xx. század intézet
Francón kívül senkit sem érintett meg az ’56-os magyar szabadságharc
Spanyolország – a nyugati hatalmak közül egyetlenként – katonailag is hajlandó lett volna támogatni a magyar szabadság ügyét 1956-ban – derült ki Ricardo Ruiz de la Serna spanyol jogász és történész előadásából. A madridi San Pablo Egyetem docense a XX. Század Intézet meghívására mutatta be a Franco vezette állam párját ritkító hozzáállását a magyar szabadságharc ügyéhez. A magyarok iránti rokonszenvet akár tevékeny segítséggel is kifejezte volna a katonából lett államfő, annak ellenére, hogy országa akkoriban éppen csak kilépett a nemzetközi elszigeteltségből.
Kell-e félni a kommunistáktól? Hollywood azt sulykolja, hogy nem
Robert Oppenheimer a róla szóló, nemrég megjelent filmmel került a figyelem középpontjába, és úgy a filmbéli tálalás, mint maga a történet is viták tárgya lett. Kommunista vagy nem kommunista? Kém vagy nem kém? Kellett-e az atombomba, vagy nem? Oppenheimernek vagy Teller Edének volt-e igaza? Ilyen kérdések foglalkoztatják a témáról vitázókat, de úgy tűnik, a filmet kibocsátó Hollywood sem érintetlen ezekben a kérdésekben. Annak idején az amerikai filmipar fővárosa ugyanúgy a kommunistákra vadászó Joseph McCarthy szenátor látókörébe került, ahogy maga Oppenheimer is. A XX. Század Intézet Félmúlt című műsorának legutóbbi adásából kiderült, hogy Hollywood és Oppenheimer tulajdonképpen azóta is egy oldalon állnak...
„Háborús bűnösök a vesztes országokban vannak” – Irak amerikai–brit lerohanása 20 év távlatából a XX. Század Intézet műsorában
Szinte hihetetlen, de észrevétlenül történelemmé vált az az esemény, amelyre nagyon sokan jelen időben, a híradókból emlékszünk: 20 évvel ezelőtt szállta meg Irakot az Egyesült Államok, a 2011. szeptember 11-i terrortámadás megtorlásának második felvonásaként. Akkor már két éve amerikai megszállás alatt állt a terrortámadásért felelőssé tett, illetve a terroristáknak menedéket adó Afganisztán. Irak megtámadásához az al-Kaidával való kapcsolata, illetve az ország által állítólagosan birtokolt tömegpusztító fegyverek szolgáltatták a casus bellit az USA-nak. Mára mindkét állításról kiderült, hogy nem állják meg a helyüket. Hogy állunk ennek fényében George W. Bush akkori amerikai elnök és Tony Blair akkori brit miniszterelnök, vagyis a két agresszor ország vezetőinek, illetve az egész eseménysornak a történelmi megítélésével? Erről Magyarics Tamás és Fekete Rajmund történészek beszéltek a XX. Század Intézet Félmúlt című sorozatának legújabb részében.
Akik maradtak – Emlékezzen a XX. Század Intézet videójával a holokauszt áldozataira! (VIDEÓ)
2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. A közelgő emléknap alkalmából figyelmükbe ajánljuk a XX. Század Intézet korábbi adását, amelynek témája: Hogyan lehet tovább élni egyéni és kollektív szinten azzal a traumával amit a holokauszt jelentett, miközben az egyik diktatúrát pillanatokon belül egy másik váltotta fel?
XX. Század Intézet: Ronald Reagan, aki nem félt megnyerni a hidegháborút
Negyven éve hirdette meg az azóta is a legjelentősebbek között számon tartott amerikai elnök, Ronald Reagan a csillagháborús tervet, és ez fordulópontot jelentett a hidegháború menetében. Róla szólt a XX. Század Intézet Félmúlt című műsorának legutóbbi adása, Békés Márton történésszel, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatójával.
XX. Század Intézet: Kína elsősorban kínai és csak formálisan kommunista
Ahogy növekszik a feszültség a világ nagyhatalmai között, egyre fontosabb ismernünk őket, és fürkészni, hogy melyiküktől mire számíthatunk. Kiváltképp igaz ez Kínára, amely – akár kettő, akár több pólusú lesz az eljövendő világ –, úgy tűnik, biztosan az egyik pólus lesz. A keleti óriás nyomorgó tömegek hazájaként és a Nyugatnak kiszolgáltatott félgyarmatként kezdte a XX. századot, és innen kapaszkodott fel mára az Egyesült Államok legfőbb kihívójává, ami bárhonnan nézve szédületes felzárkózást jelent. Annak ellenére, hogy a nyugati világrend által meghatározott pályán tudott jelentősen lefaragni az amúgy tetemes hátrányából, mutatja az alkalmazkodóképességét, ugyanakkor az általa bejárt pályaív mégis jellemzően kínai. Ennek volt kulcsfigurája a vezetőként Maót váltó Teng Hsziao-ping. Az ő munkásságán keresztül kerülhettünk közelebb Kína rejtélyéhez a XX. Század Intézet Félmúlt című podcastbeszélgetésének idei első adásában, amelyben Baczoni Dorottya igazgató vendége volt Horváth Levente, a Neumann János Eurázsia Központ igazgatója.
Tito: nemzeti hős vagy bűnöző és mészáros az egykori kommunista vezető? - A XX. Század Intézet elemzése
A mai napig megosztja a jugoszláv utódállamok polgárait Josip Broz Tito személye. Megítélése lényegében az alábbi két végletet foglalja magába: nemzetük legnagyszerűbb fia és tanára vagy pedig egy mészáros, bűnöző és diktátor. A rendszerváltoztatás után fellángoló nacionalizmusok miatt Tito "nem kívánatos" személlyé vált az utódállamokban, később azonban a Tito-nosztalgia egyre inkább visszatért. A 20. Század Intézet nemrég adott közre elemzést az egykori jugoszláv kommunista vezető emlékezetéről.
