Halkó Petra: Cseh Katalin elszólta magát, ez nem a pride-ról, hanem egy újabb színes forradalom kísérletéről szól
A történtek beleilleszkednek az úgynevezett „színes forradalmak” mintázatába. A 2000-es évek elejétől napjainkig világszerte közel harminc „színes forradalom” zajlott le, ez nem ritka jelenség térségünkben, Közép- és Kelet-Európában sem - írta a Látószög blogon Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője.
"Nem riadtak vissza a parlamenti képviselők, azaz közfeladatot ellátó személyek munkájukban (erőszakkal) való akadályozásától, sőt testi épségük veszélyeztetésétől sem: a füstgyertya nem szakszerű, kifejezetten tiltott beltéri használata ugyanis olyan körülményeket teremtett, amelyek egészségkárosodást okozhattak és emberi életet veszélyeztethettek. Az egyik kormánypárti országgyűlési képviselő, Bányai Gábor a füst hatására azonnali orvosi ellátásra szorult, míg Kunhalmi Ágnes erőteljes köhögőrohamot kapott" - emlékeztetett Halkó Petra, így folytatva:
A momentumos Bedő Dávid "ezzel kapcsolatban egy harmatgyenge sajnálat mormolása után, felelősséghárításként mindössze annyit volt képes mondani, hogy „aki nincs jól a füsttől, az menjen ki a teremből.” Ha jól értem, ez a „megszoksz vagy megszöksz” elve: ha a Momentum képtelen elsajátítani és betartani a törvényeket, a házszabályokat, sőt még a füstgyertya használati útmutatóját is, akkor legalább a többi pártnak „illik” számolnia azzal, hogy ők – jó ellenzékihez méltóan – mire képesek az alkotmányos gyülekezési jog védelmében, akár mások más alapvető alkotmányos szabadságjogának kárán is. Azok ugyanis – olybá tűnik – csak addig érvényesek, amíg a megfelelő politikai célokat szolgálják.
Furcsa és meglehetősen ritka, de Bedő interjújában akadt két olyan kijelentés is, amellyel egyetértettem. Az első: „Ez nem a pride-ról szól.” Ezt a kijelentését nem mellesleg Cseh Katalin, a Momentum másik országgyűlési képviselője is megerősítette az ATV Aktuál című műsorában, amelyben úgy fogalmazott:
Ez nem csupán a pride-ról szól.
Az Országgyűlés által elfogadott törvényjavaslat szövege valóban nem a pride-ot tiltja, amennyiben az alatt az azonos nemű párok és az LMBTQ+ közösség többi tagjainak gyülekezési jogát értjük, hanem annak a mikéntjét szabályozza – már más meglévő jogszabályok mellett – oly módon, hogy az ne veszélyeztesse a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlődését, illetve azok védelmét. Csakhogy a pride már régóta nem e társadalmi kisebbség szabadságáról, jogairól vagy képviseletéről szól. Mint ahogyan egyes politikusok tüntetőleges fellépése sem ezeknek a csoportoknak az érdekeit szolgálja. Hasonlóan Belgrádban sem a pótolhatatlan emberi veszteségeket okozó újvidéki tragédia felelőseinek feltárása áll a megmozdulások és a botránypolitizálás középpontjában.
A történtek beleilleszkednek az úgynevezett „színes forradalmak” mintázatába. A 2000-es évek elejétől napjainkig világszerte közel harminc „színes forradalom” zajlott le, de nem ritka jelenség térségünkben, Közép- és Kelet-Európában sem. A legismertebbek közé tartozik a belgrádi „buldózer-forradalom” (2000), a grúz „rózsás forradalom” (2003), az ukrán „narancsos forradalom” (2004) és az Euromajdan (2013–14), a kirgiz „tulipános forradalom” (2005), valamint a macedón „színes forradalom” (2016–17).
Az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá vált, hogy meg nem választott és fel nem hatalmazott külső szereplők közreműködésével szervezett demonstrációkkal, gazdasági nyomásgyakorlással és összehangolt nemzetközi médiakampánnyal igyekeznek befolyásolni a politikai folyamatokat. Rendszeressé vált a „forradalmak” mesterséges előidézése, amikor egyes meglévő társadalmi elégedetlenségeket nemcsak felerősítenek vagy kihasználnak, hanem célzott politikai, akár titkosszolgálati módszerekkel irányítanak is. Ez a „soft” megoldás lehetőséget biztosít arra, hogy a nyílt beavatkozás helyett kevésbé feltűnő, demokratikusnak tűnő eszközökkel mozdítsák elő a politikai instabilitást, majd hatalomátvételt. Ha úgy tetszik, ezeket tekinthetjük a budapesti színes forradalom „főpróbáinak” - vélekedik Halkó Petra.
A teljes írás a Látószög blogon ITT olvasható el.
A vezető képet a Momentum által szervezett, engedély nélkül megtartott keddi demonstráción készítette Hatlaczki Balázs, a PestiSrácok.hu fotoriportere.
