Pesti Srácok

„Háborús bűnösök a vesztes országokban vannak” – Irak amerikai–brit lerohanása 20 év távlatából a XX. Század Intézet műsorában

Szinte hihetetlen, de észrevétlenül történelemmé vált az az esemény, amelyre nagyon sokan jelen időben, a híradókból emlékszünk: 20 évvel ezelőtt szállta meg Irakot az Egyesült Államok, a 2011. szeptember 11-i terrortámadás megtorlásának második felvonásaként. Akkor már két éve amerikai megszállás alatt állt a terrortámadásért felelőssé tett, illetve a terroristáknak menedéket adó Afganisztán. Irak megtámadásához az al-Kaidával való kapcsolata, illetve az ország által állítólagosan birtokolt tömegpusztító fegyverek szolgáltatták a casus bellit az USA-nak. Mára mindkét állításról kiderült, hogy nem állják meg a helyüket. Hogy állunk ennek fényében George W. Bush akkori amerikai elnök és Tony Blair akkori brit miniszterelnök, vagyis a két agresszor ország vezetőinek, illetve az egész eseménysornak a történelmi megítélésével? Erről Magyarics Tamás és Fekete Rajmund történészek beszéltek a XX. Század Intézet Félmúlt című sorozatának legújabb részében.

A háborút nemcsak a hatalmon levő republikánusok, hanem a demokraták is támogatták – szélesítette rögtön a lehetséges felelősök körét Magyarics Tamás, hozzátéve, hogy már a háborút megelőzően, a Clinton-kormányzat szankciós politikája következtében félmillió gyerek halt meg Irakban. Arra is emlékeztetett a kutató, hogy már 1997-ben megalakult a republikánus berkeken belül az akár erőszakos demokráciaexportot hirdető, neokonzervatív Project For New American Century kutatóintézet, amelynek soraiból később tízen is a Bush-adminisztráció tagjai lettek. Külön figyelemre méltó Paul Wolfowitz akkori védelmiminiszter-helyettes élettörténete, aki később a Világbank elnöke is lett. Fekete Rajmund az időben még visszább ment, hiszen az 1991-es első Öböl-háborút hozta szóba, mint az egypólusú amerikai világrend látványos megszületését. A szovjet blokk összeomlásával kellettek olyan színterek, ahol a háborús héják levezethették az energiákat – mondta. Külön felhívta a figyelmet, hogy Afganisztán lerohanása után mintegy másfél évig tartott annak a kommunikációs felépítése amerikai részről, hogy egy következő országot, Irakot is lerohanhassák.

Itt bukkant fel érvelésként a terrorizmus elleni, illetve a tömegpusztító fegyverek elleni harc, amelyeket ilyen megfogalmazásban az ENSZ Biztonsági Tanácsán is át tudtak nyomni.

Dick Cheney alelnök egy-két nappal a Világkereskedelmi Központ tornyai elleni merénylet után még úgy nyilatkozott, hogy nem tud kapcsolatról Szaddam Husszein és a terrorizmus között, ám a későbbiekben a CIA „egyértelmű bizonyítékokat” tárt az elnök elé a kapcsolatról meg a tömegpusztító fegyverekről, és mind az amerikaiak, mind a britek eléggé felturbózták a hírszerzési jelentések tartalmát – magyarázta Magyarics Tamás. Emlékezetesek a Colin Powell akkori külügyminiszter által az ENSZ Biztonsági Tanácsban mutogatott fényképek mindenféle alumíniumcsövekről, amelyekről el kellett hinnie a világnak, hogy azok Szaddám tömegpusztító fegyverei. Fekete Rajmund az amerikai viselkedés politikai kommunikációs vetületét emelte ki, amellyel felépítettek egy megfoghatatlan ellenségképet, a terrorizmust, amely szinte bármeddig alapot adhat a háborúzáshoz. Magyarics Tamás hozzátette, hogy az iraki háború egyik legnagyobb pénzügyi haszonélvezője „teljesen véletlenül” Dick Cheney korábbi vállalata volt.

PestiSracok facebook image
Fekete Rajmund (balra) és Magyarics Tamás (középen) a XX. Század Intézet stúdiójában

Amerikai–brit katonai koalíció, hamis bizonyítékokkal

A terrortámadás utáni, Afganisztán elleni háborúban még széles körű nemzetközi koalíció állt a terrorizmus ellen hadat viselő amerikaiak mellett, Irak ellen már csak Nagy-Britannia állt az USA oldalán, és az ENSZ BT sem támogatta a háborút. A többi állam nem tartotta valósnak az indokokat és valósnak az amerikaiak és britek által felhozott bizonyítékokat Irak megtámadásához – vázolta Magyarics Tamás, aki arról is beszélt, hogy Jaqcues Chirac francia és Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Gerhard Schröder német kancellár együttesen ellenezték az agressziót. Ők már túlzásnak érezték a nemzetközi normarendszerhez képest az amerikai demokráciaexport intenzitását – fogalmazott a történész, aki a britek szerepvállalását a korábbi közel-keleti hatalmuk nosztalgiájával, ottani gazdasági érdekeikkel, valamint az Egyesült Államokhoz kötöttségükkel magyarázta.

Fekete Rajmund felidézte a Bush és Blair közti viszonyt is, amely némi távolságtartással indult – mégiscsak republikánus és munkáspárti, azaz ellenkező oldali vezetőkről van szó –, ám Blair volt az elnöknek beiktatott Bush első külföldi vendége, és hamar kiderült, hogy elég jól egymásra hangolódtak. Ez aztán Irak megtámadásánál is szerepet játszott.

Bush és Blair nagy egyetértésben masíroztak át a nemzetközi közvéleményen, aztán Irakon is (kép forrása: middleeasteye.net)

A hamisítvány állítást fokozva megemlítette azt is, hogy az iraki tömegpusztító fegyverek ügyében a brit titkosszolgálattól eltérő véleményt megfogalmazó fegyverszakértő, David Kelly a hivatalos vizsgálat szerint öngyilkosságot követett el 2003-ban, mára azonban tudható, hogy valójában megölték.

Elmaradt a valódi szembenézés a múlttal

A műsorban felidézték Tony Blair 2016-os beszédét, amelyet azért mondott, mert nyilvánosságra hozták a 2009-ben elkészült jelentést az iraki háborúról. Ebben az áll, hogy nem volt meg az amerikai–brit agresszió háború törvényes alapja, a tömegpusztító fegyverekről szóló bizonyítékok nem voltak megalapozottak, az amerikaiak és a britek aláásták az ENSZ BT hatáskörét, nem merítették ki a békés lehetőségeket a háború elkerülésére, és Szaddám Husszein nem jelentett komoly fenyegetést a brit érdekekre. Blair mélységes sajnálatát fejezte ki ennek hatására, de leszögezte, hogy a halottak és sebesültek áldozata nem volt hiábavaló. Ennek alátámasztásához éppen a jelentésnek mondott ellent, hiszen szerinte Szaddám Husszein mindig is komoly fenyegetést jelentett a világbékére, és támogatta a terrorizmust.

Ezeket a túlzásokat Magyarics Tamás is kiemelte, emlékeztetve Szaddám valós haderejére, amely nagyon gyorsan elolvadt a háborúban.

Irak éppen, hogy nem támogatta a terroristákat, mert Szaddám saját hatalmára nézve is veszélyt látott bennük – magyarázta a történész, hozzátéve, hogy az amerikaiak se voltak túl finnyásak az Irakban meghalt százezrekkel, civilekkel és gyerekekkel kapcsolatban, és ilyen morális alapon jó pár másik rezsimet is meg kellett volna dönteni.

Az iraki közjó érdekében véghez vitt felszabadítási művelet árulkodó epizódja (kép forrása: washingtonpost.com)

Fekete Rajmund azt hangsúlyozta, hogy húsz év telt el a háború óta, és hiába minden azóta napvilágra került részlet, a fősodratú médiában ez még mindig egy jó cél érdekében véghez vitt, jó demokráciaexportként jelenik meg.

– mondta Fekete. A kérdésre, hogy Bush és Blair háborús bűnösök-e, Magyarics Tamás átütő erővel válaszolt:

Ezt Fekete Rajmund azzal toldotta meg, hogy „a győztes mindent visz”, majd megemlítette az ukrajnai háborút, ahol Putyin mások mellett éppen az amerikaiak és britek iraki inváziójára hivatkozik.

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül

Exkluzív 2021 augusztus 17.
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.