Pesti Srácok

Egyre enyhébbek a feltételek: Washington közölte, mikor érhet véget az iráni háború

Egyre enyhébbek a feltételek: Washington közölte, mikor érhet véget az iráni háború
Fotó: Altaf Kadri

Korábban a korlátozni akarták az iráni rakétaprogram hatótávolságát és a rakéták számát, valamint megszüntetni az Irán által támogatott milíciák és proxy-erők támogatását is.

Úgy tűnik, az Egyesült Államok lejjebb vett az igényeiből, ami a béketárgyalás feltételeit illeti. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter a Fox Newsnak vasárnap kijelentette:

„Az Egyesült Államok akkor tekinti lezártnak az iráni konfliktust, ha szabaddá válik a Hormuzi-szoros és Irán kiadja a birtokában lévő magas fokon dúsított uránkészletet, valamint végleg lemond az atomfegyverről.”

A miniszter hangsúlyozta: amennyiben létrejön a megállapodás a két fél között, a Hormuzi-szoros megnyitását az Egyesült Államok annak jeleként fogja tekinteni, hogy Irán tartja a szavát.

Scott Bessent szerint Irán nagy hibát követett el azzal, hogy az Egyesült Államokkal kialakult konfliktusa során megtámadta az Arab-öbölbeli szomszédait, hiszen az öböl menti államok ugyan az Egyesült Államokkal partneri kapcsolatban vannak, de a múltban nem voltak teljes mértékben „transzparensek” a bankrendszerükben megforduló iráni pénzekkel.

„Az ellenük irányuló iráni légicsapásokat követően ezek az arab országok hirtelen nagyon együttműködőkké váltak abban az értelemben, hogy hajlandóak voltak megosztani bankszámla-adatokat és segíteni számlák befagyasztását”

– hangoztatta az amerikai pénzügyminiszter, és egyben méltatta az amerikai tengeri blokád eredményeit, amelynek révén az iráni kikötőkből induló hajók nem jutnak át a Hormuzi-szoroson, illetve nem tudják megközelíteni az iráni partokat.

A tárcavezető szerint a blokád elmúlt több mint 6 hete alatt 116 hajót fordítottak vissza amerikai katonai egységek az Ománi-öböl és Hormuzi-szoros térségében.

A tárcavezető által említett amerikai feltételek már mérsékeltebbek, mint például egy hónappal ezelőtt. Akkor ugyanis az amerikai szövetséges közel-keleti államok védelme mellett olyan követelések is elhangzottak, mint a korlátozások bevezetése az iráni rakétaprogram hatótávolságára és a rakéták számára, valamint az Irán által támogatott milíciák és proxy-erők támogatásának megszüntetése, és a regionális energetikai létesítmények elleni csapások leállítása.

Kiemelt kép: Egy lelőtt iráni drón okozta tűz az egyesült arab emírségekbeli fudzseirai olajfinomítóban 2026. március 14-én. Izrael és az Egyesült Államok február 28-án közös légicsapást indított a teheráni vezetés ellen. A síita állam válaszul rakétákkal támadja Izraelt és a szomszédos arab országokban levő amerikai katonai célpontokat.
MTI/AP/Altaf Kadri

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.