Pesti Srácok

ferkó dániel

Mihályi Balázs a PS-nek: Nem igaz, hogy a kitörés miatt több magyar katona halt meg, mint ha megadták volna magukat a szovjeteknek – Ferkó Dániel kérdez (Videó)

FDFerkó Dániel Ps TV 2023 február 11.
Az 1945. február 11-i budapesti Kitörés a második világháború egyik legvéresebb eseménye volt. Több katona halt meg a budai Várból történő kitörés során, mint a normandiai partraszálláskor. A hozzávetőlegesen 16 ezer katona – akik között németek és magyarok voltak – közül mindössze 780-an érték el a nyugati állásokat, ebből 80 fő volt magyar nemzetiségű – állítja Budapest ostromának egyik legszakavatottabb kutatója, Mihályi Balázs. Az ostromkutató szerint a budai hegyekben számos, ma még fel nem tárt tömegsír lehet, amelyek az elesett katonák csontjait rejtik. Mihályi Balázs szerint elkerülhetetlen következmény, hogy az emlékezetpolitika rátelepült az 1945-ös Kitörésre, azonban a történettudománynak fontos reagálnia és a köztudatba beégett tévhitekre. Nem igaz például, hogy a budai Várból kitörő magyar katonák szívét meghódították volna a nyilas eszmék, többségük nem foglalkozott aktuálpolitikával, egyszerűen túl akartak élni, illetve harcoltak a bajtársaikért, az egységükért. Aki pedig esetleg megkockáztatta volna, hogy átáll a szovjetek oldalára, azt biztosan lelövik a németek. Egy másik tévhit, hogy jobban jártak volna a katonák, ha a Kitörés helyett megadják magukat a Vörös Hadseregnek. Ezzel szemben a statisztikák azt mutatják: jóval többen tűntek el, vagy haltak meg a szovjet hadifogságban – állítja az ostromkutató. A Kitörés 78. évfordulóján készült beszélgetés részletei a videóban!

Tárnok Balázs a PS-nek: Arra számítottunk, hogy az EU-s tagjelölti tárgyalások során majd javulni fog a nemzeti közösségek helyzete Ukrajnában – Ferkó Dániel kérdez (Videó)

FDFerkó Dániel Ps TV 2023 február 10.
Bár Ukrajna csatlakozni akar az Európai Unióhoz, mégsem tartja tiszteletben a területén élő nemzeti kisebbségek jogait. Mind az ukrán oktatási törvény, mind az államnyelvi törvény súlyosan csorbítja a kárpátaljai magyarok jogait. A jogszabály a magyar nyelvet a magánbeszélgetések és a vallási szertartások szférájába száműzi, a magyar fiatalok pedig kizárólag az általános iskola ötödik osztályáig tanulhatnak anyanyelvükön. Ukrajna azonban rajtaveszthet ezen a hozzáállásán, ugyanis Magyarország megvétózhatja uniós csatlakozását, amennyiben nem változtat a jogfosztó gyakorlaton – állítja Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet vezetője. Bár az Európai Bizottság mind a Minority SafePack, mind pedig a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés sikere ellenére elszabotálta azt, hogy a jogalkotás terén foglalkozzon az Európai Unióban őshonos nemzeti kisebbségek helyzetének javításával, most a bíróságon pattog a labda, ha pedig ott kedvező döntés születik, akkor az uniós döntéshozók már nem kerülhetik meg a kérdést a továbbiakban – nyilatkozta a PS-nek a jogász. Ez elemi érdeke a határón túl élő magyar kisebbségeknek, különösen a háború árnyékában legkiszolgáltatottabb kárpátaljai magyarságnak. A magyar kormánynak partnereket kellene találni ahhoz, hogy még hatékonyabban tudja képviselni az ukrajnai kisebbségek ügyét a csatlakozási tárgyalásokkor. Itt elsősorban Bulgária és Románia lehetne partner – mondja a szakember. Részletek a videóban!

Hetesi Zsolt a PS-nek: Őszintén kell beszélni a Paksi Atomerőműről és az akkumulátorgyárról – Ferkó Dániel kérdez (Videó)

FDFerkó Dániel Magyar ugar 2023 február 6.
A Paksi Atomerőművet bár annak idején valóban törésvonalra építették a tervező szakemberek, annak kockázatát, hogy ez később katasztrófát okozhat, minimálisnak tartották, ellenben stratégiai szempontból Paksot tartották a legideálisabb választásnak – mondja Hetesi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. A reaktor – és ez igaz a majdan megépülő Paks 2-re is – olyan burkolattal rendelkezik, hogy ha repülőgép csapódna a létesítménybe, akkor sem következne be baleset, katasztrófa. Az, ami Csernobil esetében előfordult, Magyarországon nem következhetne be – állítja az energetikai szakértő. Az, hogy a magyar állam a Roszatommal szerződött le a Paks 2 beruházás kivitelezésére, nem ideológiai kérdés, hanem ma a világon ez az egyetlen cég, amely olyan szakértelemmel, gyakorlattal rendelkezik ilyen blokkok építése, tervezése terén, mint senki más a világon. Ma az oroszok tervezik a legtöbb atomreaktort, ezért ott van a tudás, ha tetszik ez valakinek, ha nem – szögezi le Hetesi Zsolt. A szakértő szerint a Debrecenben épülő akkumulátorgyár kapcsán jó lenne végre őszintén, tárgyilagosan beszélni, mert ez szolgálná mind az ott élő lakosság, mind pedig a közvélemény érdekét. A videóból kiderül, hogy mit gondol a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az akkumulátorgyár kapcsán felmerülő problémákról.

Békés Márton a PS-nek: Nagy kérdés, hogy hol van Magyarország helye a létrejövő, új világrendben – Ferkó Dániel kérdez (Videó)

FDFerkó Dániel Ps TV 2023 február 2.
Világtörténelmi fordulóponthoz érkeztünk. Számos jel utal arra, hogy az USA által fémjelzett egypólusú világrend letűnőben van – állítja Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója. Bár az orosz–ukrán háború egy kísérlet arra a Biden-adminisztráció részéről, hogy fenntartsa az egypólusú világrendet, azt azonban már nem tudja megakadályozni, hogy több hatalmi erőtér jöjjön létre. Ilyen erőterek az euroatlanti térség mellett Eurázsia, illetve Dél-Amerika és Afrika is. Hosszú utat tettünk meg, amíg elérkeztünk ezen világtörténelmi fordulóponthoz. Az 1815 és 1917 közötti száz év az európai nagyhatalmak gyarmati hegemóniájáról szólt. Aztán 1917-ben felemelkedett az USA és a lenini Szovjetunió, így a második száz évet már a két szuperhatalom vetélkedése határozta meg. 1989–90-ben a Szovjetunió összeomlott, és 2016-ig úgy tűnt, hogy eljön az egypólusú világrend, Amerika százada. Ám Donald Trump elnöksége véget vetett a terjeszkedő, a liberális demokráciát háborúkon keresztül exportálni akaró amerikai törekvéseknek – magyarázza Békés Márton történész. A mélyállam, a mocsár azonban visszavágott az őt lecsapolni akaró Trumpnak, így most Bidenék megpróbálják visszaállítani az amerikai hegemóniát. A többi között erről szól az orosz–ukrán háború. Az azonban már tény, hogy létrejött egy orosz–kínai, egy afrikai és dél-amerikai pólus, vagyis új, többpólusú világrend van kialakulóban – mondja Békés Márton. Nagy kérdés, hogy hol van Magyarország helye az új világrendben. Az adásból ez is kiderül. Részletek a videóban!

Babucs Zoltán a PS-nek: Hagyjuk már a mítoszokat, nem igaz, hogy a magyar katonákat feláldozták a Don-kanyarnál – Ferkó Dániel kérdez (Videó)

FDFerkó Dániel Ps TV 2023 január 21.
Számos mítosz, tévhit kering a történettudományban és a köztudatban a doni katasztrófáról. Például, hogy több mint 100 ezer magyar katona azért halt hősi halált az orosz fronton, mert gyenge volt a fölszerelése; egy másik agyonsulykolt érv, hogy a magyar honvédeket feláldozták a Donnál. Gyakran elhangzik az is, hogy Jány Gusztáv, a 2. magyar hadsereg parancsnoka egyértelműen negatív szereplője a történetnek az általa kiadott parancs miatt, holott Jány inkább tragikus hős – állítja Babucs Zoltán hadtörténész, a Magyarságkutató Intézet vezető kutatója. Nem igaz az sem, hogy az orosz frontra kiküldött második magyar hadseregbe kizárólag paraszti származású magyarokat, zselléreket soroztak be; a középosztály, illetve az úri osztály színe java is ott harcolt a Don-kanyarban, számosan közülük elestek – osztja meg legfrissebb kutatásait Babucs Zoltán. A történész hozzáteszi, még mielőtt teljesen erőt venne rajtunk a gyász, amikor a Don-kanyarban elesett magyar katonákra gondolunk, azért szögezzük le: majdnem 70 ezren hazatértek a frontról. A Ferkó Dániel kérdez-ben tévhitek helyett őszintén beszélünk mindarról, ami a második világháborúban a Don folyónál történt a második magyar hadsereggel.

Dúró Dóra a PS-nek: Felmerülhetne a halálbüntetés kiszabása a rendőrgyilkosra – Ferkó Dániel kérdez (Videó)

FDFerkó Dániel Magyar ugar 2023 január 18.
Az újbudai brutális rendőrgyilkosság kapcsán akár felmerülhetne a halálbüntetés kiszabása is, az azonban még fontosabb, hogy túlontúl liberális a jelenlegi büntetéskiszabási gyakorlat a súlyos bűntények elkövetőivel szemben – állítja Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese. Szerinte itt lenne az idő egy higgadt társadalmi vitát lefolytatni a halálbüntetés bevezethetőségéről, hiszen, mint mondta, Nyugaton nemhogy nem ugranak el a kérdés elől, de jól tudjuk, hogy demokráciákban is alkalmazzák brutális bűnelkövetőkkel szemben. Felhívta a figyelmet, hogy a napokban Borsodban egy 14 éves fiatal gyilkolt meg egy 83 éves nőt, mindez pedig újra és újra égetővé teszi a büntetések szigorításának kérdését. A Mi Hazánk politikusa kifejtette nézeteit oktatási kérdésekről is: továbbra is fontosnak tartja, hogy a szabályokat be nem tartó, renitens tanulókat adott esetben kiemeljék az osztály- vagy egész iskolaközösségekből, mivel az nem járja, hogy az igyekvő, tanulni akaró diákok szenvedjenek emiatt hátrányt. Dúró Dóra szerint 2022-ben fordult elő először, hogy csökkentek a születésszámok Magyarországon, ami azt jelzi, hogy átalakításokat kell bevezetni a gyermekvállalás ösztönzése terén. Részletek a videóban!
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.