhánytorgatása tabuvá vált. Habár Tito meggyőződéses kommunista volt, szembeszállt a szovjet fennhatósággal és az „el nem kötelezett országok mozgalmának” vezetője lett. Ezzel a nyugati országok szimpátiáján túl rengeteg külföldi segélyt is elnyert, mellyel az ország lakóinak életszínvonalát tudták emelni. Halálát követően Jugoszlávia gazdasága romokban hevert, az etnikai ellenségeskedések pedig felszínre törtek. Az 1980-as évekre nyilvánvalóvá vált, hogy az országban uralkodó belső feszültségek újabb háborúhoz fognak vezetni, melynek végén Jugoszlávia hat különálló államra oszlott fel.

Nemzeti hős vagy bűnöző és mészáros?

A rendszerváltoztatás után Horvátországban és Szerbiában a politikai vezetés szintjén megkezdődött Tito alakjának és az általa képviselt politikai berendezkedésnek a negatív fényben való feltüntetése. A jugoszláv államot és a kommunista rendszert nyíltan károsnak titulálták. Tito nevét szinte mindegyik utódállam megpróbálta eltüntetni a közösségi terekből. Az embereket viszont mindig is megosztott a kommunista vezér személye. Van, aki nemzeti hősként, nagy tanítóként tekint rá, mások bűnözőnek, mészárosnak tartják. 2004-ben az ellentétek odáig fajultak, hogy az anti-Tito csoport tagjai robbanószert helyeztek el az egyik horvátországi szobor talapzata alatt, jelentősen megrongálva így az emlékművet.

A kommunista vezér még Nikola Teslát is előzi

Egy Bosznia-Hercegovinában 2000-ben megjelenő közvélemény-kutatásban Titót a résztvevők 59%-a „pozitív történelmi személynek” tekintette. 2004-ben publikálta a horvát Nacional hírmagazin „A legnagyobb horvát” című közvélemény-kutatásának eredményeit. A közel öt hétig tartó felmérésben nagyjából 8000 ember vett részt, a lista tetején a szavazatok 26,4%-ával foglalt helyet Tito, Nikola Tesla 20,7%-al követte. Ugyanebben az évben Szerbia és Montenegróban a DPA Agency News közvélemény-kutatásában azt a kérdést tették fel, hogy Ki az, aki a legtöbbet tette Szerbia jóhíréért az elmúlt 200 évben?

A résztvevők 18%-a Titót nevezte meg, a horvát eredményekhez hasonlóan a második helyen itt is Nikola Tesla követte 14,2%-a. A felmérések eredményei jól tükrözik, hogy az átlagemberek merőben más képet őriztek meg Titóról, mint a politikai vezetés. A Tito halálát rövidesen követő délszláv háborúk nagy szerepet játszottak abban, hogy az utódállamok állampolgárai nagyobb hálával és elismeréssel tekintenek vissza a Tito alatti békeidőkre.

Megdöbbentő statisztika

A Gallup Intézet 2016-ban átfogó kutatást végzett. Azt kérdezték az utódállamok lakóitól, hogy előnyösnek vagy hátrányosnak tartják-e Jugoszlávia felbomlását. Az eredmény a táblázatban látható:

A szerbeknél az elégedetlenség mögött óriási szerepet játszik, hogy nemzetük Jugoszlávia megszűnését követően elvesztette vezető szerepét a térségben. A felmérés azonban rámutat arra a tényre, hogy azon országok lakói, melyek azóta az Európai Unió tagjai lettek (Horvátország és Szlovénia) sokkal inkább a nemzetük javára történő eseményként gondolnak a föderáció felbomlására.

Bár a XXI. század első felében tanúi lehettünk újabb és újabb Tito-szobrok felavatásának, Jugoszlávia első emberének személyi és politikai megítélése nemhogy utódállamonként, de az országokon belüli tartományokban is megosztó. A Tito alakja körüli nézeteltérések megoldása még valószínűleg évekig, ha nem évtizedekig el fog húzódni.

Forrás: xxszazadintezet.hu

Nyitó kép: Josip Broz Tito. Forrás: moszkvater.com

Az eredeti tanulmány itt érhető el: https://www.xxszazadintezet.hu/tito-emlekezete-a-jugoszlav-utodallamokban/