Kemény szavakkal üzent a forradalom vérbe fojtását eltűrő hatalmaknak Halkó Petra
Szegeden is megemlékeztek a szovjet csapatok 1956-os bevonulásáról. A november negyedikei emléknapon Halkó Petra is felszólalt, aki beszédében arról emlékezett meg, hogyan nézték tétlenül egyesek a szabadságharc vérbe fojtását, és ennek ellenére hogyan indítottak el egy olyan folyamatot az '56-os hősök, ami egész Európa történelmét meghatározta.
Világszerte voltak, akik minimum hallgatólagos támogatással nézték végig a magyarországi terrort. Sőt, voltak, akik évtizedeken át szilárdan hittek ezeknek a rendszereknek az értékeiben, hangosan hirdették szocialista meggyőződésüket vagy igyekeztek elnémítani ezek kritikáját – fogalmazott felszólalásában Halkó Petra.
A XXI. Század vezető elemzője azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején Európa éberebb része azonban felismerhette, hogy a magyar szabadság és Európa szabadsága szorosan összefügg egymással. 1953-ban ugyanis a berlini felkelés még kevésbé gyakorolt hatást, ugyanakkor az 1968-as prágai bevonulást és az 1981-es lengyelországi hadiállapot bevezetését megelőzően az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc volt az, amely elsőként rést ütött a Szovjetunió pajzsán.
A magyarok népfelkelése olyan ütést mért a marxista–leninista ideológiára, amely teljes mértékben elbizonytalanította a rendszer alappilléreit. Azt az ütést, amelyet a szovjet rendszer ebben a 13 napban kapott, a mai napig nem heverte ki a nemzetközi kommunista mozgalom. 1956 a legjelentősebb szovjetellenes megmozdulás volt. Mert habár leverték, reményt ébresztett. Nemzetközi szinten arra, hogy a kommunizmus legyőzhető, míg idehaza arra, hogy a nemzet egyszer még feltámadhat. Ugyanis a megtorlásokat követően a szovjet rendszernek onnan kellett levezetnie a gondolkodását arról, hogy mit lehet megtennie és mit nem ebben az országban
– jelentette ki Halkó. A teljes beszédet ITT olvashatják.
Forrás, fotó: Szeged.ma
