Nem lesz a Csíkszereda bejárataihoz kihelyezendő hivatalos helységnévtáblák része a város székely rovásírással írt neve, csupán a település határát jelző építmények utalnak a székely identitásra – hangsúlyozta csütörtökön Korodi Attila csíkszeredai polgármester egy román szervezet tiltakozására reagálva.
Az erdélyi Hargita megye székhelyének elöljárója azután pontosított, hogy a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma nevű szervezet azzal vádolta meg: “etnikai alapon” szándékszik megjelölni a város területét – számolt be csütörtökön az Agerpres román hírügynökség. A csíkszeredai önkormányzati testület január végi ülésén határozott arról, hogy tervpályázatot ír ki a városbejáratok egységesítésére, és elfogadta az erre vonatkozó szabályzatot. Eszerint a vizuális megoldásoknak a székely identitásra, hagyományokra is utalniuk kell. Korodi Attila csütörtökön hangsúlyozta: nem szándékoznak rovásírásos feliratot is tenni a helységnévtáblákra, csupán az ezeket tartó építmények utalnak majd a helyi közösség székely identitására, hagyományaira.
A rovásírásos felirat a vizuális megoldás kis részét képezi
– mondta az Agerpresnek. Hangsúlyozta: a romániai törvények szigorúan szabályozzák a helységnévtáblák kinézetét, kihelyezési módját, de az ezeket tartó építményekre engedékenyebb előírások vonatkoznak; a városok, megyék kidolgozhatnak a település, régió identitását tükröző építészeti megoldásokat.
Ezek a helyi közösség aktuális életére, hagyományaira vonatkoznak
– húzta alá a polgármester, aki szerint más romániai település- és megyehatárokon is vannak hasonlók.
Építészekhez, dizájnerekhez fordultunk, csapatokhoz, akik megrajzolnak egy vizuális identitást, mely szükséges és fontos, sőt egyedi is
– idézte az Agerpres az RMDSZ-es elöljárót, aki szerint kapuról, obeliszkről vagy más építményről is szó lehet. A székelyföldi magyar elöljárók számos korábbi döntését is kifogásoló Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma szerdai sajtóközleményében azt írta, volt már hasonló kezdeményezés, de a prefektúra megtámadta a közigazgatási bíróságon a helyi önkormányzati határozatot, így nem lehetett gyakorlatba ültetni.
Sértő, ahogy újra megpróbálják etnikai alapon megjelölni a város területét ezzel az úgynevezett ábécével, mely a város, a megye és az ország szinte teljes lakossága számára használhatatlan és kiolvashatatlan
– idézte a fórum közleményét a hírügynökség. Eszerint a fórum “határozottan elítéli” a kezdeményezést és olyan hosszú távú, komoly projekteket kér, amelyek “egyesítik a régió lakóit, nem pedig szétválasztják”.
A csíkszeredai polgármesteri hivatal sajtóosztálya korábban közölte, hogy a tervpályázatot február 20-án hirdetik meg, és a legjobb megoldások pénzjutalomban részesülnek. A tervezett megoldás nem lenne egyedi Romániában, sőt, a település bejáratainál kihelyezett, a helyi közösség identitására, múltjára utaló más nyelvű feliratra is van példa Erdélyben. A kolozsvári városvezetés 2017-ben csak úgy volt hajlandó feltüntetni Kolozsvár bejáratainál a város román neve mellett a magyar és a német nevét is – amelyre bírósági határozat kötelezte –, ha a háromnyelvű helységnévtábla mellé egy latin nyelvű tábla is kerül. A “Municipium Aelium Napocense ab Imperatore Hadriano Conditum (117–138)” felirat arra utal, hogy Kolozsvár volt az első város a térségben, amelyet a rómaiak municípiumi rangra emeltek. Emil Boc polgármester akkor úgy nyilatkozott: a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészprofesszorai javasolták a felirat kihelyezését a város dicső múltjára való utalásként.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Veres Nándor
Orientál
2023-02-03 at 18:20
Románoknak ebben a témában is jobban át kellene érezniük ami ukrajnai politika miatt éri az ottani román lakosságot.
Ungarn über alles !
2023-02-03 at 09:07
istenuccse, én nem erőltetném ezt a rovásírás dolgot, mert már csak történelmi emlék – viszont a magyar helységnév táblákat kikövetelném az ellopott területeken !
Megvilágosodott szabadkőművész
2023-02-03 at 09:03
Ahogy természetes az, hogy Amerikában angolul beszélünk a helyiekkel, de magunk között kedvünkre használhatjuk a magyart ott is, úgy kellene természetesnek lennie Romániában is ennek. Oké, meg kell tanulni az államnyelvet – mellesleg nem haszontalan, mert az összes nyugati latin-nyelvhez egy kulcs – úgy értelmetlen azzal foglalkozni román részről, hogy egyébként a másik meg éppenséggel magyar.
Kapitalizmusban a nemzeti kérdés – akár tetszik akár nem – sokadlagos (kellene, hogy legyen, mivel csakis a gazdasági teljesítmény számít).
Kakukk
2023-02-02 at 23:45
Olyanok pofáznak, akik a népnevüket, az országnevet is lopták? Még a saját eredetüket is megtagadják, lopják mástól csak, hogy szebbnek láttassanak.