A koronavírus-járvány leküzdéséről, a magyarországi és az uniós baloldalnak az országot támadó magatartásáról, a migrációs nyomásról, a brüsszeli források elosztásáról és a Fidesz néppárti jövőjéről volt szó azon a megbeszélésen, amelyet Orbán Viktor magyar miniszterelnök folytatott a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP) képviselőivel a hét elején, mondta el Deutsch Tamás a közszolgálati rádiónak. A fideszes EP-képviselő örvendetesnek nevezte, hogy a magyar járványügyi védekezésről elismerően beszél az európai baloldal.
Orbán Viktor kormányfő, a Fidesz elnöke hétfőn fogadta a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP) képviselőit a Karmelita kolostorban. Deutsch Tamás a találkozóról beszámolva közölte: elsőként arról beszéltek, fontos lenne, hogy az Európai Parlament hozza meg azokat az uniós döntéseket, amelyekkel segíteni tudja a tagállamok küzdelmét a koronavírus-járvánnyal szemben. Megállapították, hogy változás tapasztalható a Magyarországról alkotott európai véleményekben. Tavasszal a magyarországi és az európai baloldal “versenyt futott abban, hogy ki tudja nagyobb hazugságokon keresztül gyalázni Magyarországot, a magyar kormányt”. Ősszel, a pandémia második hulláma idején “ebben a gyalázkodásban Európa hangja elhalkult”, ami Deutsch Tamás szerint örvendetes. Azt mondta: ha a magyar járványügyi védekezésről véleményt formálnak, akkor az elismerő, pozitív. A magyarországi baloldal azonban “maradt a tavaszi állapotában”, jelentette ki.
Óriási a migrációs nyomás
Tárgyaltak a bevándorlásról is, mondta a fideszes EP-képviselő, hangoztatva, hogy bár a járvány miatt erről kevesebb szó esik, óriási a migrációs nyomás.
A következő hónapok egyik fontos uniós döntéshozatali témája lesz az úgynevezett új migrációs csomag, “és bizony egymásnak feszülnek az álláspontok
– emelte ki.
Közép-Európa a józanság hangja
Kifejtette, hogy az európai, ennek részeként a magyar baloldal azt mondja, hogy “eljött az idő a Soros-terv megvalósítására, és van egy józan hang – amelyet elsősorban Közép-Európa országai képviselnek –, amely szerint az uniónak meg kell védenie a külső határait”. Álláspontjuk szerint nem meghívni kellene a kontinensre a migránsokat, hanem éppen ellenkezőleg, el kellene kezdeni a milliós nagyságrendben itt tartózkodó illegális bevándorlók kitoloncolását. Szó esett arról is: a britek uniós kilépésével, a Brexittel világossá vált, hogy nagyon komoly belső megosztottság terheli az Európai Uniót, amely tulajdonképpen válaszúthoz érkezett. A tavaly év végén lezárult hétéves költségvetési időszakban 76 milliárd euró (több mint 27 300 milliárd forint) közvetlen brüsszeli forrás állt rendelkezésre a kutatás-fejlesztés támogatására – ismertette Deutsch Tamás.
Most, hogy elkészült az összegzés, az derült ki, hogy ennek a pénznek a 95 százaléka abba a 15 országba jutott, amely már a 2004-es csatlakozási hullám előtt is az unió tagja volt, a fennmaradó 13 állam alig 5 százalékot kapott. Ez teljes képtelenség
– jelentette ki.
Az Európai Néppárt is terítékre került
Elmondta: arról is beszéltek, hogy a polgárok bevonásával eszmecsere kezdődik az unión belül az EU jövőjét érintő sorskérdésekről. Arra a kérdésre, hogy az Európai Néppártban folytatja-e a Fidesz, az EP-képviselő úgy felelt: a leghatározottabban azt akarják, hogy ne folytatódjon a tétlenkedés. Nincs értelme annak az időhúzó taktikának, amelyet az Európai Néppárt lassan két éve követ, jegyezte meg. Reményeik szerint lendületet ad majd a “befagyott helyzet” megoldásának, hogy szombaton új elnököt választott a legnagyobb néppárti tagpárt, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU).
Fontos lenne dűlőre jutni abban, hogy együtt haladnak-e tovább, vagy elválnak az útjaik
– vélekedett Deutsch Tamás.
Forrás: V4 Agency; Fotó: MTI/Mohai Balázs
Facebook
YouTube
RSS