Pesti Srácok

Kiss Gy. Csaba a megfeneklett rendszerváltoztatásról: az MDF tavaszi nagytakarítást ígért, de csak egy portörlés lett belőle – Boomerlázadás (Videó!)

A hétfői Boomerlázadás vendége Kiss Gy. Csaba, Széchenyi-díjas magyar művelődéstörténész volt. A Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója, és a lakiteleki nyilatkozat egyik aláírója arról beszélt a műsorban, hogy hol feneklett meg az 1990-es évek elején a rendszerváltás. Kiss Gy. Csaba a legnagyobb hibának az MDF és az SZDSZ paktumát tartotta, amiről nem tudott a tagság. A másik fő mulasztás szerinte az volt, hogy elmaradt a szembenézés, elmaradt az igazságtétel. A művelődéstörténész nagyon jelentősnek tartja a Visegrádi Négyek egyre aktívabb együttműködését, amely biztosítja az Európai Unióban a közös fellépést. Egykori pártja, az MDF tavaszi nagytakarítást ígért, de csak egy portörlés lett belőle. Ezért tartja örvendetesnek, hogy a Fidesz valósította meg végül a Magyar Demokrata Fórum eredeti programját. Kiss Gy. Csaba arra is kitért, hogy amíg a nemzet fogalmát valamilyen szinten kitörölte a nyugat-európai elit, addig a közép-kelet-európai államok – elsősorban Magyarország – a nemzeti identitás fontos részének tartják a nemzet létét.

A Boomerlázadás hétfői adásában Kiss Gy. Csaba először felidézte a Visegrádi Együttműködés létrejöttének idejét, amelyben ő is részt vállalt, hiszen akkoriban jelent meg a Hitel című folyóirat, amely rendre közölte a friss híreket. A Széchenyi-díjas magyar művelődéstörténész 1991. februárját és az azt követő időszakot azért is emlegette, mert szerinte akkortájt megváltozott hazánk geopolitikai helyzete, vagyis jelentősebb szerepet kapott Magyarország. Rövid történeti kitérő után a jelen helyzetet Kiss Gy. Csaba úgy értékelte:

A művelődéstörténész a továbbiakban kitért a kisebbségek helyzetére is. Kiss Gy. szerint a V4 országokból ez kettőnek jelent problémát, hiszen Lengyelországban csak diaszpóra, szórvány kisebbségek vannak, ugyanúgy Csehországban. Igazából Szlovákiában van jelentős nem szlovák, nagy többségében magyar kisebbség, és a mi kisebbségeink is szórvány jellegűek. Tehát számunkra a határon túli magyarság jelenti a feladatot – mondta a művelődéstörténész, aki hozzátette: nagy fordulat kellett ahhoz, hogy a Kárpát-medence-szerte élő, több százezer magyar ember miatt is a magyar társadalom tudatában legyen az összetartozásnak. Szakál Borostyán műsorvezető itt felhívta a figyelmet arra, hogy ehhez nagyban a magyar kormány is hozzájárul, amely a magyar kisebbségek gazdasági, kulturális és oktatási munkáját is nagy összegekkel támogatja. Hosszas részletezés után Kiss Gy. Csaba kihangsúlyozta, hogy

PestiSracok facebook image

Stefka István ezt követően felhozta, hogy a Magyar Demokrata Fórum (MDF) 1990-es választási győzelmekor Kiss Gy. Csaba is ott állt Antall József mellett. Akkor ott a győzelem éjszakáján, április 8-án, bennem egy teljes földöntúli öröm volt, de arról, hogy velem személyesen mi lesz, arról fogalmam nem volt – részletezte a művelődéstörténész. Ezután a műsorvezető kérdésére válaszolva azt mondta, hogy azt hitte, ez egy szimbolikus búcsú lesz a kommunista rendszertől. Ez az, ami elmaradt – mondta Kiss Gy. A Boomerlázadás vendége kissé felháborodottan mesélte, hogy ezenkívül az sem tetszett neki, hogy az akkori MDF elnöksége a háta mögött és a tudta nélkül Antall József paktumot kötött az SZDSZ-szel. Kiss Gy. ezt egy politikailag indokolatlan és erkölcstelen lépésnek tartotta.

A későbbieket tekintve a művelődéstörténész elmesélte, hogy a Magyar Demokrata Fórum hét alapítóját – amelyből az egyik maga Kiss Gy. Csaba volt – egy eszmeiség indította el. Kiss Gy. pedig egy, a lengyelekhez hasonló szolidaritási mozgalmat képzelt el, amit meg is indokolt. A műsor vendége ráadásul az MDF által beígért tavaszi nagytakarítást is szóba hozta, amiből aztán még portörlés sem lett.

A folytatásban szó volt arról is, hogy az MDF eredeti elképzeléseit – főképp értékekben – éppen a Fidesz valósította meg, sőt, jelentősen tovább is lépett.

Az adás végén Kiss Gy. Csaba a jelenleg folyó kormányzást és ennek pozitivitását is értékelte. A művelődéstörténész úgy fogalmazott:

Kiss Gy. azon a véleményen van, hogy a Fidesz-KDNP kormánya egy egészséges gondolkodású kormány, amelynek a munkáját hagyni kell folytatni.

Forrás: Pesti TV

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)