halkó petra
Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök! Halkó Petra: A USAID-botrány is igazolja, hogy gazdasági és ideológiai újragyarmatosítás folyik a világban (podcast)
Nem olyan fából faragták ezeket a csoportokat, hogy a nagy USAID-leleplezés hatására csak úgy felszívódjanak és felhagyjanak szuverén országok destabilizálásával. Szoktam mondani, a pénz útja mindig elvezet a válaszokhoz, éppen ezért követem nyomon Soros György fiának közösségi médiabeli megjelenéseit, hogy hol jár, hol folytat egyeztetéseket. Hogy-hogy nem újabban Európa áll az érdeklődésének középpontjában - felelte Halkó Petra eszmetörténész, a XXI. Század Intézet vezető elemzője podcastműsorunkban Huth Gergely kérdésére, miszerint a több tízmilliárd dollárból gazdálkodó USAID bezárása után fellélegezhetnek-e a liberális globalisták célkeresztjébe került országok és kormányok? A beszélgetésben szó esett arról is, hogy Orbán Viktor madridi hatalmas sikeréből láthatóan beérett a vetés, a nyugati patrióták ismerik és követik a magyar szuverenizmus politikáját, továbbá arról, hogy miként változott és mégis miként maradt állandó a Fidesz identitása és politikája az elmúlt három évtizedben. A számtalan jó döntés közül Brüsszel megint megtalálta a legrosszabbat – The Fair Right
Nehéz megmondani, hogy a nyugat-európai politikusok öncélúan, vagy pedig megrendelői utasításra tekintenek félre, amikor szembe kellene nézniük a döntéseik következményeivel. Olyan következményekkel, mint a nagyvárosi terrorizmus, szisztematikusan romló közbiztonság vagy a burjánzó antiszemitizmus. Szintén fontos kérdés, hogy hol volt eddig a Nyugat-Európában talajvízként feltörő antiszemitizmus. A gázai palesztinok jogos vagy jogszerűtlen követeléseiről érdemes vitázni, de egy teljesen másik kérdés éltetni a zsidók ellen elkövetett brutális terrorcselekményeket. A mai részben Halkó Petrával fejtegettük az elmúlt hét legfontosabb kérdéseit, és arra a következtetésre jutottunk, hogy ha az európai politikusok tovább folytatják ezt az önsorsrontó politikát, akkor nem marad európai, akit képviselhetnének. Helyette majd lesz sok új-európai, akik annyira otthonosan fognak mozogni a kontinensen, hogy már nem lesz szükségük európai politikusokra... hoznak magukkal sajátot. 
