xx. század intézet
Francón kívül senkit sem érintett meg az ’56-os magyar szabadságharc
Spanyolország – a nyugati hatalmak közül egyetlenként – katonailag is hajlandó lett volna támogatni a magyar szabadság ügyét 1956-ban – derült ki Ricardo Ruiz de la Serna spanyol jogász és történész előadásából. A madridi San Pablo Egyetem docense a XX. Század Intézet meghívására mutatta be a Franco vezette állam párját ritkító hozzáállását a magyar szabadságharc ügyéhez. A magyarok iránti rokonszenvet akár tevékeny segítséggel is kifejezte volna a katonából lett államfő, annak ellenére, hogy országa akkoriban éppen csak kilépett a nemzetközi elszigeteltségből.
Kell-e félni a kommunistáktól? Hollywood azt sulykolja, hogy nem
Robert Oppenheimer a róla szóló, nemrég megjelent filmmel került a figyelem középpontjába, és úgy a filmbéli tálalás, mint maga a történet is viták tárgya lett. Kommunista vagy nem kommunista? Kém vagy nem kém? Kellett-e az atombomba, vagy nem? Oppenheimernek vagy Teller Edének volt-e igaza? Ilyen kérdések foglalkoztatják a témáról vitázókat, de úgy tűnik, a filmet kibocsátó Hollywood sem érintetlen ezekben a kérdésekben. Annak idején az amerikai filmipar fővárosa ugyanúgy a kommunistákra vadászó Joseph McCarthy szenátor látókörébe került, ahogy maga Oppenheimer is. A XX. Század Intézet Félmúlt című műsorának legutóbbi adásából kiderült, hogy Hollywood és Oppenheimer tulajdonképpen azóta is egy oldalon állnak...
„Háborús bűnösök a vesztes országokban vannak” – Irak amerikai–brit lerohanása 20 év távlatából a XX. Század Intézet műsorában
Szinte hihetetlen, de észrevétlenül történelemmé vált az az esemény, amelyre nagyon sokan jelen időben, a híradókból emlékszünk: 20 évvel ezelőtt szállta meg Irakot az Egyesült Államok, a 2011. szeptember 11-i terrortámadás megtorlásának második felvonásaként. Akkor már két éve amerikai megszállás alatt állt a terrortámadásért felelőssé tett, illetve a terroristáknak menedéket adó Afganisztán. Irak megtámadásához az al-Kaidával való kapcsolata, illetve az ország által állítólagosan birtokolt tömegpusztító fegyverek szolgáltatták a casus bellit az USA-nak. Mára mindkét állításról kiderült, hogy nem állják meg a helyüket. Hogy állunk ennek fényében George W. Bush akkori amerikai elnök és Tony Blair akkori brit miniszterelnök, vagyis a két agresszor ország vezetőinek, illetve az egész eseménysornak a történelmi megítélésével? Erről Magyarics Tamás és Fekete Rajmund történészek beszéltek a XX. Század Intézet Félmúlt című sorozatának legújabb részében.
Akik maradtak – Emlékezzen a XX. Század Intézet videójával a holokauszt áldozataira! (VIDEÓ)
2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. A közelgő emléknap alkalmából figyelmükbe ajánljuk a XX. Század Intézet korábbi adását, amelynek témája: Hogyan lehet tovább élni egyéni és kollektív szinten azzal a traumával amit a holokauszt jelentett, miközben az egyik diktatúrát pillanatokon belül egy másik váltotta fel?
XX. Század Intézet: Ronald Reagan, aki nem félt megnyerni a hidegháborút
Negyven éve hirdette meg az azóta is a legjelentősebbek között számon tartott amerikai elnök, Ronald Reagan a csillagháborús tervet, és ez fordulópontot jelentett a hidegháború menetében. Róla szólt a XX. Század Intézet Félmúlt című műsorának legutóbbi adása, Békés Márton történésszel, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatójával.
XX. Század Intézet: Kína elsősorban kínai és csak formálisan kommunista
Ahogy növekszik a feszültség a világ nagyhatalmai között, egyre fontosabb ismernünk őket, és fürkészni, hogy melyiküktől mire számíthatunk. Kiváltképp igaz ez Kínára, amely – akár kettő, akár több pólusú lesz az eljövendő világ –, úgy tűnik, biztosan az egyik pólus lesz. A keleti óriás nyomorgó tömegek hazájaként és a Nyugatnak kiszolgáltatott félgyarmatként kezdte a XX. századot, és innen kapaszkodott fel mára az Egyesült Államok legfőbb kihívójává, ami bárhonnan nézve szédületes felzárkózást jelent. Annak ellenére, hogy a nyugati világrend által meghatározott pályán tudott jelentősen lefaragni az amúgy tetemes hátrányából, mutatja az alkalmazkodóképességét, ugyanakkor az általa bejárt pályaív mégis jellemzően kínai. Ennek volt kulcsfigurája a vezetőként Maót váltó Teng Hsziao-ping. Az ő munkásságán keresztül kerülhettünk közelebb Kína rejtélyéhez a XX. Század Intézet Félmúlt című podcastbeszélgetésének idei első adásában, amelyben Baczoni Dorottya igazgató vendége volt Horváth Levente, a Neumann János Eurázsia Központ igazgatója.
Tito: nemzeti hős vagy bűnöző és mészáros az egykori kommunista vezető? - A XX. Század Intézet elemzése
A mai napig megosztja a jugoszláv utódállamok polgárait Josip Broz Tito személye. Megítélése lényegében az alábbi két végletet foglalja magába: nemzetük legnagyszerűbb fia és tanára vagy pedig egy mészáros, bűnöző és diktátor. A rendszerváltoztatás után fellángoló nacionalizmusok miatt Tito "nem kívánatos" személlyé vált az utódállamokban, később azonban a Tito-nosztalgia egyre inkább visszatért. A 20. Század Intézet nemrég adott közre elemzést az egykori jugoszláv kommunista vezető emlékezetéről.
Aki hőst választ, az értékrendet választ – Interjú Baczoni Dorottyával a XX. Század Intézet videópályázatáról
Az én hősöm címmel hirdetett pályázatot középiskolások számára a XX. Század Intézet – a diákok olyan személyről szóló videóval pályázhatnak, akire hősként tekintenek a XX. századból. A legfeljebb háromperces videókban szinte megkötés nélkül szerepelhet magyar vagy külföldi, nő vagy férfi, közismert vagy csak szűk körben számon tartott feltaláló, művész, történelmi személyiség, vagy bármilyen más okból fontos személy, csak annyi az elvárás, hogy a tevékenységének legyen közéleti jelentősége. Baczoni Dorottyát, a XX. Század Intézet igazgatóját kérdeztük a Wittner Mária emlékének ajánlott pályázatról.
Ajánljuk még
A kipróbált harcosokkal küzd meg az örményekkel és a portugálokkal Marco Rossi
Kihirdette keretét a magyar labdarúgó-válogatott októberi világbajnoki selejtezőire Marco Rossi szövetségi kapitány.
Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.
Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.
A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.
