szabadságharc
A Birodalom visszavár
Magyarország saját nagyhatalmiságának megszűnése után folyamatosan, immáron fél évezrede nálánál jóval nagyobb birodalmak ütközőzónájában terült el. A fenyegetettség folyamatos érzése, az egymással vetélkedő birodalmak közötti ügyes lavírozás jellemformáló volt a magyar nép számára, amely időről időre kinyilvánította, hogy bár delíriumban úszó birodalmak tartanak igényt lelkünkre és földünkre, a folyton veszélyben edződő magyar mégiscsak a szabadságot szereti igazából. Ezek a birodalmak a "bal sors" a Himnusz ötödik sorából, amelyek régen tépik hazánkat, és akik a mai napig is lakmározni kívánnak Magyarországból.
Szemben az őrülettel
A saját útját járja minden értelmes, gerinces, bátor és saját érdekeit szem előtt tartó nemzet. Lehet kompromisszumokat kötni, lavírozni, jöhetnek néha kételyek, de aki letér a saját ösvényéről és mások helyett vágja az utat a dzsungelben, az gyorsan kidől és eltapossák a vadállatok. A jelenlegi balliberális munkafelügyelők pedig nem kegyelmeznek a válogatásnál, nincs pardon, be kell állni a sorba, és akkor is törni kell az utat, ha rossz az irány és tompa a macsete. Aki viszont fellázad és nem akar beállni a rabszolgasorba, rövid távon borzasztó nehéz helyzetbe kerül ugyan, de a túlélés érdekében még sincs más megoldás, mint az ellenállás, a kitartásnak pedig mindig megvan végül a gyümölcse. A magyar álláspont sokszor páriának számít még most is, de mégis, egyre többen állnak ki hangosan és nyíltan is mellettünk, akiknek eddig nem volt elég bátorsága, vagy nem nyílt fel a szeme.
Orbán Viktor: Csak egyetlen dologért, Magyarországért, és a magyar szabadságért szabad harcolnunk! (Videó)
A szovjet birodalmi elnyomás megnyomorított bennünket, kirabolta, nincstelenné tette a magyar családokat. A mi országunk erőforrásait, a mi népünk munkáját, a nemzeti érdek helyett a birodalom szolgálatába akarta állítani. Bábkormányt ültettek a nyakunkba, amelyben kollaboráns magyarok ültek – mondta a csordultig telt Millenárison tartott október 23-i beszédében Orbán Viktor. A kormányfő hangsúlyozta, Magyarország nem kíván birodalmak vetélkedésében, vagy mások ellenségeskedésében részt venni, egyúttal azt is közölte, hazánk nem lesz Brüsszel vazallusa, bármennyire is küzdenek ezért az ellenzék vezetői az Európai Parlamentben.
Elzúgtak forradalmaink, mielőtt elkezdődtek volna
A magyarok ugyanis nem szoktak forradalmakat kirobbantani, mi nem ebben a műfajban utazunk. Most, így nem sokkal az '56-os megemlékezések után megint tele lehetünk a forradalom kifejezéssel úgy fél évre – március 15-ig kitart. Csakhogy '56 legfeljebb a szóbeli hagyományban forradalom, mert a kifejezés valódi értelmének nem felelnek meg az akkori történések. Ez azért alakult így, mert '56 résztvevői 1848-at emelték maguk elé eszményképnek, de hogy még zavarosabb legyen a kép, valójában 1848 sem volt igazi forradalom. A magyarok ugyanis – a történelmi tapasztalatok alapján – inkább a rendet szeretik, és ha túl sokáig sérül a rend, akkor abból jellemzően inkább szabadságharc szokott kikerekedni mifelénk.
A legmagyarabb katona, a huszár – Honi felderítés (Videó)
A magyar öntudatba mélyen beépült alak a huszár, aki a vérszerződés korának könnyűlovas harceljárásában gyökerezik, majd korokon átívelően, megszakítás nélkül vitte tovább azt a tudást és hagyományt. A huszárvágás és a huszárcsíny elkövetőjéről ösztönösen érezzük, hogy több egy egyszerű katonafajtánál, hanem valami sajátosan magyar szellemiséget, képességet, minőséget jelent. Ezt igazolja a nemzetközi történelmi sikere. A bécsi császár nyugat-európai háborúiban számos esetben csatákat eldöntő tényezővé léptek elő a könnyűfegyverzetű, ám rendkívül mozgékony, gyors és öntevékeny magyar huszárok. A magyar huszártiszt és katona a kora újkori Európa egyik keresett exportcikke volt, és Ausztriától Franciaországon át a német fejedelemségekig minden magára valamit adó ország hadseregének volt huszársága. 1848/49-ben aztán az addig jobb híján Bécset szolgáló magyar huszárok igazolták hűségüket a nemzetükhöz: szinte kivétel nélkül álltak a szabadságharc oldalára, és már magyar kötelékben törtek rengeteg borsot a császáriak orra alá. A lovas katona ezen utolsó aranykorában vált úgy a szabadságharc, mint a magyarság egyik jelképévé a huszár. Nemzeti büszkeségünk ezen fontos részének történetét és erényeit Nagy-Luttenberger István történésszel tártuk fel, akivel a csatamezőkön túl is rátaláltunk a magyarokban a huszárok szellemiségére.
GEOrgPOLITIKA – Hazaszeretettel és szabadságvággyal felvértezve indultak harcba az igazi pesti srácok
Az 1956-os hősökre emlékezünk, akik hihetetlen bátorságról tettek tanúbizonyságot, hiszen katonai kiképzés nélkül, hazaszeretettel és szabadságvággyal felvértezve indultak harcba a szovjetek és a magyar kommunista alakulatok ellen. Ők voltak az igazi pesti srácok, Magyarország hősei.
Betyárvilág Magyarországon: szabadságharcosok vagy közönséges bűnözők?
A bécsi udvar propagandagépezete sok mindent bevetett annak érdekében, hogy a magyar szabadságharc vérbefojtását követően rebellis, folyton lázongó népségnek állítsa be a magyarokat. Ezzel igyekeztek igazolni Haynau vérengzését, az 1848/49-es magyar függetlenségi harc miatti bosszúhadjáratot. Az osztrák kancelláriának kapóra jöttek a betyártörténetekről érkező hírek, legendák, ezek terjesztésével igazolni tudták koncepciójukat: a magyarok között számos bűnöző elem van, ez a nép megbízhatatlan, minden időben kemény kézzel kell fellépni velük szemben.
Ajánljuk még