Az izraeli titkosszolgálat lehallgatta az amerikai-iráni tárgyalásokat?
Fotó: Ronen Zvulun/AP
Hiába a szoros szövetség, az izraeliek szeretnének a saját fülükkel meggyőződni az amerikaiak tárgyalási pozíciójáról. Vagyis úgy tűnik, hogy - a hírek szerint - Izrael nem elégedett meg az amerikai fél beszámolóival.
Úgy tűnik, hogy az amerikaiaknak kezd már sok lenni az izraeli titkosszolgálat tevékenysége, amely a szövetséges Egyesült Államok pozíciójának feltérképezésére irányul. A New York Times azt írta, hogy noha mindkét ország tisztában vele, és hallgatólagosan el is fogadja, hogy a másik fél hírszerzési műveleteket folytat ellene, azonban az már kevésbé fér bele, hogy az izraeli titkosszolgálat tevékenysége immár kiterjed az amerikaiak Iránnal szembeni tárgyalási pozíciójának a felmérése.
Fotó: Ohad Zwigenberg
Legmagasabb szinten van az Izrael által jelentett elhárítási fenyegetés
A lap amerikai tisztviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy a Pentagon a legmagasabb szintre emelte az Izrael által jelentett elhárítási fenyegetés besorolását tekintettel arra, hogy az amerikai hírszerzés szerint Izrael megkísérelhette lehallgatni az amerikai-iráni tárgyalásokat. Ezt a műveletet pedig az amerikaiak már egyértelmű határátlépésnek tekintették. Erre utal azoknak az amerikai tisztviselőknek a nyilatkozata is, akik szerint az eddigiekhez képest az már egy új helyzetnek számít, hogy Izrael intenzíven próbálta feltérképezni az amerikai tárgyalási pozíciókat az Iránnal zajló egyeztetések során.
Az izraeli megfigyelés és lehallgatás kiterjedhetett Steve Witkoffra, Donald Trump vezető tárgyalójára, Elbridge A. Colbyra, a Pentagon legmagasabb rangú szakpolitikai tisztviselőjére, valamint annak helyettesére, Michael P. DiMino IV.-re is.
Az USA pedig a hírek szerint nem tétlenkedett, hanem - egy, a lap által ismertetett hírszerzési jelentés szerint - az Izraelhez köthető elhárítási fenyegetés szintjét az elmúlt hetekben a „magas” kategóriából a legfelső, „kritikus” szintre emelték.
Mindez pedig azt jelenti, hogy Izrael titkosszolgálati tevekénysége vagy "kíváncsisága" azzal a következménnyel járt, hogy megkapta azt a kitüntetett figyelmet a Egyesült Államoktól, amely eddig egy, az USA-val szövetséges országnak, de még némely ellenséges országnak sem járt ki. (Egyes amerikai tisztviselők is csak annyit tettek hozzá, hogy Dél-Korea az, amely megközelíti ezt a fenyegetettségi szintet.)
Mindez alapján úgy látszik, hogy Izrael nem elégszik meg amerikai partnere beszámolóival, és inkább fokozza a hírszerzési aktivitását a szövetségesével szemben. Ugyanakkor az, hogy a Trump-kormányzat alatt - ahogy az egyik magas rangú amerikai tisztviselő fogalmazott - "elszabadult" a izraeli titkosszolgálat feltételezhetően éppen a két fél közötti "jó" szövetségi viszonynak is köszönhető. Ezt támaszthatja alá az is, hogy míg a Védelmi Minisztérium nem kommentálta az értesüléseket, addig a Fehér Ház egyik névtelenül nyilatkozó tisztviselője hamisnak nevezte a beszámolót. Trumpéknak pedig azért is lehet kellemetlen mindez, mivel ez nem a két fél közötti, a külvilág felé mutatott magas bizalmi szintet erősíti.
Noha, a washingtoni izraeli nagykövetség is tagadta a kémkedés vádját, azért ezt a fajta tagadást természetesen nem vesszük készpénznek.
