Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!
A honfoglalás óta nekünk, magyaroknak számos háborút kellett megvívnunk, de még mindig itt vagyunk – ez egyúttal azt is jelenti, hogy a vesztes csaták mellett sok győztes küzdelem van mögöttünk. Magyarország több mint ezeréves államisága, a nemzet szabadsága több alkalommal került támadás alá a történelem során. A török hódoltság, a Habsburg-uralom, a náci és a szovjet megszállás mély és kitörölhetetlen nyomokat, sőt meghaladhatatlannak tűnő történelmi mintázatokat hagyott a magyar nemzeti emlékezetben - így kezdődik Halkó Petra könyvének méltatása a XXI. Század Intézet oldalán.
A szabadság fogalma a politikai történelem és gondolkodás alakításában mindig is központi szerepet játszott, az idők során folyamatosan változott, újraértelmeződött. Felvetődik tehát a kérdés, mit is jelent ma a magyar szabadság: küzdelem, illúzió vagy valóság?
Halkó Petra három jól strukturált történeti íven – a szabadsághiányos állapot, a „szabad világ” illúziója, valamint a szabadságkorlátozások kora – keresztül vezeti végig olvasóját a 20. század totalitárius rendszereitől a 21. század globális kihívásaiig. A kötet átfogó és provokatív szemléletű társadalom- és politikatörténeti vizsgálódásra vállalkozik, amely a nemzetállami gondolat reneszánszát állítja a magyar történelmi tapasztalat középpontjába.
A szerző célja nem kevesebb, mint új perspektívát nyitni a magyar politikatörténet értelmezésében: megmutatni, hogy a nemzeti szabadság és önrendelkezés nem anakronisztikus fogalmak, hanem a túlélés és a stabilitás zálogai a globális ideológiák korában. A szabadságot ugyanis nem a nemzetközi ideológiák, hanem a nemzeti önrendelkezés garantálhatja. Csakhogy míg a múltban idegen államok sikerrel törekedtek arra, hogy hazánkat különféle társadalomátalakító kísérletek terepeként használják, és Magyarországon artikulálják saját érdekeiket a nemzeti szabadságunk ellenében, addig ma különféle transznacionális aktorokkal szemben kell megvédenünk a szabadságunkat.
Magyarország történelme során hol Keletről, hol Nyugatról vált újra és újra kísérleti tereppé, ahol nemzetközi ideológiák, politikai és pénzügyi érdekek által vezérelt társadalomátalakítási kísérleteket hajtottak végre. A Nemzeti Együttműködés Rendszere azonban lehetőséget teremtett arra, hogy Magyarország valóban éljen azzal a szabadsággal, amelyet 35 évvel ezelőtt visszaszerzett, majd az elmúlt három és fél évtizedben érvényre juttatott. A kérdés végső soron az, hogy a magyarok elég bátrak lesznek-e ahhoz, hogy ténylegesen éljenek a szabadságukkal.
Jöjjön el, kérdezzen Ön is! Polbeat-felvétel minden páros hét csütörtökén, este hat órától a Revolutio'56 Gasztrosörözőben Budán, a Bem rakpart 53. alatt.
