halkó petra
Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!
Halkó Petra: Cseh Katalin elszólta magát, ez nem a pride-ról, hanem egy újabb színes forradalom kísérletéről szól
A történtek beleilleszkednek az úgynevezett „színes forradalmak” mintázatába. A 2000-es évek elejétől napjainkig világszerte közel harminc „színes forradalom” zajlott le, ez nem ritka jelenség térségünkben, Közép- és Kelet-Európában sem - írta a Látószög blogon Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője.
Halkó Petra: A USAID-botrány is igazolja, hogy gazdasági és ideológiai újragyarmatosítás folyik a világban (podcast)
Nem olyan fából faragták ezeket a csoportokat, hogy a nagy USAID-leleplezés hatására csak úgy felszívódjanak és felhagyjanak szuverén országok destabilizálásával. Szoktam mondani, a pénz útja mindig elvezet a válaszokhoz, éppen ezért követem nyomon Soros György fiának közösségi médiabeli megjelenéseit, hogy hol jár, hol folytat egyeztetéseket. Hogy-hogy nem újabban Európa áll az érdeklődésének középpontjában - felelte Halkó Petra eszmetörténész, a XXI. Század Intézet vezető elemzője podcastműsorunkban Huth Gergely kérdésére, miszerint a több tízmilliárd dollárból gazdálkodó USAID bezárása után fellélegezhetnek-e a liberális globalisták célkeresztjébe került országok és kormányok? A beszélgetésben szó esett arról is, hogy Orbán Viktor madridi hatalmas sikeréből láthatóan beérett a vetés, a nyugati patrióták ismerik és követik a magyar szuverenizmus politikáját, továbbá arról, hogy miként változott és mégis miként maradt állandó a Fidesz identitása és politikája az elmúlt három évtizedben.
Kemény szavakkal üzent a forradalom vérbe fojtását eltűrő hatalmaknak Halkó Petra
Szegeden is megemlékeztek a szovjet csapatok 1956-os bevonulásáról. A november negyedikei emléknapon Halkó Petra is felszólalt, aki beszédében arról emlékezett meg, hogyan nézték tétlenül egyesek a szabadságharc vérbe fojtását, és ennek ellenére hogyan indítottak el egy olyan folyamatot az '56-os hősök, ami egész Európa történelmét meghatározta.
Halkó Petra szerint Magyar Péter a nőket illetően megragadt az előző évszázadban
A XXI. Század Intézet vezető elemzője, Halkó Petra szerint Magyar a nők megítélését illetően megragadt minimum az előző évszázadban. A témát a Látószögblogon fejtette ki.
Minden, amit tudnod kell az angliai zavargások hátteréről – Hardcore Hobbista
A briteknél mostanában főbenjáró bűn, ha valaki szóváteszi a bevándorlók által elkövetett bűncselekményeket. Annyira főbenjáró, hogy a bűncselekményeket elkövető bevándorlókat inkább szabadlábon engedik, hogy legyen hely a börtönökben. Hogy emiatt kialakulóban van-e az a sokat emlegetett polgárháborús helyzet, arról Halkó Petrával, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjével beszélgettünk.
Orbán kontra Soros: G. Fodor Gábor friss könyve is téma Békés Márton új podcastjában (Videó)
Röviden, tömören, célzottan szedik szét és rakják össze az aktuális politikai témákat a XXI. Század Intézet heti rendszerességgel jelentkező podcastjában. A Mindig péntek legújabb adásában Békés Márton vendégei Deák Dániel, akivel a legfrissebb közvélemény-kutatások eredményeit beszélik meg, és Halkó Petra, aki G. Fodor Gábor Orbán kontra Soros című, frissen megjelent könyve alapján elemezi a külföldi befolyásolási kísérleteket.
Halkó Petra: Magyarország az élharcosa lehet az európai rendszerváltásnak
Az évezred első, immár közel negyedszázada bővelkedik az olyan társadalmi, politikai és gazdasági folyamatokban, amelyek világszerte trendszerű változásokat és folyamatban lévő világrendszerváltást idéztek elő. Mindeközben Európa felszámolta stratégiai autonómiáját, amely helyzet európai szintű rendszerváltást sürget – olvasható a XXI. Század Intézet „Európai rendszerváltásra van szükség” című elemzésében, amely az európai választások apropóján a globális és az európai körülményeket, valamint magyarországi tapasztalatokat górcső alá véve egy európai szintű rendszerváltás szükségszerűségét latolgatja.
A számtalan jó döntés közül Brüsszel megint megtalálta a legrosszabbat – The Fair Right
Nehéz megmondani, hogy a nyugat-európai politikusok öncélúan, vagy pedig megrendelői utasításra tekintenek félre, amikor szembe kellene nézniük a döntéseik következményeivel. Olyan következményekkel, mint a nagyvárosi terrorizmus, szisztematikusan romló közbiztonság vagy a burjánzó antiszemitizmus. Szintén fontos kérdés, hogy hol volt eddig a Nyugat-Európában talajvízként feltörő antiszemitizmus. A gázai palesztinok jogos vagy jogszerűtlen követeléseiről érdemes vitázni, de egy teljesen másik kérdés éltetni a zsidók ellen elkövetett brutális terrorcselekményeket. A mai részben Halkó Petrával fejtegettük az elmúlt hét legfontosabb kérdéseit, és arra a következtetésre jutottunk, hogy ha az európai politikusok tovább folytatják ezt az önsorsrontó politikát, akkor nem marad európai, akit képviselhetnének. Helyette majd lesz sok új-európai, akik annyira otthonosan fognak mozogni a kontinensen, hogy már nem lesz szükségük európai politikusokra... hoznak magukkal sajátot.Ajánljuk még